Kőszínház most és mindörökké – Miről szóltak a hírek száz éve...

"Szombathely város képviselőtestülete f. évi április hó 30-án tartott közgyülésben elhatározta, hogy ... szinházat épittet..." Az alábbi felirat 1907 májusában született. Lehet, hogy elkeveredett a postán?

Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.
A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és aprócseprő dolgairól. Időutazásra fel! A megsárgult lapok politikai botrányaiból, véres szenzációiból és mulatságos társadalmi híreiből ollózunk hónapról hónapra

Macskazene mindenkinek
Különös hangversenyeknek adott otthon 100 esztendeje a Hungária díszterme: macskákból verbuvált kórus szórakoztatta a nagyérdeműt.

Tuzsár Ágoston, aki évekkel ezelőtt kenyérbélből gyúrt szobrai kiállitásával keltett nagy feltünést városunkban, egy idomitott macskákból szervezett pompás zenekart alakitott és ez a zenekar néhány nap óta nagy gyönyörüséget okoz városunk apróságainak. A pompásan mulattató macskahangverseny felnőtteknek, kicsinyeknek egyaránt igen kedves és mulatságos szórakozást nyújt. A kicsinyek kacagva hallgatják végig a cicák muzsikáját és sirva mennek el onnan, mert tovább nem láthatják. Tuzsár a Hungária disztermében produkálja a tudós macskákat és a mamáknak ajánljuk, hogy ha örömet akarnak szerezni a család kedvenceinek, ma az utoló előadásra okvetlen vigyék el őket.”

Illegális lakáshasználó a patakparton
A korabeli sajtó bizonyítja: jó dolguk volt az 1900-as évek elején városunkban megtelepedett hattyúknak. Szeretetük bizonyságaként kis vityillót építettek számukra a madárbarátok. A házikóban azonban nemcsak a hattyúk pihentek meg szívesen.

„A Deákpark előrészében a Gyöngyös folyó partján egy kis villaszerü házikó áll, melynek rendeltetése, hogy a folyóban uszkáló hattyuknak éjjeli szállásul s a zord idő ellen menedékhelyül szolgáljon. A két hattyu csak nagyritkán vette igénybe a házikót, az utóbbi időben azonban egyáltalán nem keresték fel hajlékukat. Nem pedig azért, mert illetéktelen lakó költözködött bele és kiszoritotta a madarakat. Nemes József 14 éves gyermek bérelte ki a parki-lakást. Itt töltötte éjszakáit és ha napközben pihenni akart, itt huzta meg magát. Hétfőn éjjel a két hattyu ismét a folyó partján szundikált. Feltünt ez a Széll Kálmán-utcában cirkáló rendőrnek és önkéntelenül is megtekintette a házikót, melyben Nemes József horkolt jóízüen. A rendőr felébresztette a gyermeket, aki sirva panaszolta, hogy atyja, Nemes József szabómester elüzte a háztól s mivel egyéb menedékhelye nem volt, már napok óta a hattyuk szállásán huzta meg magát. A gyermeket szüleihez kisérték s igy egyideig talán senki sem zavarja a madarak éjjeli nyugalmát.”

Kőszínház most és mindörökké
Nincs új a nap alatt; jobb későn, mint soha – elcsépelt mondások, de soha nem voltak aktuálisabbak, mint napjainkban, az újonnan alapítandó kőszínház esetében. Az alábbi felirat 1907 májusában született. Lehet, hogy elkeveredett a postán?

„Nagyméltóságu Belügyminiszter Úr
Szombathely város képviselőtestülete f. évi április hó 30-án tartott közgyülésben elhatározta, hogy 300.000 kor. költségen, körülbelül 1200 néző befogadására képes szinházat épittet és a tervek és költségvetés elkészitésével Márkus Géza budapesti műépitőt megbizta.
A város közönségét ezen elhatározásában főleg a szombathelyi szinészet megmentésének célja vezette: A jelenlegi szinház ugyanis – a mint azt a Nagyméltóságod által kiküldött szakértő is megállapitotta - mostani állapotában annyira tüzveszélyes, hogy azt megfelelő javitás és átalakitás nélkül hosszabb időn keresztül használni már nem lehet. Azonkivül oly kicsiny, hogy a napi bevétele a magas helyárak ellenére telt ház mellett sem haladja meg a 450 koronát. Ilyen csekély bevétel mellett jó társulat meg nem élhet. Már pedig jó, müvészi szinvonalon álló társulat fennmaradásának biztositását Szombathelyen nemcsak általános közmüvelődési és müvészeti, hanem nemzeti érdek is követeli.
Szombathely ugyanis az ország nyugati határszélének egyetlen szinmagyar városa, amelynek, mint a magyarság őrvárának feladata megakadályozni, hogy a nyugati idegen nyelv, népszokások és idegen kultúra hazánk határszéli vármegyéjében a magyar nyelv, a magyar népszokások, nemzeti jellem és a nemzeti művelődés rovására tért hóditson. Ennek a feladatnak azonban csak akkor lesz képes megfelelni, ha tulnyomó részben intelligens lakosságra szellemi és müvészeti szükségleteinek kielégitése végett nem lesz kénytelen a legközelebb fekvő és előnyös vonatösszeköttetés folytán könnyen elérhető nagyobb osztrák városokat: Bécset és Grácot felkeresi, hanem itthon is megtalálja azt a társulatot, amely fejlett igényeinek és izlésének megfelelelő a müvészi szinvonalon álló előadásokat tartani képes. Ilyen társulat csak modern és sok néző befogadására képes szinházakban tud megélni…
…A vidéki szinészet mindenütt válsággal küzd. Oly városnak közösége, amelynek lakossága 30 ezren alul van, nem képes a szinészetet oly mérvü támogatásban részesiteni, aminők annak fentartása igényel. Szükséges tehát, hogy a szintársulatot legalább 4-5 ezer korona évi pénzsegélyben is részesitsük. Ezt az összeget azonban a 65 százalékos pótadóval megterhelt városi lakosság előteremteni nem képes…
Arra irányul tehát kérésünk, hogy méltóztassék a szombathelyi szinészet segélyezése cimén bennünket hatvan (60) ezer korona államsegélyben részesiteni. Nagyméltóságod a vidéki szinészet segélyezése cimén a közel multban számos város szinészetének jövőjét biztositotta. – Legyen szabad reménylenünk, hogy a magyar nemzeti müvelődés érdekében a szombathelyi szinészet segélyezésétől sem fog elzárkózni.”

Csődött mondott lánglovagok
1907-ben egy májusi éjjel lángokba borult a 83. gyalogezred laktanyája. A tűz a főépület padlásán keletkezett. Az oltásnál bakák és huszárok egyaránt segédkeztek. A tűzoltók pedig bevetették a gőzfecskendőt és a Magirius tolólétrát is. Pontosabban bevetették volna.

„Városunkban ritkán fordulnak elő tüzesetek s talán e szerencsés körülménynek tudható be, hogy a komplikált szerkezetü tüzoltó felszerelésnél kellő jártaságra nem sikerült szert tenniök tüzoltóinknak. A tüz kiütése után alig egy fél órával később tüzoltóink a felszerelésekkel együtt már a kaszárnyánál voltak, de beletellett egy óra is, míg az oltáshoz foghattak.
Kezdetben a tolólétra felvonása, illetve a lángban álló épülethez való állitása ment nehézkesen s amikor végre e munkával végeztek s a tüzoltók a létráról fecskendezni akartak, a gőzfecskendő mondta fel a szolgálatot. A megfelelő nyomás hiján a vizsugarat nem lövelte ki a kellő erővel.
Kérdést intéztünk a városi főmérnökhöz, hogy mi az oka a gőzfecskendő hibás müködésének. Kérdésünkre azt a felvilágositást kaptuk, hogy a nagy vizfogyasztás miatt a viztorony viztartalma annyira fogyott, hogy a viznyomás ereje egyharmadára szállott alá.
De vajon a viznyomás e csökkenését nem-e kárpótolja a gőzfecskendő? Az tény, hogy a víz kevés a vizvezetékben – s talán ez az oka annak is, hogy az utcák öntözésére a kevés vizet nem akarják pazarolni, - de a hatóságnak volna kötelessége e bajokon segiteni s ha már nagy költséggel vizvezetéket létesitett, gondjának kellene lenni arra is, hogy az hasznavehető legyen.”

Rendszámot minden kétkerekűre!
Cserbenhagyásos gázolások sorozata késztette új szabályrendelet megalkotására Szombathely rendőrkapitányát a 20. század elején. A cserbenhagyók rendszerint kerékpárosok, a cserbenhagyottak gyalogosok voltak.

„Kisfaludy József rendőrkapitány a kerékpárosok megrendszabályozás és a visszaélések megszüntetése végett szabályrendeletet dolgozott ki… A szabályrendelet ez: Szombathely város területén használatban levő összes kerékpárok számokkal látandók el s ezen számok a rendőrkapitányi hivatalnál adatnak ki a beszerzési ár lefizetése ellenében.
Minden kerékpár tulajdonos köteles a kerékpár beszerzése után 48 óra alatt az 1. §-ban irt számot beszerezni s azt kerékpárján alkalmazni. Aki ezen szabályrendelet életbe lépésekor kerékpárral már rendelkezik, ugyancsak 48 óra alatt köteles a számozásról gondoskodni.
A kerékpár kereskedést üzők kötelesek az elárusitott kerékpárokról egy fonállal átfüzött és a rendőrhatóság által lepecsételt lapszámokkal ellátott könyvet vezetni a következő rovatokkal: Folyó szám, a vevő neve, a kerékpárgyári száma, a gyártmány neve, az eladás napja. A kereskedő köteles az eladásról 48 óra alatt a rendőrséget értesiteni…”

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Miről szóltak a hírek száz éve?