Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI.
század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha
kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is
volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.
A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek
mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és aprócseprő dolgairól.
Kávéházi záróra
Szombathely város törvényhatósága 1907 nyarán úgy döntött, hogy A
fogadó, vendéglő és kávémérési iparosokról alkotott szabályrendeletében módosítja
a kávéházi zárórát, s ezentúl éjfél után 2 órával mindenütt le kell húzni a
rolót. Néhány hét próbaidőszak után, az éjjeli vigság és mulatozás helyett a
csendes nyugalom s pihenés honol a városban, a kávéház-tulajdonosok azonban sanyarú
anyagi helyzetüket hangoztatják.
A szabályrendelet módositásával szemben a kávésok Éhen Gyula ügyvéd utján benyujtott beadványukban arra kérik a város képviselőtestületét, hogy a megváltoztatott szabályrendelet életbeléptetését hagyja függőbe az ideig, míg bérleti szerződéseik le nem járnak.
A kávéházak tulajdonosai kérésüket az alábbi pontokkal indokolták:
Eltekintve attól, hogy nem régen állitották fel városunkban a tizedik kávéházat, ami a versenygést csak növelte, az ujitás közerkölcsiség és egészségügy szempontjából csekély haszna mellett, - a kávéházak tulajdonosainak, illetve bérlőinek exiztenciáját ingatja meg, melynek káros hatását érezni fogja a város és tapasztalni fogja néhány háztulajdonos is.
A kávéházak tulajdonosai, - egy kivételével, horribilisan magas bérért birják üzlethelyiségeiket s szerződéseik rendszerint több évre szólnak. A kávés, amikor üzletét megnyitja, épugy mint a kereskedő vagy iparos, kalkulációt csinál, s körülbelül ismervén üzlete forgalmát, megtudja állapitani, hogy mennyi bért képes fizetni. Igen ám! De a kávésok egész éjjeli forgalomra bazirozták számitásaikat és ha két órakor a kávéházat kiüriteni tartoznak, jelentékeny napi bevételtől esnek el. Természetes tehát, hogy kisebb üzleti forgalom mellett a háztulajdonosok az üzlethelyiségek bérének csökkentése elől el nem zárkózhatnak. Ép igy vagyon a kereseti adóval is, melyet három évenkint vetnek ki, a kávésok tehát be sem várva az ujabb adókivetést, jogosan kérhetik adójuk leszállitását.
De vajjon közerkölcsiség és közegészségügyi szempontból korszakot alkotó-e
az ujitás? Megszünt-e ez által az éjjeli élet? Nem éppen. Városunkban ha a közerkölcsiség
mintaszerünek nem mondható is, - nincsenek zugkávéházak, éjjeli buvóhelyek,
melyeknek rejtekeibe a legéberebb rendőrszem sem tekinthet be.
A legszolidabb kávéházi vendég tehát a zárórakor tartozik elhagyni a kávéházat s
ha esetleg jó hangulatában nem akar pihenőre térni, felkeresi az éjjeli mulatóhelyeket,
a melyeket sajnos nem köteleztek arra, hogy két órakor bezárjanak. Az erkölcsiséget,
tehát amikor a szolid kávéházakkal szemben védjük, az éjjeli mulatóhelyek által
sajnálatosan romlani hagyjuk.
Hogy a kávéházakat éjjel két órakor szellőztessék és kitisztogassák, - e
rendelkezésnek érvényt szerezni záróra nélkül is lehet. A rendőrség ügyeljen
erre s ha a kávéházakat nagyobb délutáni forgalom esetén este 7 órakor ki tudják
seperni és szellőztetni, - amint ezt most is teszik, - ugy méginkább megtehető ez az
éjfélutáni órákban, amikor már ugyis kevés vendég van.
A közérdek szempontjából mérlegelendő kérelem a kávésok létérdekére nézve is
nagyfontosságu.
Se füle
Napjainkban az alábbi hír olvastán állatvédő egyesületek tagjai láncolnák
magukat lóistállók és karámok köré, a rendőrség pedig komoly erőket mozgósítana
a tettesek felkutatására. A csendőrség száz évvel ezelőtt sem nézte jó szemmel az
állatkínzást. Főleg ha komoly anyagi kárral is járt.
Tihanyi Ödön őriszentpéteri plebánost kellemetlen meglepetés érte a minap. A plebános értékes négy lovát valaki megcsonkitotta, levágta füleiket. Az állatok ellen intézett merénylet bizonyára a plebános elleni haragból folyó bosszu müve volt. A csendőrség keresi a merénylőt.
Szombathely fejlődése
1907 júniusában Éhen Gyula városi képviselő kezdeményezésére több városi
képviselő támogatásával mozgalom indult meg Szombathelyen. Célja egy olyan bizottság
kialakítása, amely a város fejlesztésén, közintézmények létesítésén
szorgoskodna.
"A felvett eszme nagy helyeslésre talált a háztulajdonosok körében, a kik Éhen Gyula meghivására vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Sabaria szálló nagytermében értekezletre jöttek össze, hogy ezt a bizottságot megalakitsa és a jövő teendőket megbeszéljék
A részletes programterv sok olyan intézmény létesitésének kivitelével foglalkozik, amelyek míg egyfelől anyagi áldozatot nem követelnek, addig városunknak a modern irányba való továbbfejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek és hasznosak. Foglalkozik a többek között a Széll Kálmán-utca meghosszabbitásával a Szili János-utcáig betorkolólag, egy nagy redout felépitésével, felolvasó teremmel, ahol a szabad lyceum előadási is megtartathatnának, egy városi közkönyvtár felállitásával.
Tervbe vétetett a Szövőgyár-utcában létesitendő Munkástelep, melyre
vonatkozó felhivásokat már ki is bocsátották.
Az előterjesztett elaboratoriumot nagy tetszéssel fogadták a jelenlevők, akik közül
Gothard Sándor országgyülési képviselő a legmelegebben üdvözölte a felvetett eszmét,
melynek megvalósitása nehézségekbe nem ütközik. Örömmel konstatálja, hogy a városunk
által épitendő kőszinházra kért 60 ezer koronát a kormány kilátásba helyezte,
ugyszintén pártolólag nyilatkozott a képviselőtestületnek ama mozgalmáról, mely a
városnak önálló törvényhatósági joggal való felruházását akarja megvalósitani.
A kormánynak jóakaratu támogatása csak segiti a város modernizálását szolgáló törekvéseket.
Geiszt Lajos városi képviselő általánosságban szintén helyeselte Éhen Gyula
program tervezetét, csak a munkástelep felállitását nem tartja célszerünek, mert ha
a munkásokat kitelepitik a városból, akkor nagyon sok lakás üresen marad, minek csak
a háztulajdonosok vallják kárát.
Még többen szóltak az eszméhez és az értekezlet végül megalakitotta az előkészitő bizottságot, melynek feladatásává tette az alapszabályok kidolgozását. Az előkészitő bizottság tagjai lettek: Éhen Gyula, Ungár Zsigmond, Stirling József dr., Kaiser Lajos, Nádas Róbert, Koller Ernő, Esső Imre dr., Deutsch Tivadar, Gothard Sándor, Eredics Ferenc, Horváth Kálmán.
A város fejlesztésére alakuló bizottság természetesen nem elégedne meg a most tervbe vett intézmények létesitésével, hanem ujabb és ujabb közhasznu alkotásokra fog törekedni, amely irányban a város polgármesterével együtt óhajt müködni.
Száz éves a Kígyó Patika
Éppen száz esztendeje nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt a Fő téri Kígyó
Patika. A különös igénnyel berendezett gyógyszertárnak a makkegészséges polgárok
is csodájára jártak.
Holnap, csütörtökön nyilik meg Babics István polgártársunknak az Erzsébet királyné-utca elején berendezett gyógyszertára. Ez az ötödik gyógyszertár valóban dicséretére válik városunknak, párját ritkitó gyönyörü berendezésénél, fényes fölszerelésénél fogva. Már a megnyitás előtti hetekben csodájára jártak az emberek a látványosságszámba menő patikának és nem győzték dicsérni a tulajdonos, Babics István izlését és áldozatkészségét, melylyel a kontinens legszebb gyógyszertárát városunkban fölállitotta és berendezte. Az érdemes tulajdonos közjótékonyságát a megnyitó alkalmából tetézte azzal, hogy 500 koronát küldött városunk polgármesteréhez a város szegényei között valláskülönbség nélkül való szétosztás végett. A gyógyszertár Spiegel Frigyes budapesti műépitész művészi tervei szerint készült.
A segélyből végül mintegy 180 városi szegény részesült, a patika pedig azóta is szolgálja a gyógyulásra vágyókat.
Folytatás következik júliusban.
