Takarékpénztári tűz és gyanús alkalmazottak – Miről szóltak a hírek száz éve? - 48. rész - 1907. július

Ma is egyre sokat hallani diplomás túlképzésről, mesteremberek hiányáról, az 1900-as évek elején pedig valóságos betegségként, országos csapásként emlegették a fiatalok tisztviselői pályára tódulását.
„S ennek a betegségnek fertőző csirája az a nézet, hogy pl. négy polgári elvégzése teljesen fölösleges avagy üres fényüzés annak, ki ipari avagy földmivelési pályára megy. Végzetszerüen téves felfogás. Az életviszonyok ma ugy átalakultak, hogy az ipari pályák is nagyobb tudást igényelnek. Akik csak a hajdani képzettséggel mennek arra a pályára, csak nagy életküzdelemmel vagy sehogysem boldogulnak a nagy versenyben. Hányan vannak a szülők közt, kiknek virágzó iparuk, üzletük, a megélhetést biztositó gazdaságuk van s gyermeküket, bár kevésbé tehetségesek is, mindenáron urrá akarják nevelni. Ez a mi speciális magyar betegségünk. Még mindig nem ment át köztudatba, ami pl. az amerikaiakat, vagy a porosznémeteket nagygyá gazdaggá tette, az ipar megbecsülése. Nálunk még mindig az a téves hit, hogy csak a tisztviselő az: úr. Pedig az lenne a legészszerübb, ha a gyermek azért tanulna, hogy idővel apja mühelyét vagy az öröklött birtokát átvéve virágzóbbá tegye.
… Nézzenek a szülők körül az életben. Látni fogják, hány iskolázott ember küzd az élettel. A legkisebb dijnoki állásra főiskolákat végzett egyének százával pályáznak, amely állás alig ad többet a napi szárazkenyérnél.
… Az ipar, a kereskedelemé a jövő. Ne legyenek kishitüek a szülők. Ne a mostani kis iparosokat vegyék zsinórmértékül, kiknek legnagyobb része a kellő műveltség hiányát érzi a világi versenyben. Vegyék azokat példának, kik kellő müveltséggel léptek az ipari és kereskedelmi pályára s azon szert tettek anyagi függetlenségre, társadalmi tekintélyre.”

Takarékpénztári tűz, gyanús alkalmazottak
„Kedden este 10 óra tájban tűzoltókürt harsogása hangzott a városban. A Szombathelyi takarékpénztár házának hátsó udvarán levő fakamrák gyulladtak ki. A tüz villámcsapás következtében gyuladtak ki. A délutáni vihar alkalmával lecsapott az épületbe a gyujtó villám, de a tüzet hamarosan észrevették és eloltották; valószinüleg egy égő parázs tovább szitotta a tüzet s a lappangó veszedelem este 10 órakor elementáris erővel tört ki. A kivonult tüzoltók munkájának köszönhető, hogy a komoly veszélylyel fenyegetett Hungária szálló és szomszédos Kummer-féle raktár tüzet nem fogott.”

Ha a történetnek itt vége lenne, száz év múltán talán nem is érdemelne szót. Ám a tűz újra lángra lobbant…
„Szerdán ismét tűz volt a háznál. A feljárótól alig 4-5 lépésnyi távolságban egy félreeső helyen szövet, egy doboz és papír égett. A veszedelmet az intézeti szolga hamarosan észrevette, felrohant a padlásra és eloltotta a tüzet. Az ismételt tüzeset nagyon valószinüvé teszi, hogy szándékos gyujtogatás esete forog fenn.”

Az első gyanúsított Czibók Mária cselédleány volt, de pénteken este Németh János takarékpénztári szolga kezén is kattant a bilincs.
„A letartóztatásra okot Czibók Mária cselédleány vallomása szolgáltatott. Tudvalévő ugyanis, hogy a rendőrség elsőizben Czibók Mári cselédleányt gyanusitotta a gyujtogatással s ennek zavaros vallomsa és magatartása csak erősitette az ellene irányuló gyanusitásokat. Két napig folyt a vizsgálat s a cselédleány még mindig konokul tagadott. Pénteken délután azután lényegesen módositotta vallomását, mely teljes sulyával Németh János takarékpénztári szolgára nehezedett. Előadta, hogy a tüzesetet megelőzőleg – egy negyed órával a takarékpénztári szolgával egyetemben fent járt a padláson és látta a szolga valamit motoszkál a padlás sarkában.
A másik körülmény, melyre a rendőrség a letartóztatást alapitotta az, hogy tüzviszgálat alkalmával Németh, habár a szemléről értesitve lett, - nem volt odahaza, hanem azt mondta nejének, hogy - Ha a bizottság kijön, a szegen van a kulcs, menj te velük a padlásra.”
Rudnyák Lajos, a nyomozást vezető rendőrfogalmazó hétfőn délelőtt a két letartóztatott társaságában vizsgálatot tartott a tűz helyszínén.
„… a padlásnak három különböző helyén kénrudak voltak elhelyezve s egy ilyen kénrudnak a meggyujtása okozta a tüzet. A másik kénrud szintén meg volt gyujtva, bizonyitja az a körülmény, hogy a gerenda, mely alá a kénrudat rejtették erősen füstös volt és rajta égési nyomok láthatók. A harmadik kénrud azonban érintetlen maradt….”
A szemlét követően a vizsgálóbíró a takarékpénztári szolgát szabadlábra helyezte, Czibók Máriát azonban továbbra is fogva tartották.