Helyek – Vörös és fekete: Club Player

Vidéken ilyet nyitni sohasem számított egy életbiztosításnak - különösen, ha olyan zenei összetevőket alkalmaznak, mint amilyenekről mindjárt szót ejtünk.

2006 novemberének közepe a dátum, amikor felpattant a lakat a sportház tövében, és kinyitott Szombathely legfrissebb szórakozós színhelye. Portschy Dániel, a placcot kezelésbe vevő „klubfőnök” rágós fába vágta a fejszéjét: vidéki megyeszékhelyen ilyet nyitni sohasem számított egy életbiztosításnak – különösen, ha olyan zenei összetevőket alkalmaznak, mint amilyenekről mindjárt szót ejtünk – ő két csendestársával mégis nekiveselkedett a sportház által kiírt pályázatnak, és lám: elvitték a prímet. Talán nem is bánták meg: mára elmondható, hogy hétről-hétre egyre többen vannak a Playerben.

„Úgy indultunk neki az egésznek, hogy csocsó legyen és elektronikus zene” – mesél a Budapesti Gazdasági Főiskola vendéglátóipari karán tanuló, korábban számos helyen, többek közt a nemzetközi hírű Szeremley Huba borász mellett tapasztalatot szerző Dani a kezdetekről, miközben épp egy mojito-t kever a náthámnak. A koncepció bevált, illetve azóta erősebb svungot kapott a zenei vonal: a korábbi Cinema Café-s programokat szervező Vida Gábor bevonásával olyan DJ-ket sikerült már szerepeltetni a pult mögött, mint a drum & bass keresztapa Palotai, vagy a jamaikai hangulatot szállítmányozó Áfonya. Vagyis: szóljon minden, ami EU-kompatibilis, és ne szóljon semmi, ami a rádióbarát slágerek malmára hajtaná a helyet.


A video egy elementáris DJ Palotai bulin készült

A klubbelsőt egyébként teljesen átpofozták a korábbi állapotokhoz képest, a költségkeretet kímélendő a baráti kört segítségül hívva a munkákra – két hónap alatt játszódott le ez a nagyszabású művelet. Az állandó vetítővásznas vizuál, és a plafonra illesztett, űrhajós-lyukacsos csonkakúplámpa – amit Dani maga tervezett – mellett ami rögvest szembeszúr, az a fekete műbőr garnitúra és a kéjes érzetekre rájátszó vörös fényáradat, de erre is érkezik válasz: „egy éjszakai klubban szerintem a pirosnak és feketének kell dominánsnak lennie”, csak éppen itt nem táncolnak rúdon lányok. Rúd helyett táncparkett van, ami a 150 négyzetméterből egy nagyobbacska szeletet hasít ki magának: itt mindenki szabadjára engedheti a benne rejlő travoltát.

Az ebbéli mozgásos tevékenységet leöblítendő ráadásul alíz-a-csodaországban árakat sikerült megalkotni: itt még 400 forint alatt juthatunk sörhöz, 200 alatt üveges üdítőhöz és kávéhoz, a koktélok pedig már 600 forinttól kezdődnek.

Ezek között van a hely nevével ellátott, bacardis-eperszirupos specialitás, de „az abszint-energiaital történetet is bevezettük, azóta ez lett az egyik legnagyobb sláger.” Ha pedig csattanásokat hallunk a bár felől, ne lepődjünk meg: a pultosok alighanem bummtekiláznak épp. Mert a világért sem maradnának ki a mulatásból.

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Helyek