Hamis a pénz – Miről szóltak a hírek száz éve? (1907. november - 52. rész)

A korabeli híradások szerint ebben az időben nem csak Szombathelyen, hanem másutt is "feltünően sok hamis papiros pénz" forgott közkézen.(1907. november - 52. rész)

Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.
A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és aprócseprő dolgairól. Időutazásra fel! A megsárgult lapok politikai botrányaiból, véres szenzációiból és mulatságos társadalmi híreiből ollózunk hónapról hónapra.

Határrendőrséget Szombathelyre!
Amikor 1905-ben a belügyminisztériumban megszervezték a határrendőrségeket, a tervek között szerepelt egy szombathelyi kapitányság felállítása is. Szombathely helyett azonban Sopronba került az intézmény, Vasvármegyében csupán Szentgotthárd, majd később Muraszombat kapott kisebb kirendeltséget. A szombathelyi határrendőrség szükségessége azonban továbbra is téma maradt.

„A tapasztalat… az illetékes köröket meggyőzte arról, hogy – amit városunk annak idején is hangoztatott, - inkább helyén való a határrendőrkapitányság felállitása Szombathelyen, mint Sopronban.
A környékbeli kivándorlók nagy zöme, - a statisztikai kimutatás igazolása szerint is, - nem Bécs felől hagyja el az országot hanem Grácon keresztül vándorol ki. Nap-nap után tömegesen tartóztatnak le a helybeli vasuti állomáson, vagy a Gyanafalván kivándorlókat, akiknek Fehringig szóló vasúti jegyük van. A kivándorlásnak ebben az irányban való ellenőrzése tehát technikailag is sokkal célszerübb Szombathelyről, mint az iránytól eleső Sopronból.
Másrészt nagy és sokirányu vasúti forgalmunk is indokolttá teszi a határrendőrkapitányság áthelyezését, s ha tekintetbe vesszük, hogy az egész Dunántul vármegyénk a kivándorlók számarányát tekintve, - vezető helyen áll, nincs irigykedni való szomszédos városunknak, hogy az ő kárára mi egy intézménynyel gazdagodtunk.
A belügyminiszter, mint egy soproni lap irja, - távirati uton elrendelte, hogy a határrendőrségi kapitányság kéthét alatt költözködjék át Szombathelyre. Hogy mi oka volt ez intézkedésre, - irja ugyanaz a lap – a miniszternek, halvány fogalmunk sincs róla, de hajlandók vagyunk azt hinni, hogy Szombathely érdekei az uj korszakban épugy kielégitésre fognak találni, mint a multban. Hogy közérdek kivánná az áthelyezést, arról szó sincs. – Tehát mi szombathelyiek kiváltságosak vagyunk! – Sajnos nem tapasztaljuk!”

Hamis a pénz
1907 novemberében, alighogy a fővárosban letartóztattak egy pénzhamisító bandát, a szombathelyi főpostán hamis húszkoronás bankjegyet fedeztek fel a napi befizetések átszámlálásakor. A hatóság bizonyítékok hiányában tehetetlen volt, a közvélemény azonban nem tartotta kizártnak, hogy a vasi megyeszékhelyen felbukkant hamis pénz a rács mögé került társaság működésével magyarázható.

„A Körmendi-utcai fiókposta a pénzküldeményeket beszolgáltatta a főpostára. A pénz átolvasása alkalmával a postafőnök észrevette, hogy egy hamisitott husz koronás van a bankcsomóban.
A hamisitott pénz papiranyaga lényegesen elüt a rendes pénztől. Főbb ismertető jelei ezenkivül az, hogy a bankó magyarul irott oldala feltünően piros, míg a németszövegü oldala nagyon is halavány. A bankó négy sarkán a kis körökbe rajzolt huszas szám mezejében vont recés vonalak észrevehetően vastagok.
A bankón levő szöveg is hibás, amennyiben „főintézeteinél” helyett „főintézetmel” kitétel van. Az irás egyébként is nagyon elmosódott.
A hamis bankót bevitték az Osztrák Magyar Bank szombathelyi fiókjához, ahol kétségtelenül megállapitották, hogy a pénz hamis.
A Körmendiu-tcai posta-fiók vezetője nem tudta megmondani, hogy kiadta fel a pénzt s igy ismételten csak tehetetlenül áll a rendőrség s nem nyomozhatja ki, hogy kitől ered a hamis pénz, amely már több izben kisérette meg a szombathelyi postát.”

A korabeli híradások szerint ebben az időben „feltünően sok hamis papiros pénz” forgott közkézen. Erre hivatkozva az Osztrák-Magyar bank új, nehezebben hamisítható húszkoronás bankjegy kibocsátását helyezte kilátásba.

Azok a hosszú téli esték
„Mi szombathelyiek nem panaszkodhatunk amiatt, hogy a ködös, borongós őszi és hosszu téli estéken unatkoznunk kellene szellemi szórakozások hiányában. Kevés magyar vidéki város dicsekedhetik olyan intenziv szellemi élettel, olyan kulturális instituciókkal mint a mi kedves és szép kis városunk.”

Dicsekedtek száz esztendeje, s szívünk szerint dicsekednénk ma is. A pezsgő kulturális élet léte vagy hiánya időről időre okot ad a városi polémiára. A színházalapítás, a város kulturális központosítása, a meglévő intézmények sorvadozása, az értő közönség hiánya egyaránt szolgáltatja a mai viták anyagát. Száz esztendeje csupán egy okot találtak a panaszra: az előadásokat rendszerint egymásra szervezték, mindegyiket vasárnapra időzítve.

„Ime a jövő vasárnap már megkezdi téli előadásaink sorozatát a mi régi kedves ismerősünk, a kinek oly sok szép ünnepi órát köszönhetünk már, - a szombathelyi nemzeti szövetség – az ő szabad lyceumában.
Azután a csak két éve megalakult irodalmi társaságunk, a Faludy kör is tart több ismeretterjesztő és belletrisztikus felolvasó estét.
A szervezett munkások – ugy a nemzetközi, mint a keresztény szocialisták számára is tartanak a téli hónapok vasárnapjain ismeretterjesztő előadást az archeológia és az Anográfia köréből és a helybeli főgimnázium által a kultuszminiszter iniciativájára a mult évben megkezdett kulturális felolvasások ezidén is megtartatnak.
Egyszóval akkorra, mire a mi régi liliputi kis szinházunkból derék szinészeink eltávoznak s mire attól kellene tartani, hogy szinház hiján mivel elégitjük ki a lélek nemes vágyait, szükségleteit, - akkorra megkezdődik az a szép kulturmunka, mely fényt áraszt az azt teljesitő egyesületekre, intézményekre s egyedül e város müvelt, minden szép,
nemes dolog iránt fogékony közönségre is és városunk müveltségét igen szép oldaláról dokmentálja.
Azt azonban helytelennek tartjuk, hogy mindezen előadások egyetlen napra, mindig vasárnapra esnek s igy míg vasárnapokon sokszor azt se tudja a publikum, hogy melyik felolvasást válassza, hallgassa végig, mert három-négy is van egyszerre, addig hétköznapokon az esti órákban nehezen nélkülözi a megszokott, tanulságos, gyönyörködtető előadásokat. Ezen a kis bajon talán könnyen lehetne segiteni.”

Szent Erzsébetre emlékezve
Szent Erzsébet születésének kerek jubileumára száz évvel ezelőtt is nagy buzgalommal készültek szerte Magyarországon. Szombathelyen is ünnepélyekkel emlékeztek a 700. évfordulóra.

„A hálás kegyelet, melynek a nemzet sokszorosan szeretetteljes módon adott kifejezést az imádott királyné emlékezete iránt, - most is impozáns módon megnyilvánult. A templomokban istentiszteleteket tartottak s az iskolákban is ünnepeltek.
A szombathelyi székesegyházban reggel 9 órakor vette kezdetét az istentisztelet, melyen az összes közhivatalok vezetői az elemi és középiskolák hallgatósága résztvettek…
A kath. főgimnáziumban a Mária kongregáció ebből az alkalomból diszgyülést tartott, melyen Hajdu János főgimnáziumi tanár lelkes beszédében emlékezett meg a nap jelentőségéről.
A felsőkereskedelmi iskola növendékei az intézet nagytermében ünnepeltek. Szumrák Károly kereskedelmi iskolai tanár volt az ünnepi szónok; Hermann György és Halász Lajos felsőkereskedelmi iskolai tanulók pedig saját alkalmi verseiket szavalták el nagy hatással.

A női kereskedelmi tanfolyam és a polgári leányiskola növendékei az istentisztelet után nagy programmal tartott fényes ünnepélyen emlékeztek meg a megdicsőült királynéról. Pálffy Boldizsár megható megnyitó beszéde után Fliszár Erzsébet tanitónő mondott igen szép beszédet, melyet szavalatok, énekek követtek.
A dominikánák tanintézetében is előkelő publikum gyült egybe szent Erzsébet tiszteletére rendezett ünnepélyen. A növendékek szebbnél-szebb szavalataiból és énekeiből összeállitott program keretében folyt le a kedves ünnepély.”

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Miről szóltak a hírek száz éve?