A Szombathely közéletében jelentős szerepet játszó Brenner János negyedik ezen a néven családjában 1908. február 5-én hunyt el. Az éppen száz esztendeje néhaivá lett építész munkái közül feltétlenül említést érdemel a Szombathelyi Takarékpénztár első épülete, a Batthyányi-bérház, az Eredits-bérház, az Emberbaráti Egylet Kórháza, az 1945-ben bombatalálatot kapott Palace szálló és a Kálvária templom második átépítése. Az 1880-as évek végén vásárolta meg a szombathelyi Práter területét. Az ide felépített villája mai alakját 1908-ban, átépítéssel alakította ki. Brenner Jánost szeretett városa egy emberként gyászolta.
Mint részvéttel értesültünk ujból egy munkás életnek kellett közülünk elköltöznie. Nem váratlanul lepett meg bennünket a lesujtó hir, de tudva azt, hogy a közért, az emberiségért önfeláldozó munkásságot kifejtett életfáklya aludt ki, lesujtott minket az a szomoru valóság, hogy Brenner János épitőmester életének 62-ik évében életét visszaadta teremtőjének.
Brenner János épitőmester Szentgotthárdon született, de élete ifjuságától fogva városunkhoz volt füzve. Itt kezdte életpályáját és vasakarattal párosult szorgalma, munkássága és takarékos gazdálkodása csakhamar azoknak a férfiaknak sorába juttatta, kik hivatva voltak városunk közügyeit intézni. Tagja volt a város képviselőtestületének s mint megyebizottsági tag, élénk érdeklődést tanusitott a megyei ügyek elintézésében.
A munka jellemezte életét
Dolgozott, fáradozott, nemcsak önmagáért, hanem embertársaiért is. Páratlanul humanus érzelméről tanuságot tehetnek azok a sok százak, a kiket munkával látott el, a kiknek kenyeret adott. Számos köz- és magánépületen gyászlobogó hirdeti elhunytát. Jeléül annak, hogy tevékeny munkásságát milyen sok irányban kötötte le. Lelkes támogatója volt intézményeknek s nemesen gondolkodó lendülete még beteg ágyában sem feledkezett meg a szegényekről.
Néhány évvel ezelőtt az erőteljes embert ágyba döntötte a betegség. Ezen időtől fogva visszavonultan élt a nagypráteri villájában, de mindenkor nagy figyelemmel viseltetett a közügyek iránt. A gyilkos kór napról-napra emészette erejét, mignem szerdán este a leggondosabb ápolás dacára megszünt élni.
Halálát Brenner Tóbiás polgármester testvéröcse s kiterjedt előkelő rokonság gyászolja
Temetését február 7-én tartotta meg a gyászoló család. A boldogultnak hült tetemei folyó évi február 7-én négy órakor fognak a halottas háznál (Torna-utca 3.) beszenteltetni s a helybeli temetőben nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent miseáldozat pedig 1908. évi február hó 8-án délelőtt 10 órakor a szent Ferencrendiek templomában fog a Mindenhatónak bemutattatni.
Jéghidegben búcsúztatták
A csípősre fordult időjárás ellenére több ezer ember kísérte el utolsó útjára a neves építőmestert. Óriási részvét mellett helyezték tegnap délután örök pihenőre városunk nagy halottját, Brenner János építőmestert
A beszentelés után az iparosok dalárdája gyászdalokat énekelt, majd megindult a hatalmas gyászmenet, amely a hideg téli idő ellenére is több ezer főböl állott
A gyászkocsi után nagyszámu gyászoló rokonság haladt
A gyászmenet élén haladt a tüzoltó egyesület zenekara, utána a tüzoltó egyesület, az iparoskör, a kath. legényegylet a rokkant egyesület zászló alatt.
Körülbelül 60 ezer koronát adományozott jótékony célra s az adományok elosztásánál az emberiség segélyezése érdekében kifejtett tevékenységet tekintette irányadóul. Nem feledkezett meg távolabbi rokonairól sem, de honorálta alkalmazottainak hüségét, odaadó munkásságát is . Általános és főörökösévé testvéröcscsét, Brenner Tóbiást nevezte meg, akit egyuttal a végrendelet végrehajtásával is megbizott.
Mozgalom az illem ellen
Az itt-ott felbukkanó külföldi mozgalmak után Magyarországon is szervezkedni kezdtek a férfiak a kalapemelés szokása ellen. A jómodorra mit sem törődve a kalapemelgetéssel járó kényelmetlen meghűlésekre, betegségekre hivatkoznák a szokás eltörlését szorgalmazók.
Nálunk Esztergomé a dicsőség, hogy sikra szállott a kalap-levétel ellen. Ott kimondták a jelszót: Nem köszönünk, csak szalutálunk! Roszival István dr. prelátuskanonok penditette meg az uj eszmét, amely egyszeriben oly népszerüségre tett szert Esztergom nemes városában, hogy a minap már első ülését is megtartotta az egyesület. Az első ülésen Roszival kanonok őszinte, nagy tetszés mellett kárhoztatta a kalaplevétel szokását s fejtette ki a szalutálás egészségügyi hasznát. Sokan a beszéd nyomán joggal remélik, hogy a százéves életkort bizton elérik, ha az egyesület tagjaivá lesznek.
Jellemzi az egyesület komolyságát, hogy Esztergom egész társadalma, a káptalan, az árvaszék főtisztviselői, a polgármester s a városi tanács több tagja , sok biró és más tisztviselő sietve sorakozott az egyesületi zászló alá. De van ellenzék is. Ez az ellenzés azt mondja: Csak a kopaszok küzdenek a kalaplevétel ellen.
Földrengés a megyeszékhelyen
Szerdán este 10 óra tájban Szombathelyen többen földrengést éreztek. A földrengés kelet-nyugat irányba huzódott. Rövid időközökben három lökés volt érezhető. Néhány épületben kisebb kárt is okozott, igy a vármegyeháza több termén falrepedések észlelhetők, továbbá a Vámház épület falai is megrongálódtak.
Zenei kuriózumra várva
A vidéki városokban ritkaságszámba menő hangversenyre készültek a helyi zenekedvelők száz esztendeje. A műsor és a fellépő zenekar méretei egyaránt nagy várakozást ébresztettek a szombathelyi polgárokban.
Két igen nagy szabásu estélyre készülnek zenekedvelőink, amelyek ugy külső méreteikben, mint zenei értékében messze felette állanak ama sok tartalmas és színes estélynek, melyeknek eddig is részesei voltunk... A zenekarban zenekedvelőinkön kivül a székesfehérvári honvédzenekar teljes állománya és hangversenymesterként Balassa Kálmán, a m. kir. operaház tagja vesznek részt; hangszerek szerint pedig közel 40 vonós és 25 fuvó hangszert lesz alkalmunk hallani.
Mivel városunk termei e nagy zenekar befogadására kicsinyeknek mutatkoznak, mindkét estély a szinházban tartatik meg, ahol ez a nagy zenekar a szinpadot fogja elfoglalni. A zenekedvelők ez alkalomra a szinpadot átalakitják, amennyiben a kulisszák eltávolitása által megnagyobbodik, a felsőrészt beboltozzák, a nézőteret pedig egyidejüleg ivlámpákkal szerelik fel.
Amig egyrészt e külsö keret és a zenekar imponáló tömege a hangversenynek méreteire enged következtetni, másrészt gondoskodott a zeneegyesület vezetősége arról is, hogy a műsorok zenei értéke teljes arányban álljon a zenekar nagyságával és kvalitásával.
Beethoven, Schubert, Grieg, Bizet és Wieniavsky müvei dominálják a programmot, amely nemcsak a kényesebb zenei igényeket, hanem a laikus közönség kivánalmait is ki fogják elégiteni. A Wieniavsky-féle hegedüverseny szólóját Balassa Kálmán játsza zenekari kisérettel, ami magában véve zenei eseményt képez nálunk, miután ily nagyszabásu hegedüversenyek csak ugy élvezhetők teljességgel, ha megszokott, száraz zongora helyett a szindus zenekar szolgáltatja a kiséretet, melyet a legritkább esetben lehet ennyire tökéletesen és teljesen összehozni.
Városunk közönsége teljese méltányolja mindezt, mert amint hirlik a páholyok mind a két estélyre már elfogytak.
Ágytól, asztaltól
1908 februárjában a kormány által kibocsátott statisztikai adatok között nagy érdeklődéssel böngészték a válóperekről szóló részt. A több évet áttekintő adatok szerint a válások száma egyre nőtt.
Az 1906. évben Magyarországon 5915 válóper nyert elintézést, 224-gyel több, mint 1905-ben. Ezek közül egy éven belül elintézést nyert 4,44 százalék, két évnél elöbb 39,4 százalék, három évnél elöbb 19,2 százalék. Nőtartási díjat megitéltek 100 esetben, ezek közül 55 esetben a tartásdij 20 korona alóli, 2121 esetben az ítélet a nőt hibáztatta, 1611 esetben a férfit, 85 esetben mindkettőt és 10 esetben nem lehetett megállapitani a hibást. Nem érdektelen az sem, hogy a válóperek legnagyobb számmal az intelligens osztályban fordultak elő.
