Május 18-án nyílik meg a Nádasdy Ferenc Múzeumban a Munkácsy-kiállítás, amelyen Munkácsy Mihály két korai alkotása is látható - derül ki a Sárvár Lendületben Facebook-oldal bejegyzéséből.
Ahogy arról lapunk egy évvel ezelőtt beszámolt, 
Sárvárra került Munkácsy Mihály két műve 2024. January 26. 17:59 a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum gyűjteményébe került Munkácsy Mihály két korai festménye. Egy kislány és egy kisfiú portréja. A képeket a múzeum egy barátja, az egyik képen látható kislány unokája hagyta végrendeletében az intézményre - olvasható a múzeum honlapján.
Az átvétel után szakértő bevonásával elkezdődött a hitelesítési vizsgálat. A szakértő állásfoglalása szerint egyértelmű, hogy a gyermekeket ábrázoló festmények Munkácsy Mihály korai alkotásai közé tartoznak. A korában is híres festő 22 évesen, 1866-ban festette meg a két képet. Értékük emiatt, illetve ezen felül annak fényében is kiemelkedő, hogy létezésükről ugyan tudott a művészettörténet, de hollétükről, konkrét megjelenésükről nem. Mindkét portrén pirossal írt Munkácsy 1866 aláírás szerepel.
Kik láthatók a festményeken?
A két festmény egy testvérpárt ábrázol, Kövi Etelkát és Kövi Alfonzt. Az Alfonzt ábrázoló portrét egy 1902-ben rendezett kiállításon a nagyközönség már láthatta, de azután a család többet nem adta kölcsön. Az Etelkát ábrázoló festményt soha nem állították ki.
Honnan ismerte a testvérpárt Munkácsy?
A magyar képzőművészet nemzetközileg elismert alakja 1844. február 20-án született Munkácson. Édesapja Lieb Mihály, édesanyja Reök Cecília volt. Korai festményein még eredeti nevét - Lieb Mihály - tüntette fel, a váltásra nagyjából a múzeumba került festmények készítése idején szánta rá magát.
Szüleit korán, 1851-ben elveszítette, ezután nagybátyjához, édesanyja testvéréhez, Reök Istvánhoz került Békéscsabára. A nagybácsi a fiú nevelésében és ellátásában testvére, Reök Sarolta segítségét kérte, aki Steiner Jakabnak, az Apponyi-uradalom intézőjének volt a felesége. Egyik családnak sem volt gyermeke.
Egy rablótámadás után 1853-ban Sarolta elhunyt, Steiner Jakab pedig ezt követően elköltözött Törökbálintra, ahol újranősült és gyermekei születtek. Később Steiner Jakab nevet változtatott, Kövi Jakab lett, ahogy a gyerekei is. A szárnyait bontogató Mihály az 1860-as években számos alkalommal megfordult a családnál.
A múzeum honlapján azt írják, a portrékon szereplő évben, 1866 nyarán szintén meglátogatta őket. Ekkor festhette meg a két gyermeket az ifjú festő, aki családja tagjairól már számos portrét készített.
Kövi Alfonzról annyit tudni, hogy felnőve a Statisztikai Hivatalban dolgozott, egészen 1900. szeptember 11-én, 42 éves korában bekövetkezett haláláig. Etelkáról kevesebb adat ismert. A hírlapokban főként nyoszolyólányként adnak róla hírt egy-egy házasságkötés alkalmával. 1887-ben férjhez ment Szentgyörgyi Lajos honvédelmi miniszteri titkárhoz, akitől négy gyermeke született: Lajos, Etelka, László és Ilonka.
Etelka lánya, Anikó hagyta végrendeletében a két korai Munkácsy-portrét a Nádasdy Ferenc Múzeumra.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
