Denevérek a reklámok mögött
Több jelzés is befutott a Környezetvédelmi Felügyelethez Szombathelyen egy véletlenül felfedezett denevér kolóniáról. A kis szárnyasok a piac melletti négyemeletes ház reklámtáblája mögött húzták meg magukat télire, egymást melegítve. Összesen kb. 400 bőregér lehetett a tábla mögött, amikor azt gyanútlanul leszerelte a reklámcég. A denevérek többsége három emelet magasságból, kábán hullott a földre, néhányuk azonban tudott tompítani az esésnél, mert valamennyire magukhoz tértek dermedtségükből. A táblát eltávolító cég munkatársai azt mondták, még nem láttak ilyet és a szomszédos táblát is leszerelték volna, ha az időközben riadóztatott felügyelet emberei meg nem tiltották volna azt.
Feltételezhető ugyanis, hogy ott is lehetnek még denevérek. Az emberek kartondobozokat kerítettek és összekapkodták a földre zuhant, ébredező emlősöket, összesen 320-at, majd értesítették az Őrségi Nemzeti Parkot is a „leletről”. A Kőszegről hamar megérkező két hölgy a terepjáró platójára pakolta a hangos, zsibongó dobozokat. A levegőben közben talán két tucatnyi denevér körözött, majd számuk egyre fogyatkozott, egy kis résen bepréselték magukat a fent maradt tábla mögé, ahol valószínűleg szintén százas nagyságrendben rejtőznek még emlősök. A megzavart denevérek közül nagy valószínűséggel több is elpusztul, hiszen a fagyos időben negyed – fél óra repüléssel rengeteg energiát vesztettek, táplálék hiányában pedig ezt nem lehet pótolni.
Közönséges koraidenevéreket talátak most a munkások. Ezek a védett emlősök valószínűleg a teljesen leszigetelt panelházak miatt kényszerültek a táblák mögé, mivel eltűntek a házak oldalán azok a rések, ahol évtizedekig meghúzhatták magukat
– mondta el a nyugat.hu-nak Kóródi Blanka, a nemzeti park munkatársa.
Néhány órával később érdeklődtünk, mi lett a denevérekkel, mennyi pusztult el közülük?
Szerencsére jobb a helyzet, mint gondoltuk. A 320 denevérből 10 pusztult el, mire Kőszegre értünk. A bencés székház padlásán nyitottuk ki a dobozokat. Ez egy hideg, de védett hely, ahol a denevérek kihúzhatják tavaszig. A nyitott ablakon bármikor kirepülhetnek és nyest sincs ott, ami megtizedelhetné a rovarok pusztításában jeleskedő emlősöket. Az energiavesztés, vagy a belső sérülések miatt szinte biztos, hogy pusztul el még néhány denevér, de remélhetőleg nem sok. Szeretnénk megköszönni a jelzést azoknak, akik látták, hogy veszélybe kerültek a denevérek.
Frissítés: öt nappal a mentőakció után az ŐNP munkatársai felmentek a padlásra megnézni, mi történt a denevérekkel. A földön 33 tetemet találtak, így összesen 43 kis emlős pusztult el a 320-ból. A többiek elbújtak a padlás különböző szegleteiben.
Rigópusztulás a Weöres Sándor Színháznál
Miközben a denevérek megmenekültek a pusztulástól, addig néhány kilométerrel arrébb különös tetthely gondolkodtatta el a járókelőket. A Weöres Sándor Szíház melletti füves területen kilenc rigótetem hever kitekeredett pózban, hat ebből egymás mellett. Az elpusztult madarak nagy száma mérgezésre utal, furcsa azonban, hogy nagyon közel vannak egymáshoz sík területen. Mérgezésnél valószínűbb ugyanis, hogy a madarak a méreg elfogyasztása után még elrepülnek egy védett bokorhoz, vagy fához. Az sem elképzelhetetlen, hogy valóban mérgezés történt és egy kutya, vagy macska hordta egy helyre az elhullott állatokat.
Teljesen megmagyarázhatatlan és értelmezhetetlen számomra a látvány. Kicsit olyan, mintha valaki elrendezte, beállította volna őket – mondta Oroszi Csaba festőművész, akitől tudomást szereztünk a rigótetemekről.
Téli gólya
Kemény tél ide, vagy oda, egy nemeskoltai gólya fél lábon is kibírja tavaszig. Bár a madár elindult társaival, de hamarosan visszatért szülőfalujába. A havazásig a fészkében húzta meg magát, amióta viszont hó borítja a tájat átrepült Szűcs Tamás kertjébe és egy fa tetején tölti a napját.
Telefonáltam az Őrségi Nemzeti Parknak, mert aggódtunk a gólyáért. Azt hittem befogják, de mint kiderült erre csak akkor van szükség, ha a madár sérült. Kaptam fagyasztott naposcsirkéket, ezekből adok a madárnak minden nap. Egy farakás tetejére rakott ládában van víz, abba dobom bele az élelmet, nehogy a macskák elvigyék
- mondta a buszsofőrként dolgozó férfi, aki büszkén vállalta a gólyaetetés feladatát. A kerítésénél sokan megállnak, megnézik a madarat, beszélnek róla. A gólya még félénk, de már evett a csirkékből.
Horváth Ildikótól, az Őrségi Nemzeti Park munkatársától megtudtuk, hogy minden évben van hasonló esetük. Tapasztalatuk alapján nem kell félni attól, hogy a gólya hozzászelidül az emberhez és tőle várja az élelmet. Amint jön a jobb idő a gólya újra nekiáll vadászni a napi betevő után. A szakember szerint akkor érdemes nekiállni etetni a télen nálunk maradt gólyákat, ha azok már egy két napig ugyanott maradtak, nem repültek tovább. Az első alkalmakkor a vödör vízbe belerakott élelem mellett célszerű a vödör mellé is dobni néhány falatot, miközben az etető valamivel felhívja magára a madár figyelmét. A korábbi években így etetett madarak mind átvészelték a telet.
Egyes vélemények szerint az éghajlatváltozás is összezavarja a költöző madarakat, többen ezért maradnak a fészkelőhelyükön, vagy túl későn indulnak a hosszú útra. Szeptemberben munkatársunk Észak-Afrikában futott bele egy érkező fehér gólyarajba. Helyenként leszállt egy-egy madár a szállodák parkjában, hogy igyon, vagy pihenjen egyet a zöld oázisokban. Bár ránézésre nem lehet megállapítani, melyik gólya honnét érkezik, de az biztos, hogy a Magyarországról elindult gólyák is ezen az útvonalon haladtak. A keleti útvonal: Balkáni hegység, Boszporusz, Törökország, Izrael és a Nílus folyó mente. A madarak akár Dél-Afrikáig, Fokföldig is eljutnak.
Azt néztem, milyen nagy madarak jönnek a tenger felől. Nem akartam hinni a szememnek, amikor láttam, hogy gólyák. A kislányom integetett nekik és biztos benne, hogy magyar gólyák voltak
- mondta Kecskeméti Norbert, aki a SeaGull hotel medencéjének partjáról látta meg először a gólyarajt. -Több alkalommal is láttunk csapatokban repülő gólyákat. 30-40 madár lehetett egy-egy rajban és mindig voltak kicsit lemaradó, magányos madarak is. A szállodában is leszállt néhány inni, majd rövid pihenő után követték a többieket. Nagyon jó érzés volt látni ezeket a vándorokat, remélem biztonságban odaérnek a telelőhelyükre.
Dél-Afrikába akár 10-15 hétig is tarthat az út, egy nap alatt 150-300 kilométert tesznek meg a madarak. Rengeteg veszély leselkedik rájuk. Villanyvezetékek, mérgek, vadászok és háborús helyszínek tizedelik őket.
Bagoly a dobozban
Nyáron keserves sírásra figyelt fel munkatársunk a Szent Gellért utcai tízemeletesek mellett. Testvérével a hang nyomába eredtek, de erre csend lett. Később újból elkezdődött a sírás, ekkor azonban már átnéztek minden nagyobb fűcsomót. Így akadtak rá egy fülesbagyoly-gombócra. A fióka rémülten pislogott az emberekre, majd egy kartondobozban találta magát.
Sok a lakótelepen a macska és kutyákat is sétáltatnak itt rendszeresen, féltünk, hogy valami széttépi a kis madarat. Már sokszor hallottam, hogy az Őrségi Nemzeti Parknál foglalkoznak a sérült madarakkal, vagy a fiókákkal, így elvittük Kőszegre a baglyot, ahol azonnal meg is etették
– mesélte Horváth Balázs. Azóta tudjuk, a kis Füles megerősödött, megtollasodott és hetekkel később kiröppent egy padlásról. Az állatbarátoknak ez sikertörténet, a kőszegi egerek viszont valószínűleg másképp gondolják.
Alapelvünk, hogy az egészséges vadmadaraknak a szabadban a helyük. Amint a fiókák már tudnak önállóan enni elvisszük őket a Mezőgazdasági Technikum istállójának hatalmas, zárt padlására. Itt megtanulnak repülni, maguknak kell elkapni a zsákmányállatot, majd amikor már megerősödtek kinyitunk néhány ablakot és repülhetnek. Jó a kapcsolatunk a szombathelyi non-stop állatkórházzal is, ott éjjel-nappal fogadják a sérült madarakat, amelyek aztán hozzánk kerülnek
– mondta akkor a Chernel-kertben Horváth Ildikó, aki a „fiókaszezonban” addig négy füles- és több macska-, illetve gyöngybaglyot is pátyolgatott.A cikkünkben szereplő képék különböző galériákhoz tartoznak, rájuk kattintva több kép is megtekinthető az adott témáról!
Hitek és tévhitek a denevérekről
Ma a nyugati világban a denevér szó hallatán sok embernek a szuperhős Batman vagy a rettegett Drakula gróf jut eszébe. A denevérek talán titokzatos éjszakai életük, gyors fordulatokkal tarkított röptük miatt alakulhattak képzeletünkben vámpírokká vagy gonoszul a lányok hajába kapaszkodó lényekké. A hajba akaszkodással kapcsolatban Bernáth Béla néprajzkutató úgy véli, a denevér mint fallikus jelkép riasztja a lányokat. Ám a közhiedelemmel ellentétben ezek az állatok elég jól tájékozódnak ahhoz, hogy kikerüljék az ember fejét, így a legritkább esetben gabalyodnak bele bárkinek a hajába. Európa néhány részén, ahogy nálunk is, úgy tartották, hogy a denevér elhárítja a balszerencsét, ezért volt szokás a ház népe és a jószág démonoktól való megóvása érdekében a lakóépület és az istálló ajtaja fölé fejjel lefelé lógó denevért kiszegezni.
Az antik világban a denevéreket a sokmellű epheszoszi Artemisszel hozták kapcsolatba. Ezt a felfogást a reneszánsz újjáélesztette, és a denevéreket a szoptatós anyák szimbólumává tette. Az Ószövetség egészen más megvilágításba helyezi ezeket az állatokat: tisztátalannak tartja őket, mert a sötétséghez kötődnek, éjjel repülnek. A kereszténységben alvilági lények, ezért láthatjuk sokszor az ördögöt denevérszárnnyal ábrázolva.
Annak ellenére, hogy Európában többnyire negatív a denevérek megítélése, mégis számos család címerében tűnnek fel Franciaországban, Belgiumban és Írországban. Az egyik leghíresebb denevér a Bacardi üvegének címkéjén lakik. A legenda szerint az I. Jakab sátrába berepülő denevért először a katonák egyenruháján jelenítették meg, innen repült át az üvegre. Az aragóniai uralkodó egyébként részben a szerencsésen kiválasztott jelvénynek tulajdonította a mórok felett aratott győzelmet. A denevér napjainkban is sokszor katonai alakulatok jelképe, például a brit Royal Air Force néhány századának esetében.
A Föld Európán kívüli tájain egészen másképp gondolkodnak ezekről az éjjel vadászó állatokról. Kínában a denevérek a boldogságot és az örömet szimbolizálják, és halhatatlannak tartják őket. Öt különböző megnevezést, kifejezést is használnak velük kapcsolatban: ölelő szárnyak, mennyei patkány, tündérpatkány, repülő patkány, éjjeli fecske.
A kínai művészetben ezek a rájuk utaló jelképek általában az örömet jelentő vörös színnel ábrázolva sokszor megjelennek különböző ruhadarabokon, szöveteken. De gyakran lehet látni a kínai éttermek rizses táljai alján is öt stilizált denevért körbefogódzva: ők az öt áldást jelentik.
Közép- és Dél-Amerikában a denevéreket gyakran ábrázolják együtt más állatokkal, például jaguárral vagy kígyóval. Érdekes, hogy néhány esetben akár azonosítható is a denevérfaj a hártyásorrúakra jellemző orrszerkezet gyakran felfedezhető a kerámiamotívumok között, ami egyfajta fajismeretet feltételez.
Zotz maja istent vérszopó denevérre emlékeztető fejjel és emberi testtel képzelték el, és gyakran ábrázolták vértől csepegő az alsó világot szimbolizáló szívvel a kezében.
A kísértetarcú denevér jól megkülönböztethető pofája az orrlyukak és jellegzetes fülei alapján könnyen felismerhető a kerámiákon szintén megjelenik a dél-amerikai indiánok istenábrázolásaiban: a motívumot az Észak-Kolumbiában feltárt tairona kultúra emlékei között, valamint maja edényen is megtalálták.
A kogi népcsoporthoz tartozó indiánok (a tairona nép leszármazottai) a vérszopó denevéreket az emberi termékenységgel hozták kapcsolatba. Felfogásuk szerint a serdülőkorú leányt megharapja a denevér, ennek következtében kezd menstruálni, azaz lép a felnőttkor küszöbére. Furcsa képet kapunk a kogik gondolkodásáról, ha mindezt azzal is összevetjük, hogy szerintük a denevér a nap hercegének és saját fiának vérfertőző nászából az első állatként teremtődött a földön.
Egy új-guineai népcsoport a denevérhímek kiemelkedő pénisze alapján szintén a termékenység szimbólumának tartja ezeket az állatokat. Ázsiában az altaji népek a denevérekben a jót megtestesítő lényt látják.
A denevérek egyes testrészeit a népi gyógyításban is felhasználták, sőt néhány arab országban sokféle orvosságban volt denevérürülék. Európában a denevérek csontjait a néphit szerelmi varázslásra alkalmasnak tartotta.
A denevéreknek egészen másféle hasznosítása is felmerült már a történelem során, magas foszfortartalma miatt a denevérürülék például ideális alkotórésze volt többféle puskapornak. Egy második világháborús amerikai terv szerint brazil szelindekdenevérekre (Tadarida brasiliensis) azzal a céllal csatoltak volna kisméretű bombákat, hogy kalitkába zárva japán célpontok felett dobják le őket. A kalitkát megfelelő magasságban nyomásérzékelő nyitotta volna ki, így a denevérek elszabadulva és épületekbe repülve bombaként üzemelhettek volna. Szerencsére a tervet nem váltották valóra.
A tévhitek mellett rengeteg tény is kiderül a denevérekről a HunBat oldalon, ahonnan a függelékünkben szereplő érdekességeket tallóztuk.
