Bár az árkádsor alatt a ZÁÉV munkásai még bőszen fúrnak-faragnak, a nyári leállás után végre újra csatasorba állt a Savaria Mozi. (A hivatalos átadási ceremóniára december közepéig várni kell, most szájhagyomány útján terjedt a híre: újra mehetünk a belvárosba mozizni és bulizni).
Ami a tényeket illeti: a Kőszegi utcai épület és a közeli árkádsor uniós forrásból, a belvárosi rekonstrukciós programhoz szervesen kapcsolódva közel 250 millió forintból szépült meg. Az új homlokzaton túl új tetőszerkezetet is kapott, és a nyílászárók nagy részét is korszerűbbre cserélték. Galériánkban megnézhetik, milyen lett a végeredmény. Íme a mi szubjektívünk, de kíváncsiak vagyunk az Önökére is, cikkünk a végén szavazhatnak!
A város nem hagyta magára az épületet
Szombathely azon ritka megyeszékhelyek egyike, amely kitart a városi fenntartású mozija mellett, és a multiplexek térhódítása ellenére sem igyekezett megszabadulni tőle, nem késztette profilváltásra, hanem apránként, állami és Eu-s apanázsból felújította, és az Agora kötelékében szorgalmasan üzemelteti. Eszünk ágában sincs tehát visszasírni a régi, kopottas Savariát, vele a homlokzatról málló vakolatot, a beázó tetőt, és az elszíneződött díszburkolatokat Díjazzuk, hogy a város nem hagyta magára az épületet, és a Kőszegi utca eleje végre méltóbb köntöst kapott.
Kétségtelen, a régi-új mozink a Mártírok tere felől mutat a leginkább, és az éjszakai kivilágítással a legimpozánsabb – akkor hozza a legszebb formáját. Lehet persze vitatkozni azon, hogy annak idején, 1973-ban szerencsés volt-e a Kőszegi utca sajátos hangulatát megbontani ezzel a gyökeresen más stílusú, modern épülettel. A tömb léte tény, és Mátis Lajos merész vonalú filmpalotáját így is, hogy stílusában életidegen elemnek számít környezetében, lehet szeretni. Az épület történelmi hagyaték, a kérdés már csak az, hogy a jelenkor milyen új köntösbe csomagolta.
Olyan, mint egy pláza?
Üvegfelületeivel olyan, mint egy pláza – mondta rá egy ismerős. Homlokzata összhatásában mindenesetre visszafogottabb és elegánsabb lett. Nekünk a fő-épület merészebb színekben jobban bejönne, hiányoljuk azokat a kisebb méretű kerámiadarabokat is, amelyek eddig hangsúlyosan díszítették a homlokzatot, és jellemzőek voltak arra az adott korra, amikor ezt tervezték. De az új időhöz, új kőburkolat dukál… a mostani nagyobb márványlapok más stílust képviselnek, sokkal semlegesebbek (hasonlóakkal burkolják például az épülő Hemo-színházat is, csak világosabb színben).
Korosztályom tagjaival együtt siratom a homlokzatról lekerülő betű-kirakós „játékot” is (most digitális feliratok futnak, ami persze praktikus, csak…) – remek retrós poén lett volna ezt valahogy visszahozni. A színhasználattal is vitatkoznánk, a mogyorószínű burkolathoz nehezen tudjuk szeretni a homlokzat közepén a fehéret, pláne beljebb a citromsárgát, de ez tényleg egyéni ízlés kérdése.
Viszont az üvegtetejű, vörös hullámokkal megspékelt átjáró már kifejezetten tetszik, üde látványt nyújt – igaz még dolgoznak rajta, így teljességében csak hetekkel később lehet majd látni. Mediterrán csemege készül itt, remek teraszos helynek ígérkezik. A sziklakertszerű díszcserjés medencét már kevésbé értjük – de ez is biztos jó lesz valamire.
A digitális átállásra még várni kell
Üröm az örömben, hogy hiába ünnepli idén századik születésnapját a szombathelyi mozizás Száz éve már bazársor társult a szombathelyi mozihoz 2010. July 30. 10:12 , a digitális technikára és a 3D-s átállásra a Savaria Moziban még biztosan várni kell. Hiába a külső csín, így még biztosan nem rúghat labdába a multiplexszel (és a számítógépes letöltésekkel) szemben. Reméljük, ezen a téren is előbb-utóbb új időszámítás kezdődik, és ráköszönt a Savariára is a digitális forradalom.