Na nem ám csak úgy, mert esetleg nem lett volna jobb dolga! Sajtótájékoztatót tartott a szociális étkeztetés helyzetéről, beleszőve nagyon sok érdekes számot. Kezdjük is mindjárt a leglényegesebbel, egy ebéd ára 515 forint, ha ezt valaki kiszállítva kér, ugrunk 730-ra. Ami valljuk be, elég kedvező, főleg, hogy az adagra sem lehetett panaszunk. De ne szaladjunk ennyire előre!
Szóval ez az összeg azokra vonatkozik, akiknek a nyugdíja meghaladja az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát, vagyis 85 ezer forintot. Akik ennél kisebb összegből élnek, azoknak nem kell ennyit fizetniük, a dolog sávosan változik, van, akiknek egyáltalán nem kerül egy fillérjébe sem. A városban 2014-ben 160 millió forintot költöttek az étkeztetésre, ennek egyharmadát fizette az önkormányzat, egyharmada a térítési díjból jött össze, a fennmaradót meg állam bácsi utalta el.
Puskás polgármester beszélt arról is, hogy összesen 213.149 adag ételt szolgáltak ki így vagy úgy. Az igénybe vevők között a legnagyobb számban idősek vannak (65%), de sok a 40-59 év közötti is, akiknek nagyobb része munkanélküli. A legtöbben, 851-en minden nap, vagyis hétfőtől vasárnapig kapták az ebédet, a legkevesebben csak szombatra és vasárnapra kértek.
Sokan, 555-en maguk mentek a város hat pontján is elérhető átvevőhelyre, voltak akik az idősek otthonában fogyasztották el az ebédet, de 433-an házhoz szállítást kértek. Azok a gyerekek, akik iskolaidőben ingyenes ebedet kaptak, nyáron is megkapták ugyanezt. A számuk tavaly 272 volt, ők ezt 54 napon keresztül vették igénybe.
És akkor az ebédről... A mi menünk gulyáslevessel indított (nem hamissal!), ami pont ugyanolyan finom volt, amit amit bármelyik menzán megkapnánk egy ezresért, utána egy lekváros palacsintával. Nos, itt most mákos guba volt a második, aminek adagját jól leírja, hogy jó pár kollégám nem is tudta megenni. Én még egy kis mákot el tudtam volna rajta képzelni, de az már biztos csak az én finnyás ízlésemről árulkodik.
