Az egyik az, hogy bár a negyedik hullámban megdőlt az eddigi napi fertőzésszám rekordja, mégis kevesebb volt a súlyos eset. Ebből látszik az, hogy volt értelme több mint 6 millió ember beoltásának.
Szintén lényeges, hogy bár kevesebben kerültek kórházba, de lélegeztetőgépen nagyjából ugyanannyian vannak a második hullám adataival összehasonlítva, ami a delta variáns veszélyességére mutat rá. Arra is felhívják azonban a figyelmet, hogy a november 26-i csúcs után változtattak az adatszolgáltatáson, és csak az invazív módon, tehát a légcsőbe helyezett tubuson keresztül lélegeztetett betegek kerülnek be a statisztikába. Ezáltal pedig összehasonlíthatatlanná váltak a számok.
A harmadik fontos pont, hogy az intenzív osztályon kezeltek 80-90 százaléka nem volt beoltva. Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó egyik Covid-osztályos orvos felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon nem mindegy, mikor kapta meg az ember a második oltást, mert a védelem fél év elteltével valóban jelentősen csökken.
Végül megállapították azt is, hogy a halottak száma meg sem közelítette az eddigi legdurvább harmadik hullám csúcsát: csak négy olyan nap volt, amikor az elhunytak száma meghaladta a 200-at, miközben a tavaszi hullám idején több napig is 250–300 elhunytat jelentettek a kórházak.
Ezzel együtt azonban Magyarországon továbbra is magas a Covid–19 miatti halálozás. Az elmúlt hetekben Magyarország állt az első helyen, jelenleg Lengyelország mögött a másodikak vagyunk. Az összesített halálozásban szintén Magyarország áll tartósan a 4. helyen a világban. Ezek a számok ugyan torzíthatnak, de a Covid előtti időhöz viszonyított többlethalálozásban sem állunk jól a nemzetközi összehasonlításokban: itt is az EU alsó harmadában vagyunk.
