Az engedélyezett vakcinák közül a tavaly ősszel tomboló negyedik hullámban a delta variáns ellen a kínai vakcina védett a legkevésbé egy, a magyar kormány által finanszírozott kutatás szerint – írja a Telex.
A lap szerint elsőre úgy tűnhet, a HUN-VE néven jegyzett kutatás egyáltalán nem a kormánypropaganda járvány alatt használt szavait ismételgeti, hanem több független szakértő szerint is magas színvonalú tanulmány született. Ezt olyan szakemberek jegyeznek, mint Müller Cecília országos tisztifőorvos, Kásler Miklós korábbi EMMI-miniszter vagy Szlávik János infektológus.
A HUN-VE első változata még 2021 novemberében jelent meg, ebben a vakcinatípusokra lebontva bemutatták, hogy mennyire védenek a fertőzés és a halálozás ellen. A kutatás azonban csak 2021 júniusáig tartalmazott adatokat, vagyis azután már nem, hogy az oltások hatékonysága mindenhol – így Magyarországon is – csökkenni kezdett.
Emiatt nem voltak nagy különbségek, de már ekkor lehetett sejteni, hogy az egyes vakcinák hatékonyságának csökkenése csak később mutatkozik meg.
A kutatás egyébként egy tudományosan elismert szaklapban, a Clinical Microbiology and Infectionben jelent meg elsőként, és amelyet aztán a kormányzat is több helyen (például a koronavírus tájékoztató oldalon) is leközöltek.
Nem ajánlatos
A lap felidézi, hogy az első tanulmány megjelenése után egy másik, ezúttal nem kormányzati forrásból finanszírozott kutatás már megállapította azt, ami később beigazolódott: a kínai oltás mellett az Astra-Zeneca és a Szputnyik V vakcinák hatékonysága csökken a leginkább az első oltások után (bár azt hozzá kell tenni, hogy a többi vakcina hatása is csökkent).
Idén júniusban aztán elkészült a HUN-VE 2, ami már a 2021 végi és 2022 eleji hatékonyságot vizsgálta, vagyis azt, hogy a delta és az omikron variáns ellen mennyire védenek az egyes vakcinák. Itt kiderült, hogy szinte mindegyik vakcina hatása csökkent a két variáns ellen, de azt is kimutatták, hogy három oltás már képes védelmet adni az omikron ellen is.
Bár az előző kutatásból hiányzott a különböző vakcinatípusokra lebontott hatékonysági vizsgálat, az már egy, az MTA és az Emmi által még áprilisban készített járványügyi kutatásból kiderült, hogy a HUN-VE 3-ban készül majd hasonló elemzés.
Jócskán elmarad a többitől a kínai
Így is történt, nagyjából egy hónappal ezelőtt pedig publikálták is a HUN-VE 3-at, amely meg is jelent egy másik elismert tudományos lapban, a Frontiers in Immunologyban. Ebben a 2021-es őszi adatokat vizsgálták a második és a harmadik oltás eredményességét figyelve. Mindezt úgy, hogy a megfertőződés, a kórházba kerülés és a halálozás elleni védettségnek, illetve ennek a tartósságán volt a hangsúly.
Ezt úgy állapították meg, hogy összevetették az oltottak halálozási és kórházba kerülési adatait az oltatlanokéval, melyhez nagyjából nyolcmillió 18 és 100 év közötti alany adatait vették alapul.
Az eredmények pedig megerősítették a korábban jósoltakat. A július végén nyilvánosságra került tanulmány szerint az amúgy sem nagy hatékonyságot adó kínai vakcina ereje még jobban csökkent a korábban tapasztaltaknál.
Azt írja a portál, hogy a delta variáns elleni védekezésben a legtöbb emlékeztető oltás sokat lendített, a Sinopharm viszont nem. A harmadik oltás után a Pfizer oltása volt a leghatékonyabb a veszélyeztetettek körében (ez az szám 88-93 százalék volt), míg a Sinopharmé csak 27-75 százalék.
A kórházba kerülés ellen is a kínai oltás nyújtotta a legkisebb védelmet, amely alábbi táblázatunkból is jól kivehető.
| Vakcina neve | 65 év alattiak (százalék) | 65 év felettiek (százalék) |
| Pfizer | 87 | 82 |
| Moderna | 78 | 93 |
| Szputynik V | 89 | 86 |
| AstraZeneca | 90 | 85 |
| Sinopharm | 67 | 59 |
| Janssen | 60 | 54 |
Az emlékeztető oltás hatékonysága itt is közel 100 százalékos volt, de a kínai vakcina esetében ez a szám csak 55 és 87 százalék lett.
Látványosan kerülték az elemzésben a kínai vakcinát
Bár a táblázatból jól kivethető, a szerzők ennek ellenére hagyták ki látványosan a Sinopharm vakcina teljesítményéről szóló elemzést, vagy ha meg is említették, úgy állították be, hogy az „kisebb mértékben” véd csak a fertőzéstől.
„Vizsgálatunk kimutatta, hogy a Sinopharm emlékeztető oltása után kisebb mértékben javult a vakcina korrigált hatékonysága a SARS–CoV–2-fertőzés és a Covid–19-hez kapcsolódó kórházi kezelés és halálozás ellen mind a fiatalabb, mind az idősebb korcsoportokban”
– idézi Telex a tanulmányt.Többen felhívták rá a figyelmet
Az tehát biztosan állítható, hogy a kínai vakcina a leggyengébb hatást nyújtó az emlékeztető oltások között. Korábban erre már több, független kutató is felhívta a figyelmet, akik azt javasolták, kerüljék a 65 év felettiek és a nagy kockázatúak emlékeztető vakcinájaként a kínai oltást.
Mindezek ellenére a Telex szerint csak Magyarországon az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlása után nagyjából 70 ezer első oltást, valamint 100 ezer emlékeztető oltást adtak be 60 év felettieknek.
A kínai vakcina kisebb hatékonyságát egy jordániai kutatásra hivatkozva támasztották alá a szerzők HUN-VE 3-ban, mikor a lap szerint készült egy ennél jóval nagyobb hazai kutatás, aminek az eredményei egybecsengenek az első HUN-VE tanulmányban leírtakkal.
A kutatás július 22. óta nyilvános, arról viszont mindeddig a kormány egyetlen felületen sem közölte hivatalosan az ebben leírtakat, amelyből arra lehet következtetni, hogy megpróbálták az általuk finanszírozott tanulmány bizonyos részleteit elhallgatni a nyilvánosság elől, hogy az ne menjen túlságosan szembe a járvány alatti korábbi kommunikációjukkal.
