A Szabad Európának több forrás is arról beszélt, hogy ismét felmerült a HIMARS-ok beszerzése magyar részről. Az ismét kifejezésnek azért van jelentősége, mert a lap forrásai szerint valójában már évek óta újra és újra felmerül a kérdés több belső fórumon, de eddig más beszerzések fontosabbnak bizonyultak. Most azonban több tényező is afelé mutat, hogy középtávon Magyarország is vegyen a HIMARS-ból.
Döntés ugyanakkor még nem született – írja a lap –, hozzátéve, hogy az ügyben feltett kérdésekre a HM sajtóosztálya egy hete nem válaszol.
Az eszköz egy úgynevezett nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer (innen ered egyébként a neve is az angol mozaikszóból: High Mobility Artillery Rocket System – HIMARS), ez azt jelenti, hogy egy, a brit BAE Systems által gyártott mozgékony, gumikerekes önjáró alvázra szereltek fel egy hat rakétát kilőni képes indítóállványt, amelyet az amerikai Lockheed Martin gyárt.
Így a HIMARS gyorsan pozíciót tud változtatni, ami például azért is fontos, mert nemcsak a rendeltetési helyére juthat el könnyen, de támadás után hamar el is tud menekülni a helyszínről – mielőtt még bemérnék, és egy válaszcsapással megsemmisítenék. A rakétákkal precíziós műveleteket lehet elvégezni akár messze a frontvonal mögött is.
Ilyen eszközzel jelenleg nem rendelkezik a magyar hadsereg, a Zrínyi 2026 elnevezésű haderőfejlesztési program keretében Németországtól vásárolt korszerű Panzerhaubitze 2000-es, 155 mm-es önjáró tarackok is más feladatokra alkalmasak – írja a lap, hozzátéve, hogy ez a fegyver vált be messze a legjobban az ukrán hadseregnél, a HIMARS-ok nélkül például nem tudták volna visszafoglalni Herszont.
A térségbeli NATO-tagállamok közül csak Szlovákia, Horvátország és Magyarország nem vásárolt egyelőre az amerikai rakétavetőkből. A horvát hadsereg viszont már bejelentette, hogy egy M270-nek nevezett, szintén amerikai sorozatvetővel fejlesztenek majd.
