A rhinovírus annyira elterjedt, hogy még ha rövid életű is a felfedezés hozta előny, az mindenképpen hasznos lehet a koronavírus elleni harcban – vélekednek az eredményeket közreadó glasgow-i kutatók.
A BBC cikkének magyarázata szerint - amit az infostart.hu szemléz - hogy megértsük a vírusok közti harcot, képzeljük el az orrunkban, torkunkban és tüdőnkben található sejteket megannyi apró házként. Ha egy vírus beköltözik valamelyikbe, nyitva is hagyhatja maga mögött az ajtót, hogy még többen jöjjenek vele, de be is csaphatja maga mögött, megtartva magának az egész házat.
Az utóbbi viselkedésformára jó példa az influenzavírus, amely teljes mértékben magányosan szeret "dolgozni", míg az adenovírus szívesen megosztja másokkal is házát, ha már egyszer bejutott abba.
A koronavírussal kapcsolatosan eddig még nem volt ismert, mennyire nyitottak erre a típusú közös háztartásra – főként, mivel az elmúlt egy év távolságtartása nagy mértékben lassította az összes vírus terjedését, így pedig nehéz volt bármit is tanulmányozni.
A Glasgow-ban található Víruskutató Központ munkatársai a légutakat belülről bélelő szövethez hasonlatos felületet állítottak elő, majd SARS-CoV-2-vel és rhinovírussal fertőzték meg. Utóbbi az egyik legelterjedettebb vírus a világon, a nátha okozója.
Ha a két vírust egyszerre szabadították rá a sejtekre, a rhinovírusnak sikerült csak fertőzést okoznia. Ha a rhinovírus egy nappal előbb került a sejtekbe, esélyt sem hagyott az új koronavírusnak, ha pedig az már előbb bejutott, akkor kiütötte onnan.
