A teljes népességre vonatkozó eredmények szerint Magyar Péter miniszterelnök öt alkotmánymódosítási javaslatát három az abszolút többség támogatja, az „inkább” vagy „teljes mértékben támogatom” válaszok aránya meghaladja az 50%-ot - derül ki az Europion kutatásából. A legnagyobb támogatásnak a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása örvend: a teljes népesség 58%-a támogatja, ebből 38% teljes mértékben. Abszolút többségi támogatással rendelkezik a 70 év feletti alkotmánybírák (Polt Pétert beleértve) nyugdíjazása (51%), de Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése (48%) és az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való korlátozásának támogatása (49%) is alig maradnak el ezektől. Az OBH és a Kúria elnökének visszahívhatóvá tételét valamennyivel kevesebben, 43-nyian támogatják, itt a bizonytalanok a többi elemhez viszonyított magas aránya (38%) az, ami árnyalja az összképet.
A Tisza-szavazók körében mind az öt javaslat esetében 60% feletti az inkább vagy teljes mértékben támogatók aránya (a Vagyonvisszaszerzési Hivatal esetében 80%-ot is meghaladja), a Fidesz-szavazók körében ugyanez mindössze 10–16% között mozog (kivétel ez alól szintén a Vagyonvisszaszerzési Hivatal, ez a fideszes szavazók körében is 26%-os támogatottságnak örvend). A Mi Hazánk szavazók esetében a Hivatal felállítását relatív többségük (47%) támogatja, az államfői megbízatás megszüntetését viszont csupán 22%, a képviselői mandátumok korlátozását pedig 27%. A legmegosztóbb kérdésnek Sulyok Tamás eltávolítása bizonyult, ezt a Tisza-szavazók 78%-a támogatja a Fidesz-szavazók 13%-ával szemben. Ennek a kérdésnek és a képviselői mandátumok korlátozásának a legmagasabb az elutasítottsága is (21-22%).
Demográfiai bontásban a legfiatalabb korcsoport (16–29 évesek) szisztematikusan nagyobb arányban támogatja mind az öt javaslatot, míg az 50 év felettiek megosztottabbak. Az iskolázottság is erősen vízválasztó: a diplomások körében minden javaslat esetén 20-30 százalékponttal magasabb a támogatottság mértéke, mint az érettségivel nem rendelkezők körében.
Megfelelő ütemben?
A felmérésben azt is megkérdezték, hogyan ítélik meg a válaszadók az intézményekre és azok vezetőire vonatkozó változtatások tempóját. A teljes népesség relatív többsége szerint a változások „megfelelő ütemben haladnak” (44%) mindkét irányból érkezik kritika: 16% szerint gyorsabb folyamatra lenne szükség, 18% szerint pedig épp, hogy túl gyors, nem eléggé átgondolt a folyamat, több egyeztetés kéne. 22% pedig egyenesen a Tisza bosszúhadjáratának részének tekinti a folyamatot, szerintük semmi szükség nem lenne ezekre.
A Tisza-szavazók 70%-a megfelelőnek tartja az ütemet, 11%-uk szerint még túl lassú is, míg a Fidesz-szavazók 57%-a az egész folyamatot bosszúhadjáratnak minősíti. Figyelemre méltó azonban, hogy minden tizedik Tisza-szavazó (11%) szintén kifejez egy fajta aggodalmat és a “bár szükséges, de túl gyors” állásponttal tud a leginkább azonosulni. A Mi Hazánk szavazóinak 27%-a tartja a folyamatot bosszúhadjáratnak, és 31% tartja túl gyorsnak.
Életkori és iskolázottsági bontásban a “bosszúhadjárat” narratívával való azonosulás mértékében vannak a leglátványosabb különbségek. Míg a 30 év alattiak csak 11%-a azonosul ezzel az állásponttal, 60 év felett 31% ez az arány. Hasonlóképpen: míg a diplomások körében szintén csak 11% kiált bosszúhadjáratot, az érettségivel nem rendelkezők körében 29%.
A többség változtatásokat akar, de új alkotmányozás nélkül
A felmérés harmadik részében hazánk alkotmányos kereteiről is megkérdezték a válaszadókat. A teljes népesség relatív többsége (47%-a) úgy véli, hogy “a jelenlegi alkotmány számos változtatásra szorul, de ezen változtatásokon túl nincs szükség új alkotmányra”. Ebben a “középutas” álláspontban viszonylagos egyetértés uralkodik a politikai táborok között: a Tisza-szavazók 41%-a, a Fidesz-szavazók 45%-a és Mi Hazánk-szavazó 63%-a tud ezzel azonosulni.
A teljes népesség 34%-a azonban támogatna egy teljesen új alkotmányozási folyamatot és alkotmányt, míg 19% szerint a jelenlegi alkotmány megfelelő, nincs szükség változtatásokra sem. Ez utóbbi álláspontot elsősorban az idősebbek (60+: 24%), az érettségi nem rendelkezők (24%) és a Fidesz-szavazók (47%) képviselik. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 55%-a új alkotmányozást szeretne, és nem elhanyagolható a Mi Hazánk szavazóinak (25%), valamint a pártnélküliek hasonló irányú véleménye sem (30%).
Módszertan
Az Europion 1800 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. június 23-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alul-reprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző vélemények valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint a 2026. április választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében.
A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszámlálásából származó népesség tényleges összetételének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±2,5%.
