Orbán Viktor miniszterelnök a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár 2017-es megnyitó ünnepségén hosszú beszédben hazánkat Közép-Európa egyik járműgyártó centrumának nevezte, azóta pedig a régió egyik járműfejlesztési központjává és az e-autózás éllovasává válás irányába tett lépéseket a kormányzat.
Az elmúlt öt évben számos ázsiai hátterű, elektromos járművekbe készülő akkumulátorokkal vagy azok alapanyagaival foglalkozó cég jelentette be, hogy Magyarországon kíván üzemet nyitni. Ráadásul az állam átlagosan a beruházások közel 9 százalékát finanszírozta, sőt van olyan eset is – mint például a jászberényi Sangsin-bővítés –, ahol az arány eléri a 30 százalékot. Immár Dél-Korea a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon, mutatott rá a Magyar Narancs.
A pénzbeli támogatás mellett a cégek igencsak engedékeny hatósági környezettel találkozhatnak,
a kormány a legtöbb szóban forgó beruházást azzal is segíti, hogy megadja számukra a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést: ez egyszerűsített ügyintézést, gyorsabb határidőket jelent, sőt a vonatkozó rendelet 2019-es módosítása szerint a kormány ilyenkor a településrendezési, örökségvédelmi és környezetvédelmi szabályokat szintén felülírhatja.A lakosok feje felett döntenek
Ugyanakkor a beruházásokat általában úgy jelentették be és indították el, hogy
a helyi lakossággal és több esetben az érintett önkormányzatokkal való egyeztetést is mellőzték.
A településeknek – a koronavírusra, majd az ukrán-orosz háborúra hivatkozva bevezetett veszélyhelyzet miatt, a rendkívüli jogrend okán – 2020 márciusa óta amúgy sincsenek építési ügyekben hatósági jogköreik, ezeket a kormányhivatalok gyakorolják, de egyes akkumulátoripari beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté is nyilvánított a kormány, amivel még inkább megkönnyítette a hatósági eljárásokat a cégek számára.
Hiábavalónak tűnik mindenfajta tiltakozás, tüntetés.
Ilyen szempontok alapján tiltakoztak például Gödön, ahol egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a helyi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. A légszennyező-anyagként kibocsátott, bőr-, szem- és légúti irritációt okozó, a születendő magzatot is károsító NMP nevű oldószer a talajra kiülepedve a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe.A polgármester múlt héten lemondott, miután felőrölte a gyár elleni politikai tiltakozás.
Nagy felháborodást keltettek az akkuipari gyárak Komáromban, Iváncsán, Debrecenben és Győrben is.
A magyarországi akkumulátor-ökoszisztéma
A Magyar Narancs összeszedte térképen és listán az eddigi összes ismert, megvalósult vagy már bejelentett beruházást. Sárgával a vállalatokat (többnyire a helyben működő leányvállalatokat), pirossal pedig az olyan ismert helyszíneket jelölték meg, ahol a Google-térképén még nem tüntették fel a beruházó cégeket.
Jól látható, hogy a magyarországi akkumulátor-ökoszisztéma alapvetően az ország északi, északkeleti részén van kialakulóban. Egyes településeken (Komárom, Tatabánya, Debrecen, Miskolc stb.) több egység is létrejön, az üzemek egymáshoz viszonyított közelsége viszont nem meglepő, ugyanis egy-egy cég egy másik nagyobb beruházónak a beszállítója lesz a jövőben.
Ha a nyersanyagok kitermelésétől a hulladékfázisig nézzük az akkumulátorgyártást, akkor sok környezetkárosítást találunk. De a technológia folyamatosan fejlődik, és végső soron mi döntjük el, meghozunk-e bizonyos kompromisszumokat a fenntarthatóság érdekében.
A kulcs a lépték, valamint a szigorú szabályok, és azok betartatása. Itthon egyelőre egyik sem stimmel
- írta meg a Telex.Nem mindegy tehát, hogy egy üzem zölden vagy csupán zöldre tupírozottan, annak hazudottan működik. Fogós kérdés, hogy megéri-e olyan munkahelyeket teremteni, amelyekben a saját és születendő gyermekeik egészségét veszélyeztető emberek robotolnak, végső soron külföldi cégek további vagyonosodásának alárendelve.
Ha zöld, ha nem, az elektromobilitás és vele együtt az akkumulátorgyártás a következő évtizedek egyik slágeripara lesz. Bár más közlekedészöldítő innovációk is versenyben vannak – például a hidrogénmeghajtás –, pillanatnyilag úgy néz ki, akkumulátorral szerelt elektromos járművekre (EV) szükség lesz a közeljövő klímasemlegességi céljainak eléréséhez.
Az EV-piac magától is szépen gyarapszik, de az állami szabályozások rátesznek egy lapáttal: az Európai Unió például a Fit for 55 csomag keretében úgy döntött, 2035-től nem szabad majd belső égésű motorral szerelt új autókat forgalomba állítani a területén, ami tovább gerjeszti a keresletet az elektromos autók, és így az akkumulátorok iránt.
Szombathely képviselő-testülete az észszerűség és a környezetvédelmi szempontok talaján helyesen mozogva 2022-ben visszautasította egy akkumulátorgyár létesítését a városban, s ezt a kimaradó szándékot Nemény András polgármester is megerősítette idén, a január végi közgyűlésen. Tehát egyelőre az akkumulátorgyárak kapcsán Szombathely és térsége nyugodt lehet.
Ugyanakkor Szombathelyt is érinti a környezetszennyezés a már itt működő üzemek részéről, ezért a Nyugat.hu egy független szakértői környezeti légszennyezettség-mérés indítását tervezi.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
