Szombathely és a Savaria Történelmi Karnevál neve hallatán az ember alapjáraton arra gondol, hogy nyár végén megiszik pár kézműves sört egy római légiósnak öltözött hagyományőrző társaságában, miközben próbálja nem leenni magát a fesztiválos lángossal. A karneváli hangulatig még bőven aludnunk kell néhányat, de a szervezők a tavaszra is tartogattak programot: a harci szekerek és az ókori történelem helyett ezen a május 23-i szombaton a dugattyúké, a makulátlan fényezésé és a mérnöki munkáé volt a terep.
Ez a The Elite fantázianevű retro, verseny, tuning és épített autók kiállítása, ami nagyjából pont azt hozta, amit a címe alapján várni lehetett tőle. Végigsétálva a sorok között gyorsan kiderült, hogy a felhozatal meglehetősen eklektikus, de a minőségre nem lehetett panasz: békésen megfért egymás mellett a nagypapa garázsából előhúzott, patika állapotúra polírozott veterán, valamint a legújabb, modern technikával és egyedi megoldásokkal felszerelt aszfaltszaggató.
A retro és veterán szekcióban olyan autókat lehetett látni, amik láttán azonnal beindul az emberben a nosztalgia. Volt itt gyári illatú klasszikus Zsiguli, ami valószínűleg kevesebb kilométert futott eddig, mint a kiállításra kilátogató turisták egy része gyalog, de szépen csillogtak azok a régi nyugati és amerikai vasak is, amiknek a krómozott lökhárítóiban még ma is simán meg lehetne borotválkozni. A veteránosokban amúgy mindig az a legjobb, hogy ha az ember megáll mellettük, képesek órákig csillogó szemmel mesélni egy 1982-es karburátor rejtett lelki világáról.
A skála másik végén pedig ott feszítettek az újabb, agyontuningolt és profin megépített gépek. Hatalmas felnik, a földhöz annyira közel húzott karosszériák, hogy egy vastagabb falevélen is fennakadnának, és persze a motortérbe rejtett komplett csodák. Ezek azok az autók, amikre a gazdáik valószínűleg már ráköltötték egy kisebb vidéki ház árát, de cserébe úgy néznek ki, mintha egyenesen egy Need for Speed játékból gurultak volna ki a szombathelyi flaszterre. A versenyautóknál pedig a letisztult, funkcionális brutalitás dominált – bukócsövek, kagylóülések és a minimalizmus, ahol minden felesleges gramm ellenségnek számít.
Bár a V8-asok hangja elsőre talán furcsa előfutárának tűnhet egy augusztusi történelmi karneválnak, a hangulat szombaton teljesen rendben volt. Ha lemaradtál volna róla, vagy csak szívesen nézegetsz olyan autókat, amiket a hétköznapi forgalomban maximum csak elsuhanni látsz, kattints a lenti képre, és pörgesd végig a helyszínen készült galériánkat!
