Ez a film a Grand Hotel Budapest, a jelenetet Czeglédy Csaba, a jelenetet szombathelyi közgyűlés baloldali frakciójának vezetője posztolta ki Facebook-oldalára, ezzel a kommentárral:
Orbán és a Fidesz aljas nemzeti konzultációjának margójára...
Íme, az a bizonyos másfél perc:
Orbán és a Fidesz aljas nemzeti konzultációjának margójára...
Posted by Czeglédy Csaba on 2015. május 15.
Valóban, ebben a másfél percben benne van minden, ami a bevándorlókról és a menekültekről forog a köztudatban. Olyan helyről jönnek, ahol mocskos szőnyegek vannak, éhező kecskék, ganajtúró bogarak és sátrakban laknak az emberek. Ehhez képest idejönnek egy kifinomult, magas szintű társadalomba.
Tényleg, mintha a kormánypropagandát hallanánk. Megélhetési bevándorlókról, akik azért jönnek, hogy ami pénzünkön élősködjenek, és elvegyék még a levegőt is a keményen dolgozó kisemberek elől.
Benne van a lenézés, egy - nem is olyan enyhe - felsőbbrendűségi érzés, és az, hogy idegeneknek semmi keresnivalójuk itt.
De van egy óriási különbség. Amikor kiderül, hogy a fiú a háború elől menekült el miután egész családját megölték, megváltozik a hangnem, és még az is elhangzik, hogy
sokkal tartozunk neked
.Na, ez az, amit hiába várunk pártunktól és kormányunktól, az emberség, a humánum. A nagy nemzeti konzultációban az az igazi aljasság, hogy összemossa a bevándorlókat és a menekülteket. Mert, ugye egy tőről fakadnak, különben is olyan helyről jönnek, ami jóval alacsonyabb szinten van a mi kifinomult társadalmunknál.
Sokan és sokszor leírták már, hogy tanulhatnánk a történelemből. Többször volt már, hogy magyaroknak kellett menekülniük, legutóbb az 56-os forradalom és szabadságharc után. És az azóta is hanyatló Nyugat nem zárta le a határokat, segítették őket, jó részük karriert is csinált, még nagyon részük tisztességgel megélt, és egyiküknek sem kellett szembenézniük a megtorlásokkal.
Nézzük meg sokszor ezt a másfél percet, és gondolkodjunk azon, mit várhatnánk el másoktól, ha nekünk kellene menekülnünk. Egy idézet a végére:
Úgy bánj másokkal, ahogy te is szeretnéd, hogy veled bánjanak.
(Everett W. Lord)
