Ahogy azt mi is megírtuk 
Megszületett az uniós megállapodás, amit mindenki győzelemként kommunikál 2020. July 21. 09:53 , kompromisszumokkal zárult a négynapos EU-csúcs.
A hosszú távú működés szempontjából sokkal fontosabb, hogy a 27 tagországnak sikerült megállapodnia a hétéves költségvetés és a helyreállítási csomag sarokszámairól (csekély 1800 milliárd euróról van szó), és mellékvágányon lerendezték a jogállamiság kérdését is.
Magyar szemmel az utóbbi az izgalmasabb, már csak azért is, mert itt végre (?) mi vagyunk a főszereplők.
De amíg a megállapodás pénzügyi része tiszta sor, addig a jogállamiság ügye sűrű ködbe vész.
És gyanítom, a ködösítés volt a cél.
A nagyfiúk minden bizonnyal úgy gondolkodtak, hogy a sarkalatos költségvetési számokat – értsd: pénzeket - nem érdemes kockáztatni nehezen megfogható elvi ügyekért, ezért gyorsan kifundáltak valami nagy és maszatos megoldást, ami van annyira megfoghatatlan, hogy minden érintett győzelemként tudja majd otthon tálalni.
És mivel nagypályás, profi ködösítőkről van szó, így is lett.
Aki kíváncsi a magyar kormány győzelmi jelentésére, azt minden KESMA-faliújságban megtalálhatja, de még a koronavírus oldalra (!) is jutott belőle egy szép anyag.
A helyzetet jól jellemzi, hogy a magyar miniszerelnökkel összeugró „holland fickó”, azaz Mark Rutte miniszterelnök is úgy érzi, ő nyert.
Valójában senki nem nyert, pontosabban mindenki nyert azzal, ha más nem, legalább időt, hogy sikerült tető alá hozni a nagy dolgokat: az EU motorja nem áll meg, megvan a műszaki vizsga. Hogy itt-ott nyikorognak csavarok, karél egy csapágy, rohad a karosszéria, azt majd menet közben is lehet rendezni.
Ne legyenek illúzióink, nem vagyunk annyira fontosak.
Ha az itt lakó magyarokat nem zavarja, hogy egy szűk, jól behatárolható érdekcsoport hazaviszi a sufniba a fél országot, vagy hogy több mint félezer sajtóterméket csicskáztatnak valami zavaros eszmére hivatkozva, akkor miért zavarná ez egy átlagos uniós politikust, aki minden bizonnyal csak a mi fejünkben jobb, mint a honi felhohatal.
Minden bizonnyal igaza van a Reuters újságírójának, aki úgy jellemezte, hogy a csúcstalálkozón „elhalasztották” a jogállamiság kérdésének a rendezését.
A kialakult helyzetnek több olvasata is, amiben annyi a közös, hogy a jövőben derül majd ki, hogy Magyarország és Lengyelországot éri-e bármilyen retorzió vagy szégyen padra ültetés, amiért - fogalmazzunk szemérmesen - meglehetősen rugalmasan kezelik a jogállamiság definícióját.
Ez a szőnyeg alá söprés akár bosszantó is lehet, de még mindig jobb, mintha az otthoni baromfiudvarnak szóló kakaskodás visszafordíthatatlan folyamatokat indított volna el.
És ha már optimizmus: bármekkora gittegylet, ingyencirkusz, olcsó wrestling show is egy ilyen csúcstalálkozó, önmagában hogy foglalkozunk vele, hogy vannak szimpatikus és unszimpatikus karaktereink, hogy Brüsszel beszivárog a nappalinkba, a munkahelyi beszélgetősünkbe és napi politikai közbeszédbe, nos, az bizony jó jel.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
