Az - időközben végérvényesen bezárt - West Balkánban két hete történt szerencsétlenség nem csak a belügyminisztériumban indított el reakciólavinát kilátásba helyezett ellenőrzések sokaságával. A rendezvényszervezők sem tétlenkedtek, és 2011 január utolsó napján megalapították az EKBSZ-t, vagyis az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakoztatásért nevű szerveződést. Sajtóanyaguk szerint példaértékű, egyedülálló összefogásra készülnek a kormányzati szervekkel, az önkormányzatokkal, a tűzoltósággal, a rendőrséggel és az egészségügyi szolgáltokkal, bízva abban, hogy
együttesen jó példát mutatva tudnak előre haladni.
Laki L. Lászlót, az európaszerte népszerű Cinetrip főszervezőjét, az EKBSZ ügyvezető elnökét kérdeztük arról, honnan indulnak, és merre tartanak.
Hol hibázik a jelenlegi szabályozás, amit most felül akar vizsgálni a kormány?
Én úgy érzem, és a Magyar Rendezvényszervezők Országos Egyesülete is azt gondolja, hogy ezek a szabályok működő szabályok lennének, csak ezeket be kellene tudni tartatni. Ez elmaradt, ez most már látszódik a West Balkános tragédia után is, hogy nem a szabályok mennyiségével és minőségével volt probléma, hanem azok betartatásával.
Hol lépnek be a képbe Önök?
Ott, hogy szeretnénk annak kialakításába belefolyni, hiszen mi vagyunk az érintettjei. Lassan országos szervezetté válva nagyon sok klub és szervező csatlakozott, és csatlakozik hozzánk ezekben az órákban is. Szakmai szervezet vagyunk, mi képviseljük azt a szakmát, amiről ez a törvény szól, mi látjuk ezt belülről, nem a tűzoltóság, a rendőrség vagy a jegyző.
Mi a reakciója a hatóságoknak az önök kezdeményezésére?
Egyelőre akiket felkértünk szakértőnek, abszolút pozitív volt a visszajelzésük, hisz nekik is érdeke az, mint mindenkinek, hogy biztonságosak legyenek a rendezvények. Én úgy gondolom, hogy nem új szabályozás kell, hanem betartható és betartatott szabályozás. A razziák semmi érdemi megoldást nem hoznak, csak tönkreteszik a szervezőket és elriasztják a vendégeket. Óriási gazdasági károk jöhetnek létre ráadásul, nem feltétlenül a rendezvények oldalán, hanem az adók, járulékok miatt az állami kasszában. Azt látni kell, hogy Budapestet a fiataloknak lehet eladni. Ha itt az éjszakai élet nem nyüzsög, akkor a maradék turisztikai értékünket is el fogjuk veszíteni. A negyedik hely vagyunk Európában, London, Párizs és Berlin után már mi jövünk. Nagy tömegekben, csoportokban járnak a fiatalok Magyarországra, ezt lehet látni a fapados légitársaságok járatainak mennyiségén is.
Fel lehet emelkedni a sokak szemében csak romlottságot és züllést jelentő közegből egy olyan szintre, ahol akár büszkék is lehetünk majd a magyar partikultúrára?
Ugye ez a műfaj az undergroundból indult el, és ez minden egyes társadalomnak kicsit egy távol álló, messzi, periférikus vidék. Tíz-tizenöt év alatt mégis sikerült a tiltott kategóriából a tűrtbe elvinni, és ha a támogatottat nem is kaptuk meg, de legalább tudott működni a szcéna. Most sem azt várjuk, hogy óriási állami támogatásokat toljanak bele a rendezvényekbe, hanem csak hagyjanak élni, önszabályozó módon élni. Ezért hoztuk létre a szervezetet, ami ki fog alakítani egy etikai kódexet, egy biztosítási rendszert, ami még lehet, hogy sokkal erőteljesebb igényeket fog támasztani a szervezők felé, mint egy homályos, ide-oda tologatható törvény.
Mikorra várhatók érdemi változások?
Egyelőre most kezdtük vizsgálni a törvényt, mindenféle szakértőket, civil egyesületet, jogvédőket, mentőszolgálatot stb. bevontunk, a mai naptól pedig közösen hozzálátunk a munkához. Reméljük, hogy a jövő hét közepéig már egy konkrét tervezetet, vagy a meglévő módosítását el tudjuk juttatni a kormányzati szervekhez.
