Lapunk pénteken reggel közölte azt az írást , amely két szombathelyi Covid-történetet mesél el.
És most itt a harmadik, amelyet egy 23 éves szombathelyi fiatalembertől kaptunk.
Hiszünk abban, hogy a járványról szóló minden információ segíti annak leküzdését.
A történetet pedig köszönjük.
Olvasónk levele:
Az imént láttam a cikket ahol egy házaspár, és egy 30-as fiatalember mesélte el a történetét.
Én is elmesélem a miénket.
November 7-én rosszul keltem, éreztem, hogy gyenge vagyok, fájnak az ízületeim.
Gondoltam, tusolok, hátha fáradt voltam vagy valami. Nem lett jobb. Hőemelkedésem volt, 37,4. Lefeküdtem pihenni. Éreztem, hogy lázam van, fázom, de egyáltalán nem viselt meg, jókedvem volt és jól éreztem magam.
Estére felment 38-ra a lázam, utána meg visszaesett.
Másnap megint felugrott 37,3-ra aztán vissza.
Jó, akkor jöhet a teszt.
Időpont kérés a Synlabba, kaptunk is. Keddre.
Közben már nátha és enyhe torokfájás is jelentkezett.
Szerda este eredmény: pozitív.
Karanténba vonultunk. Közben elment a szaglásom, ízlelésem, de ezen kívül semmi más tünet.
Eredmény után csütörtökön háziorvos felhív.
Vasárnap hívott az ÁNTSZ: engem és a családomat karanténba helyezik november 20-ig.
Rendőrök nem jöttek, és piros cédulát sem kaptunk. De mi itthon maradtunk, hisz nem szerettünk volna mást megfertőzni. Családtagjaimat nem tesztelték.
Nem tudom, hogy mitől függ, de én szerencsével ennyivel megúsztam.
(Címlapképünk illusztráció)