Hétfőn, azaz tegnap délután szavazott az országgyűlés arról. hogy az úgynevezett felhatalmazási törvényről. Az ellenzék nemmel szavazot 
Nem szavazta meg az ellenzék, első körben elbukott a felhatalmazási törvény 2020. March 23. 16:56 t, illetve néhányan távol maradtak a szavazástól, ezt követte a Fidesz azonnali kommunikációja. Idézünk néhány mondatot:
"Az ellenzék bebizonyította, hogy még vészhelyzet idején sem lehet rájuk számítani."
"Az ellenzék nélkül is küzdünk tovább a koronavírus ellen."
"Egyet kértünk az ellenzéktől: ne akadályozzák a koronavírus elleni védekezést!"
De nem a koronavírus elleni védekezésről és nem is a felhatalmazási törvényről szavaztak hétfőn. Arról volt szavazás, hogy a felhatalmazási törvényt a házszabálytól eltérően tárgyalják.
Ezért kellett volna négyötödös többség, miközben az Alaptörvény módosításához is elég a hétharmad. Az igaz, hogy ezzel a módszerrel lehetett volna azonnal elfogadni a törvényt, még a sürgősségi tárgyaláshoz is kell nyolc nap. Vagyis, a jövő hét elején a Fidesz egyedül is meg tudja alkotni a felhatalmazási törvényt.
De így van még lehetőség a további egyeztetésre. Ugyanis az ellenzéknek és több jogvédő szervezetnek nem az egész t9rvénnyel szemben vannak fenntartásaik. Azt elfogadják, hogy a különleges helyzetben különleges felhatalmazás kell a kormánynak és a miniszterelnöknek.
Magát az úgynevezett rendeleti kormányzást is támogatják, pedig arra demokratikus államban nem nagyon van példa, maximum háború esetén. Valószínű, ezért is használja Orbán Viktor a háborús retorikát a járvány kirobbanás óta, de háborús helyzetben sem volt arra példa a 20. század elejétől, hogy határidő nélkül adjanak rendkívüli felhatalmazást a kormánynak. Kivéve azokat a országot, ahol már a háború kirobbanása előtt diktatúra volt.
Az ellenzék és a jogvédők két pontot kritizálnak csupán.
Mit jelent a határidő nélküli felhatalmazás?
A törvénytervezetben - ahogyan már írtuk - nem szerepel határidő, így, mivel az országgyűlés hatásköreit átvenné a kormány, csak a kormány dönthetne úgy, hogy visszatér a normál működéshez. Vagyis ahhoz, hogy a törvényeket az országgyűlés hozza, a kormány pedig végrehajtja.
Az ellenzék aggodalmának alapot ad az, hogy a 2015-ben bevezetett migrációs vészhelyzetet a kormány folyamatosan hosszabbítja azóta is, olyan időszakokban is, amikor jóval kevesebb migráns érkezik a határainkhoz, mint 2015 előtt. És amikor már a vészhelyzet törvényi feltételei sem állnak fenn régóta. Ez a tény alapoz meg annak az aggodalomnak, hogy a kormány a járványveszély elmúltával sem adná vissza a hatalmat a parlamentnek.
Régebbi demokráciákban még háborúban is időnként, hat, kilenc hónapokként meg kellett hosszabbítani a rendkívüli helyzetet, Orbáén Viktor most korlátlan ideg tartó felhatalmazást akar. Ez ellen a jogvédő szervezetek is tiltakoztak 
Nem a korlátlan hatalom az orvosság 2020. March 22. 15:31 . és az ellen is, hogy a tervezett törvény az Alaptörvényt is felfüggesztené, miközben azt semmi sem indokolja, mivel a járvány ellen alkotmányos keretek között is eredményesen lehet küzdeni.
Az ellenzék azt szeretné, ha lenne időhatára a kormány rendkívüli felhatalmazásának, amit szükség esetén meg is lehetne hosszabbítani.
Mi a baj a rémhírterjesztés büntetésével?
Erre a kérdésre viszonylag könnyű a válasz. Az, hogy a törvénytervezet nem nevesíti, mi számít rémhírnek, ennek eldöntését a kormányra bízza.
A példákat hosszan lehetne folytatni, de ennél fontosabb, hogy
a rémhírterjesztést nem csal sajtó követheti el, hanem magánember is.
Akár szóban, akár írásban. akár egy Facebook-posztban. És sehol nincs meghatározva, mi számít rémhírnek. Talán érezhető, mi is ezzel a probléma.
Az ellenzék azt szeretné, ha ezt a passzust kivennék a törvénytervezetből, mert valós esély van rá, hogy politikai célokra használnák.
Ha ebben a két módosításban engedne a kormány és Orbán Viktor, az ellenzék is megszavazná a felhatalmazási törvényt. Amit így is megszavaz a jövő hét elején a Fidesz engedelmes kétharmada. De a kormány addig is ütheti az ellenzéket, a jogvédőket és bárkit, aki tiltakozik, pedig csak a dolgukat teszik.
Arról szól ez az egész, hogy ellenséget csináljanak az ellenzékből. Sikerült.
A cikk írása közben érkezett az ellenzéki pártok közös közleménye.
Az ellenzék közös közleménye: Bízunk a magyar emberekben, Magyarországban, de nem bízunk Orbán kormányában!
Bízunk a magyar emberekben, Magyarországban, de nem bízunk Orbán kormányában. Ezért nem adhatunk korlátlan felhatalmazást még ilyen válságos időben sem a regnáló rezsimnek.
A járvány valóban közös ellenségünk, megmaradt és sokszor meggyalázott szabadságunk és demokráciánk viszont közös kincsünk. Ahogy védjük egészségünket, életünket, úgy kell védenünk hazánkból azt, ami meg megmaradt belőle.
Mi, ellenzéki pártok együttesen azt látjuk, hogy az elmúlt hetekben a kormány alkalmatlannak bizonyult időben felismerni a veszélyt és kezelni azt. Azt látjuk, hogy továbbra se partnerként kezeli a magyar polgárokat és képviselőit, hanem a rezsimben legyőzendő politikai ellenfelet lát. Mi nem így gondolkodunk.
Szerintünk közösen kell cselekedni, ehhez közösen kell tervezni, dönteni. Ezt tagadták meg tőlünk és milliónyi magyar honfitársunktól.
Közös értelmes és szükséges döntésekben részt tudunk és kívánunk venni, hogy megküzdjünk a járvánnyal, de nem engedjük meg, hogy a valós veszélyre hivatkozva megcsúfolják, elrabolják hazánkat.
Ezért nem engedtük, hogy átgázoljanak a Parlamenten, a nép képviselőin, végső soron Magyarországon.
Demokratikus Koalíció
MSZP
Párbeszéd
Jobbik
LMP
Momentum
Liberálisok
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő
