Csütörtökön írtunk róla, hogy Geszti Péter elkészítette legújabb videoklipjét. Írásunkban nem csak a képi anyagot mutattuk meg, de véleményt is mondtunk a szerzeményről. Geszti ezt követően a Nyugat Rádióban és a Nyugatnak mondta el, hogy milyen véleményen van a dalt kísérő kommentháborúról.
Honnan jött ez ötlet?
2012 novemberében írtam át Sting dalát az An Englishman in New York című szerzeményt. Nekem ez már régi vágyam volt, mert nagyon szeretem ezt a dalt, sőt egyszer még Stinggel is találkoztam, 2004-ben egy Kapcsolat koncerten. Aztán az elmúlt években szembesültem vele, hogy nagyon sokan elmennek az országból, akár még a baráti körömből is, sőt, zenészbaráti körömből.
Az ezt követő jó 1,5 évig azon gondolkodtunk, hogy hogyan tudnánk egy olyan videoklipet csinálni, ami nem a mi saját értelmezésünk lesz, hanem pont azoké, akikről ez a dal szól. Ekkor találta ki az egyik kollégám, hogy csináljunk egy közösségi videoklipet. Ezt végül úgy tudtuk megvalósítani, hogy fejlesztettünk egy weboldalt és a Facebookon keresztül kértük, hogy küldjön be magáról videókat, az a külföldön élő magyar, aki mondjuk az elmúlt 5-10 évben ment el és azóta él, dolgozik egy másik országban.
Közel 150-en küldtek felvételt, mintegy 300 videóval dolgoztunk. Ebből készült el a klip, ami most már napok óta fent van a Youtube-on is. Elég jól pörög a számláló és elég komoly hullámokat ver, vitákat is generál.
Nagyon sok fronton zajlik a kommentháború. Nem csak a zene a téma, de a külföldi munkavállalás is.
Ez a szokásos. Amikor olyan téma kerül elő, ami érinti a hétköznapokat és azt a fajta politikai megosztottságot, amiben Magyarország jelen pillanatban betegeskedik, akkor előjönnek az indulatok. Azt látni, hogy nem csak a szokásos trollkodás jön - ami, sajnos, manapság nem csak a kommentoldalakon meg a posztolási lehetőségeknél jön elő, hanem a hétköznapi élet oly’ sok területén is és amit a közélet sokszor maga gerjeszt egyébként - azontúl az emberek a zenéhez sokat nem tudnak hozzászólni, mert nem értenek hozzá. Maximum annyit tudnak mondani, hogy tetszik valami vagy nem tetszik valami.
Csak ugye, hogy ezt hogyan osztják meg egymással, ezt a stílust alapvetően az indulatok vezérlik. Egy indulatos országban vagyunk, és ez a téma közel félmillió magyart biztosan érintett. Szinte nincs olyan család, akit nem, így ezt a számot akár meg is szorozhatjuk hárommal, néggyel. Nagyon kemény téma, és azt látom, hogy gerjesztett indulatok jönnek elő a kommentekből, mint annak idején a Magyarország című dalomnál, ami egyébként engem nem zavar, nem is vártam mást. Az történik, ami ilyenkor szokásos.
És talán a negatív reklám is reklám, hiszen beszélnek róla az emberek.
Igen, de itt nem ez a cél. Csináltunk egy érdekes átdolgozást, amire megkaptuk egyébként az engedélyt a Sting kiadójától, tehát teljesen jogszerű a dolog. És egyébként Sting is kap jogdíjat ezután, tehát még csak azzal sem lehet minket vádolni, hogy anyagi okokból követtük volna el ezt a dalt. Egyszerűen csak fontos volt számomra ez a dal és ez a téma.
Az a fontos nekünk, hogy a hozzánk bejelentkezett külföldi magyarok 98 százaléka nagyon szereti a dalt, divatos szóval élve lájkolja. Ez fontos, hiszen megértették, hogy nekik írtuk. Egyébként másfél éve játsszuk ezt a dalt a koncerteken és azt tapasztalom, hogy a közönség szereti. A kommentoldalakon zajló őrjöngéshez pedig hozzászoktunk.
Miért pont ezt a Sting-dalt választottátok?
Ez érdekes, mert az eredeti dal is egy nagyon sikamlós témát ír meg. Sting egy meleg barátjáról szól, aki elköltözött New Yorkba és ott idegenként él.
Valamilyen értelemben ez transzformálódott ebben a dalban is. Mert ha valaki elmegy Magyarországról bárhová, akkor aztán ott abszolút kisebbséginek fog számítani. De a refrént is könnyen át tudtam írni és így meg maradhatott a dal eredeti formája.
De én nem hiszem, hogy a negatív reklám is reklám lenne, hiszen nem az a kérdés csak, hogy emlegetnek-e, hanem hogy milyen kontextusban emlegetnek. Mi most kapunk hideget, meleget, de a cél nem az volt, hogy csak feltűnést keltsünk. Hiszek abban, hogy ez egy jó dal. Látom, hogy megérinti az embereket, hogy sokakat feldühít, másokat pedig megríkat. Heves érzelmeket vált ki, ami azt jelenti, hogy valamibe nagyon beletalált.