„Dühöng a szállodanyomor”
Állandóan nagy a panasz amiatt, hogy Szombathely város szállodái nem elégitik ki a keresletet, nagyon sokszor megesik, hogy a jó idegen nem tudja hol lehajtani fáradt fejét.
E száz évvel ezelőtti panasz egy olyan éjszaka után jelent meg nyomtatásban, amikor több tíz ember volt kénytelen a szobahiány miatt az utcán éjszakázni. A másnapi piacra érkező vásárosok száma meghaladta a városi szálláshelyek befogadóképességét.
Érdekes volt ezeket a kintrekedteket megfigyelni. Az egyik kávéházban három vásáros leült dominózni s a hajnali harangszó vetett véget a játéknak, a gibicek egész hada pedig ott horkolt mellettük. Mások keservükben inni kezdtek s előre megitták a hasznot. Itt egy asszony altatja ölében a gyermeket és férjével együtt egy üveg sör mellett bumlizza át az éjszakát, amott hosszuszakállu hitsorsosok hajtják le fáradt fejüket a kávéház hideg asztalára, hogy a hosszu éjszakát röviditsék. A város tele sétáló emberekkel, akiknek nem jutott éjjeli menedékhely s az állomás indóháza várótermestől, folyosóstul teletömve utasokkal, mint a heringes hordó.
Nem lehetett szobát kapni ezer pengőért se s boldog volt, aki ágyban párnák közé hajthatta fejét.
A 304-es és a 2174-es
Az ügyetlen kerékpáros ámokfutása
Egy 1913-as, szeptemberi napon két kerékpáros balesetről is bejelentés érkezett a szombathelyi rendőrkapitányságra. A 304-es és a 2174-es számú drótszamár szenvedte el a sajnálatos eseteket.
Tegnap megjelent a rendőrségen Bagics Gyula Mayer-gyári tanuló s feljelentette Márkus Ferenc máv. lakatost, a 2174 számu kerékpár tulajdonosát azért, hogy az tegnap nekiütközött az egyik fordulónál. Az ütközés következtében a tanuló kerékpárja összetört s ő maga sulyos sérüléseket szenvedett.
Alig távozott el a panaszos, már ujabb hir érkezett ugyancsak a 2174-es kerékpárral kapcsolatban. A jeles kerékpáros ujból összeütközött a bábaképezde előtt a 304-es kerékpárral, csakhogy most már a 2174-es rovására történt az összeütközés. Márkus megszenvedett a tanuló ellen elkövetett bünéért s most ő lett az áldozat.
Kerékpárja gyönyörű nyolcast mutatott az ütközés után s ő maga sokáig tapogatta oldalát és könyökét, ahol fájdalmas sebeket kapott az esés következtében.
Ez a története két karambolnak, amelyet nyilván egy ügyetlen kerékpáros hozott létre.
Kolera van, kolera nincs
A felső-magyarországi és délvidéki kolerajárvány hírére Szombathelyen is hamar lábra keltek a betegség felbukkanásával rémisztgető szóbeszédek.
Tegnap déltájban egy pillanat alatt elterjedt az a hir, hogy a városban koleragyanus megbetegedés történt. A hir ugy szolt, hogy nem is egy, hanem több beteg van, akiket kiszállitottak a járványkorházba. A félénkek felültek a rémhirnek s az első szóra hitelt adtak neki, a bátrabbak azonban csak akkor kezdték hinni a rémhir valódiságát, a mikor a megbetegedések körülményeit hallották.
A felső kereskedelmi iskolában az egyik fiatal diák: Farkas Béla gyümölcsöt evett és előadás közben rosszul lett. A hirtelen megbetegedés nagy riadalmat okozott. A beteget hazaszállitották a lakására s dr. Reiszfeld Adolfot hivták hozzá, aki gyomorrontást konstatált. Este felé a fiu jobban lett s elmult a gyomorfájása is. Ez volt az alapja annak a hirnek, hogy kiütött a kolera Szombathelyen.
A délután folyamán ismét jött egy gyanus betegről szóló hir. Nedán Mojsza olasz cukrász János nevü segédje lett rosszul. Hányt és erős fájdalomról panaszkodott. A rendőrség tudomást szerzett a dologról. Azonnal kiszálltak dr. Alexy Emil és dr. Dános József t. orvosok s megvizsgálták a beteget. Kitünk, hogy a cukrászlegény a tegnapi vasvári vásáron egy nagy ládát emelt s attól lett rosszul s amiatt hányt. Innen eredtek a rémhirek, amelyek szerencsére minden alap nélkül valók voltak.
Rémhírektől függetlenül, a kolera ellen minden szükséges intézkedést meghoztak a hatóságok ezekben a napokban.
Brenner Tóbiás polgármester a friss gyümölcs és friss főzelék neműek behozatala tárgyában a következő határozatot adta ki:
A kolera behurcolásának meggátlása céljából friss gyümölcs, illetve friss főzelék nemüeknek a kolerával fertőzött területekről Szombathelyre való behozatalát további intézkedésig megtiltom.
Idegen vármegyéből származó friss gyümölcs és friss főzeléknemű behozatalát és forgalomba hozását folyó hó 19-től kezdve csak akkor engedem, ha az árusitó az illetékes község (város) előljárósága által kiállitott bizonyitvánnyal igazolja, hogy az áru koleramentes területről származik.
A fenti korlátozások mellett a járványkórház felújítására előterjesztés született.
Dr. Alexy Emil főorvos tegnap délelőtt meglátogatta a járványkórházat s azt tapasztalata, hogy bizony nagyon siralmas állapotban van. Az eső becsorog némely helyen s egy része haszontalan lim-lommal van tele. Nagy takaritás és tatarozás szükséges ide, hogy a kórház beteg befogadóképes lehessen, amire egyébként – ne adja Isten, hogy szükség legyen! A főorvos előterjesztést tett a tanácsnak a kórház rendbehozására és azon intézkedések megtételére, amely a tavalyi járvány alkalmával foganatba tétettek.
Csendet az imádkozóknak!
A száz évvel ezelőtti Szombathely rohamos fejlődésének köszönhetően a belvárosi járműforgalom már-már a mindennapi élet nyugalmát veszélyeztette. Az ortodox zsidó hitközség elöljárójának nyílt levele a csendes imádkozás lehetőségének visszaszerzését firtatta.
A városi mérnöki hivatal erősen javittatja az utakat s igy sok embernek ad munkát. A Faludy Ferenc-utca már csaknem teljesen készen áll s innen a Thököly-utcára mennek a munkások s annak uttestét hozzák rendbe.
Ezen utcán van az orth. izr. hitközség imaháza, ahol természetesen a hivek imádkozni szoktak. A hitközség elnöke: Hirschenhauser Sándor biztositani akarja az imaház számára a csendet s ezért a következő beadvánnyal fordult a polgármesterhez:
Tekintetes Polgármester Úr!
A teherforgalom nagyrésze a Thököly Imre-utcán keresztül – hol templomunk van – bonyolódik le. Ez olyan nagy zajjal jár, hogy istentisztelet közben gyakran háborgatva vagyunk. Mert ezt az utcát kövezni fogják, alkalmasnak találom az időt, hogy tekintetességed figyelmét fenti körülményre felhivjam és községünk nevében kérem: Kegyeskedjék odahatni, hogy a kövezés olyan legyen, hogy a teherkocsi forgalom lehetőleg kisebb zajjal történjen.
Gyermekeknek tilos lesz a színház és a mozi
A színházi és mozgóképes előadások megtekintése a szombathelyi polgárok kedvelt szórakozási lehetősége volt 1913 táján. A programok erkölcsi kifogásolhatósága azonban rendeleti szabályozást, a korhatáros beléptetés képét vetítette előre.
A belügyminiszternél a mult hét péntekjén az erre illetékes kormányzati közegek ankétra gyültek össze, hogy a mozgószinházakra vonatkozó szabályzatokat revideálják, azok programmját, a mozi nevelő és rontó hatását megbeszéljék, továbbá megtárgyalják vajjon uj moziengedélyek adhatók-e a jövőben? Ezzel kapcsolatban szó esett a 16 éven aluli gyermekek mozi és szinházba járásáról és az uj mozi rendszabály ezzel a kérdéssel is behatóan foglalkozott.
Biztos tudomásunk szerint az erről szóló rendelkezés ugy fog tenni, hogy 16 éven aluli gyermekek se mozgószinházba, se szinházba nem mehetnek ha csak nem rendeznek számukra külön előadást. Ez a rendelet bizonyára a legélénkebb vita tárgya lesz, különösen pedagógiai és mozgószinháztulajdonosok körében.
Egyelőre csak a fővárosra fogja kiadni a miniszter a rendeletet, de egyuttal utasitja a városokat és a törvényhatóságokat is hasonló szabályrendelet készitésére. A rendelet azonban nem lesz hátrányos a szinházakra mert módját fogják ejteni, hogy külön iskolai előadásokat tartassanak.
Hová tűnik a női szépség?
Ha a száz évvel ezelőtti nőideált szeretnénk felvázolni, komoly gondban lennénk. A női szépség fogalma ugyanis éppen ezekben az esztendőkben nagyon komoly változásokon esett át.
Ha hinni lehet az angol orvosoknak, akkor a női szépség kiveszőfélben van. Szerintük ennek oka a tulzásba vitt sportszenvedélyben keresendő, amely miatt már néhány évtized mulva nem is lehet majd a mai értelemben vett női szépségről beszélni. Hiszen már ma is a karcsu, szögletes, a fiusan szikár alakot részesitik előnyben a gömbölyű, simulékony s telt idomokkal szemben, ami nélkül ezelőtt a szép nőt el sem lehetett képzelni. A rózsás arcszint sem becsülik már meg a mai korban s a nők minden védelem nélkül teszik ki arcukat a nap perszelő hevének, vagy a jéghideg szélnek. És a napbarnitott orcáknak a szabad levegő, a sport s a játék elrabolja a nőies lágyságát, amelynek helyére határozottság s akaraterő kifejezése ül. Sőt vannak nők, akiknek már a hangjuk erősebb, mélyebb és határozottabb lesz, - szóval a női nem átalakulása a nőiesség rovására történik.
Bizonyos, vagy legalább is valószinűnek látszik, hogy ezt a változást, az egykori női ideál átalakulását nemcsak, vagy legalább is nem egyedül a sport idézte elő. Kétségtelenül nagy szerepe volt korunk szabadság után vágyódó szociális szükségletének, amely kiüzi a nőt a családi körből s oda állitja őt is az élet küzdőterére. És a bájos gyöngeségből, az elragadó tehetetlenségből egy erőteljes, öntudatos és egészséges lény fejlődött, akiben a mai embernek legalább annyi öröme telik, mint tellett nagyapáinknak a szobából ki nem mozduló rokokó kisasszonyokban.
Semmiesetre sincs tehát megmotiválva az, hogy ebből az átalakulásból mindjárt a női szépség eltünését jósoljuk meg. A nők változásával együtt változik a férfiak izlése is s mint a multban voltak, ugy a jövőben is mindig lesznek nemes arcvonásu, nevető szemű és kivánatos ajaku nők, akiket az emberek, sőt még maguk a nők is szépnek tartanak. És miután az uj, a jövő szépségének az alapja az egészség lesz, csak örülnünk kell annak, hogy kevesebben fogják a lábacskáikat elnyomoritani s kevesebb nőnek fog a tüdőbaj rózsákat festeni az arcára…
