A telefonálás szabályai
Száz éve a telefon meglehetősen ritka kincsnek számított, a használat átengedése nem előfizetőknek pedig egyenesen tilos volt. A posta megkárosítását megelőzendő a beszélgetési jog felfüggesztését is kilátásba helyezte a magyar királyi posta és távirda.
„Tudomására jutott a posta- és távirda igazgatóságnak, hogy távbeszélő előfizetők, különösen kereskedők, szállodatulajdonosok és egyéb nyilt üzlettel birók a távbeszélő állomásukat beszélgetésekre idegeneknek is átengedik, illetve üzletfeleik üzeneteit közvetités céljából átveszik és azokat szivességből maguk közlik távbeszélőjükön az érdekelt előfizetővel. Az ily eljárás a postajövedék kárositásával jár és a többi előfizetők a belépéskor aláirt kötelezőnyilatkozat szerint a távbeszélőt mindenkor csak a távbeszélő hálózat előfizetőire megállapitott módon használhatják, azaz az előfizetői távbeszélő állomásukat a város területén tulra az előfizetési dij fejében kezdeményezett beszélgetésre csak a tényleges előfizető család tagjai és a szorosan vett alkalmazottai részére engedhetik át, a m. kir. posta és távirda vezérigazgatóság február hó 14-én kelt rendelete alapján figyelmezteti az előfizetőket, hogy a távolsági forgalomban távbeszélőjéről a beszélgetést erre jogosulatlanoknak ne engedje meg, mert ennek megállapitása esetében nemcsak a beszélgetési dijat kell beszedni, hanem az előfizető dijkötelezettség fenntartása mellett saját beszélgetési jogát is fel kell függeszteni.”
Egy forradalmár Séből
1912. május 23. vérvörös csütörtök néven vonult be a magyar történelmi emlékezetbe. A szavazati jog kiszélesítéséért Budapesten tüntető munkásság feloszlatása több száz sebesülttel és hat halálos áldozattal járt. Az események után két héttel egy séi forradalmárt is felelősségre vontak az eseményekkel kapcsolatban.
„A mult hó 23-ikán Budapesten lezajlott véres események alkalmával a kivonult karhatalom a barrikádokon talált egy séi legényt is, Kiss Mihály napszámost, aki az általános titkos választójogért való izzó lelkesedésében ugy rombolta szét a massziv erős közuti villamos kocsikat, mint egy gyermek a gyufaskatulyát. De mikor e cselekedetéért a rendőrök le akarták tartóztatni, otthagyta a barrikádokat Kiss Mihály s egész Séig meg sem állt, azon hiszemben, hogy Sé messze lévén a fővárostól, ott az ördög se fogja keresni. Rosszul számitott Kiss Mihály. A budapesti államrendőrség távirati értesitésére a szombathelyi kir. ügyészség az ifju forradalmárt Sében elfogatta s tegnapelőtt este már utnak is inditotta Budapestre. Kiss Mihály egyébként testvére annak a Kiss István éjjeli őrnek, akit a mult év karácsony másnapján Sében egy legény bosszuból kocsilőcscsel agyonütött s akinek gyilkosa felett csak a minap itélkezett az esküdtszék.”
Karmester-búcsúztató
Hosszan szólt a szomorú muzsikaszó 1912. június 11-én egy temetési menetet kísérve. A szombathelyi zenekarok tagjai fiatalon elhunyt zenésztársukat búcsúztatták.
„Dáni József cigányzenész, Horváth Jenő zenekarának karmestere hosszas betegeskedés után tegnapelőtt reggel 42 éves korában elhunyt. Özvegye és 9 kiskoru árvája siratja. Temetése tegnap délután 4 órakor volt az Ujvilág-utca 6. számu gyászházból órisái részvét mellett. Utolsó utjára az összes szombathelyi zenekarok megható muzsikaszóval kisérték el korán elhunyt társuk koporsóját, a melyet egészen elboritottak a szebbnél szebb virágkoszoruk. Dáni József özvegye és 9 árvája részére Horváth Jenő első primás tegnap gyüjtést inditott, mely már eddig is szép összeget eredményezett. A kegyes szivü adakozóknak ezuton is szivbeli hálás köszönetet mondanak az elhunyt társai és hozzátartozói.”
Rablómerénylet a szombathelyi főpostán
Vakmerő rablómerénylet helyszíne volt a szombathelyi postahivatal egy száz évvel ezelőtti júniusi éjszakán. Egy munkáskinézetű ember éjfél előtt pár perccel próbált meg fegyvere segítségével pénzhez jutni.
„A Kossuth Lajos-utcai póstahivatalban tegnap éjjel Mesterházy Kálmán postatiszt teljesitett éjjeli inspekciót. Ugy fél 12 óra tájban a távirda feladási pénztár ablakánál megjelent egy munkáskinézésü ember s két darab 10 filléres bélyeget kért. A póstatiszt kinyitotta a pénztárfiókot, hogy a bélyeget elővegye, a következő pillanatban az idegen revolvert szegezett Mesterházyra s rákiáltott.
- Egy szót se, mert lövök! Ide a pénzt mind!
A postatiszt nem vesztette el lélekjelenlétét, lecsapta az ablakot s a telefonhoz futott és jelzést adott a rendőrségnek, majd feltépte az utcai ablakot s kikiáltott.:
- Segitség! Rabló van a póstahivatalban!
A jelzésre a rendőrök nyomban kerékpárra ugrottak s a postaépülethez hajtottak. Csakhamar ott termett Sántovay Ágoston rendőrfelügyelő és Kisfaludy József rendőrkapitány is, arra azonban a merénylőnek már sikerült elmenekülnie a postaépületből.
A merénylet pillanatában a póstatiszt egyedül volt a hivatalban, mert a kézbesitő pár perccel előbb táviratot vitt ki a városba. Ezt a pillanatot használta fel a gonosztevő terve keresztülvitelére, amely azonban szerencsére nem sikerült neki.
A rendőrség a vakmerő tettes kézrekeritésére széleskörü nyomozást inditott. Lapunk zártakor, éjjel 1 óra 15 perckor a nyomozásnak még nincs pozitiv eredménye.”
Léghajó Szombathely egén
Rendkívüli látványosságban volt része annak, aki 1912. június 28-án szemét Szombathely egére vetette. Egy katonai léghajó vonult át a város felett három tiszttel a kosarában.
„Tegnap délben kevéssel 12 óra után egy hatalmas léghajó jelent meg a város fölött, mely mintegy 5-600 méter magasságban lebegett. A léghajó Kőszeg irányából jött s Szombathely fölött áthaladva Szőllős-felé haladt. A ritka látványnak sok nézője akadt Szombathelyen s többen távcsövekkel szemlélték, a melyen át tisztán látható volt, hogy a léghajó kosarában 3 katonatiszt foglalt helyet, akik zászlójelzésekkel köszöntötték a magasból a nézőket. Szombathely fölött a tisztek egy feketesárga és nemzetiszinü szalaggal átkötött üdvözlő levelező lapokat is dobtak le, melyet a légáramlat messze elsodort s amely igy csak Szőllős közelében ért földet. A három tiszt valószinüleg a bécsujhelyi katonai léghajó állomásról indult neki a hosszu és veszedelmes légi utnak.”
