Miről szóltak a hírek száz éve?

Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.

Holttest a Gyöngyösben

Száz éve a vízparton játszó gyerekek bukkantak rá arra a holttestre, amelyet a Gyöngyös patak cipelt magával át a városon. Az áldozat egy öreg újságkihordó volt.

(fotó: facebook.com/szombathelyregen)
Nyugat.hu

A szőllősi malom mellett játszadozó gyermekek tegnap délelőtt egy holtestet láttak a Gyöngyös vizében uszni. Lármájukra emberek érkeztek oda, majd jött a rendőr is és kifogták a hullát, amelyben Völfer Ferenc ujságárust ismerték fel.
Az öreg rikkancs pár nap óta a Vasmegyei Napló rikkancsát helyettesitette. Ezen idő alatt több izben szédülésről és betegségről panaszkodott a kiadóhivatalban. Nem lehetetlen, hogy ilyen állapotban érte utol a halál. Bizonyára a Gyöngyös partján ballagott s eközben agyszélhüdést kapott és beleeset a vizbe, amely elnyelte.
Ez a legvalószinübb oka a halálának s a hatóság emberi is ezt állapitották meg. Holttestét a hullaházba szállitották s onnan fogják eltemetni

Vadászat az Alpokalján

Olvasói levél a műfaja annak az írásnak, amely Széchenyi Rezső gróf velemi vadászatáról számolt be felettébb érzékletesen 1913 augusztusában. Az esemény példátlan izgalmakat keltett a kis hegyaljai faluban.

Ifju Széchenyi Rezső gróf a hét elején Velembe rándult vadászatra. A fiatal gróf sikeréről a következőképen ir egy olvasónk:
Ifju gróf Széchenyi Rezső sikeres próbálkozása Velemben. Borus időben, zugó patak folyása mellett örömrivalgást hallék, amidőn kimegyek az ozondus levegővel áldott kis községünk utcájára. Miért van e nagy öröm? nemsokára arra a gondolatra jutottam, hogy bizonyára községünk szeretett emberének kell jönnie mert ilyen esetben szokta megszállni oly nagy öröm a mi egyszerü honpolgárjainkat.
Átszaladtam a tulsó utcára, hát uramfia gondolatom valóra vált, mert szeretett ifju gróf Széchenyi Rezső méltóságos urunk jött meg látogatni bennünket és vadászni a velemi gyöngyharmatos oldalakban. Kimentünk a kertek alá s talán még tizet sem léptünk, máris egy hatalmas lövést halottunk az alkonyatban, melytől még a föld is megmozdult.
Örültünk, hogy szerencse van. De busultunk is, félve attól, hogy hibás lövést tett Méltóságos urunk. De nem ugy volt ám! Jobban tudott lőni az ifju urunk mint gondoltuk. Olyan sötét volt már az erdő mélyén, hogy vadászunk már a célgömböt is csak alig látta; mégis egy olyan hatalmas szarvasbikát lőtt, amely akár száz embert is egyrakásra tett volna.
Lövés után rögtön jött a posta, hogy menjünk, mert Méltóságos urunk egy óriási szarvast lőtt, melynek fején az agancsok ugy állnak, mint fényes uralkodók fején a korona. Rögtön intézkedtünk a behozataláról.
Este 10 óra volt, amikor nyikorgott a kis kocsi a nehéz állat alatt. Természetes, a nagy csudát várta a falu kicsinye, nagyja egyaránt.
Bámultak a hatalmas állaton, a midőn Méltóságos urunk egy szives bácsi udvarára behuzatta az elejtett zsákmányt.
Belső szervétől megfosztva, a mely műtétet a Méltóságos gróf úr végezte, a szarvast nyugalomra tettük; mi pedig kegyes urunk adományából egy nagy áldomást tartottunk.
Nemsokára azt vesszük észre, hogy mulik az idő, fogy a bor: jön a szemekre az álom. Igy mi is átadtuk magunkat a nyugvásnak.

Kleopátra az Apollóban

Különleges bemutatóra készültek a szombathelyi Apolló filmszínházban száz évvel ezelőtt. A vászonra került világhírű produkció Kleopátra, az egyiptomi királynő történetét helyezte középpontba. A Victorien Sardou színjátékából készült filmet Charles l. Gaskill rendezte, a címszerepet Helen Gardner alakította. A Vasmegyei napló így harangozta be az eseményt:

Cleopatra (fotó: hjorthen.org/)
Nyugat.hu

Alexandria nagyasszonyának, a minden ragyogó tulajdonságokkal megáldott királyos némbernek csókba, könybe, vérbe fulladt változatos sorsát állitja elénk az Apolló szinház hétfő esti premierje.
A csodafilm láttán megüti a néző lelkét a messzi elragyogott klasszikus idők képe: akiket gyerekkorunkban csodálva-csodáltunk, a mult idők legnagyobbjai életre kelnek a vásznon.- Julius Ceasar, Antinius és Cleopatra viszafiatalodnak ezeréveket, hogy közelebbről láthassuk őket és a szörnyü tragédiát, ami lezajlott körülöttük.
Az Apolló szinház igazgatósága nagy anyagi áldozatok árán szerezte meg a világhirü filmet és arról is gondoskodott, hogy a képeket kommentáló francia szöveg magyarra fordittassék. Igy minden belépő egy csinos kiállitásu szövegmagyarázó könyvet is kap a belépésnél.

A filmről:
http://en.wikipedia.org/wiki/Cleopatra_%281912_film%29

Bankhivatalnokból moziszínész

A mozizás élménye nem csak egy-egy estére varázsolta el száz éve élt eleinket. A tény, hogy ennek az újfajta szórakoztatásnak a technológiája soha nem látott gyorsaságú fejlődést produkál, okot adott hosszabb újságírói elmélkedésekre is. Az a fordulat pedig, hogy egy szombathelyi banktisztviselő egyik napról a másikra moziszínésznek ajánlkozott, jóízű csevejeket alapozott meg.

(fotó: http://indafoto.hu/cad/szombathely_regen )
Nyugat.hu

Jó pár éve annak, hogy Szombathelyre vetődött egy mutatványos, aki először ismertette meg a közönséget a mostani diadalmas mozi szerény ősével. – Azóta mind több és több fejlődési fokon rohant keresztül s ma végre ott áll, hogy bátor és büszke ellenfele a szinháznak is. Vitatkozni sem lehet azon, hogy a mozi ma már mind nagyobb és nagyobb tömeget hódit magának. Öreg-fiatal, fiu, vagy leány, gazdag vagy szegény állandó látogatója a fehér lepedő szimpatikus birodalmának s mindnyájan egyforma türelmetlenséggel lesik az ördöngös filmet, hogy bemutassa idegen országok sok-sok szépségét és világhirüvé vált kedvenceit. Egy Psylander, Asta Nielsen vagy Suzanne Grandais ma már szinte fogalommá váltak, s hogy azzá váltak, azt csak a mozinak köszönhetik. Bármily nagy müvész is e mozi-csillagok egyik-másika, hirét-nevét az egész világ mégsem emlegetné, ha nem volna az a csodálatos masina, mely kábitó szépségét vagy különös képességeit lerögziti s viszi a szellők szárnyain akár a legsötétebb – Magyarországba is.
Nemrég történt, hogy egy nagyváradi ujságiró otthagyta a mesterségét, hogy hivatásos moziszinész lehessen. Valószinüleg ezen okulva határozta el magát egy szombathelyi bankhivatalnok, hogy ő is moziszinész lesz.
Gondolt merészet és nagyot s irt a világhirü Gaumont-cég berlini fiókjának s felajánlotta szolgálatait. S most várja a választ epedő szivvel s egyedüli vágya az, hogy ezrek és ezrek szemeláttára ott mozoghasson a mozilepedőn.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Miről szóltak a hírek száz éve?