Ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy a húsvétnak a piros (és a mindenféle színű, hímes) tojás a jelképe. De miért alakult így, és hogyan jön a képbe a nyúl, néha úgy is hogy a nyúl tojja a piros tojást?
Többféle magyarázat létezik, valószínűleg mindegyikben van némi igazság. A hagyományok, szokások folyamatosan változnak és igazodnak az adott nép, népcsoport más hiedelmeihez, szokásaihoz. Még az is lehet, hogy egy-egy szokását hibásan vesznek át másoktól, erre is lesz példa lejjebb.
Nemrég írtunk a nagyszombati, 
Nagyszombat – Tudtad, hogy furcsábbnál furcsább népszokásaink és hiedelmeink vannak? 2020. April 11. 19:08 nem sokkal korábban a húsvéti népszokásokról. Most a piros tojás eredetét nézzük meg.
A termékenység szimbóluma
A kereszténység kialakulása előtt a tél elmúltát, a tavasz közeledtét, a természet újjászületését ünnepelték ilyenkor. A tojás évezredek óta a termékenység szimbóluma, az új élet csírája.
A kínaiak és az egyiptomiak már több ezer évvel ezelőtt is festettel piros tojást, még a kereszténység megjelenése előtt. Kínában a Nap jelképe volt a pirosra festett tojás, tavasszal ezzel köszöntötték a jó idő beköszöntét.
Az egyiptomiak az Ös nevű istennőt, a megújulás, újjászületés jelképét köszöntötték tavasszal pirosra festett tojásokkal. De egyes pogány népek között is ismert volt a tojásfestés szokása.
Valószínű, innen került át a keresztény szokások közé. Krisztus keresztre feszítése és feltámadása az újjászületést hozta el, a bűnök megbocsátását. A legenda szerint, amikor Krisztust megfeszítették, egy asszony tojásokkal kezében állt a keresztfa alá, amelyeket megfestett Jézus lehulló vére, és így vörösre színeződtek.
A vörös a mártírok vérét jelképezi, a tojás pedig az újjászületést, így lett a piros tojás a keresztény szokások szerves része.
De hogy jön ehhez a nyúl?
A magyar néphagyományban sokáig ismeretlen volt a húsvéti nyúl szimbóluma, a bárányt tartották a húsvét jelképének. Már az ótestamentum is említi a bárányt, a zsidók az Úr parancsára és haragja elkerülésére bárányt áldoztak, annak vérével kenték be az ajtófélfákat.
Biblia aztán több ízben is Jézussal azonosítja a bárányt, amely ilyen formán a vallás egyik kulcsszereplője lett.
A nyúl amúgy szintén a termékenység egyik jelképe, hiszen nagyon szapora állat, de a kutatások szerint a 16. század előtt a húsvéti nyúl fogalma az akkori Magyarországon ismeretlen volt.
Valószínűleg a németektől gyűrűzött be a hazai ünnepkörbe, ott ugyanis az volt a szokás, hogy a földművesek gyöngytyúkkal ajándékozták meg a földesurat húsvét alkalmából. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. Valószínű, hogy egyszerű félrehallásról volt szó, és így jelent meg hazánkban a húsvéti nyúl jelképe.
Franciaországban és Belgiumban például a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket. Ausztráliában, ahol a nyúl behurcolt állat és kártevőnek tartják, egy időben megpróbálták lecserélni egy nyúlhoz hasonló őslakó erszényes állatra, a bilbyre. Azonban nem jártak nagy sikerrel, habár húsvét előtt az ausztrál üzletekben lehet kapni csokoládéból készült bilby figurát.
A nyulat egyébként a gyerekek is szeretik, bundás, aranyos állat, így könnyen vált húsvéti kedvenccé.
(Forrás: wikipedia.org)
