Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nagyszombat – Tudtad, hogy furcsábbnál furcsább népszokásaink és hiedelmeink vannak?

Mire jó, ha nagyszombaton a gazdák fejszével ijesztgetik a fákat? Miért tettek reggel a mosdóvízbe piros tojást? És mi köze az indás növények hosszúságának a húsvéthoz? Nagyszombati népszokásokat és babonákat gyűjtöttünk össze.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A nagyszombat a keresztényeknél a húsvétvasárnapot megelőző nap. A húsvéti ünnepkör szent három napja közül, a nagycsütörtök és a nagypéntek után, ez az utolsó. A katolikus egyház szerint ez a csend napja, hiszen ezen a napon Jézus a nagypénteki kereszthalál után holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ekkor ér véget a 40 napos böjt, és újra szólnak a harangok.

Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

A nap elnevezése – olvashatjuk a Wikipédián – több nyelven erre a napközbeni gyászra, vagy az esti ünneplésre utal. Az anglikánok Húsvét este (Easter Eve) vagy Csendes Szombat (Low Saturday) névvel illetik, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Dicsőség Szombatjának (Sabado de Gloria) hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal.

Nyugat.hu

Tilos volt női munkát végezni vagy tavaszi nagytakarítás

Itt két egymással szembenálló szokásra is bukkantunk. Az első szerint nem volt szabad söpörni, főzni és mosni sem, sőt, az állatokat sem fogták be ezen a napon.

A másik szerint viszont pont hogy ilyenkor van az ideje a húsvét előtti nagytakarításnak. A tisztasággal volt kapcsolatos a nagyszombati féregűzés is: amikor először megszólaltak a harangok, a gazdasszony – miközben söpörte a ház falát így szólt: „Kígyók, békák távozzatok!”

A húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással járt együtt.

A csendes nap

Nagyszombat hagyományosan csendes nap, ilyenkor a keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt szombaton. Ezért a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.

Piros tojás a mosdóvízbe

Nagyszombati szertartás volt a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.

Garai Antal Atom

Faijesztegetés

A gazdák hajnaltájt az első harangszóra fejszével a kezükben „faijesztésre” indulnak. Sorra megkopogtatják gyümölcsfáikat, és azzal fenyegetik azokat, hogyha nem teremnek, kivágják valamennyit.

Tűzszentelés

A katolikus templomban jellegzetes szertartás. Az előző év virágvasárnapján szentelt barkára csiholnak tüzet, s annak lángjánál gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely a feltámadó Krisztus jelképe. A megszentelt tűz parazsát a szántóföldön, a szőlőben szórták széjjel, hogy a termést el ne verje a jég.

Sok háznál nagycsütörtöktől nagyszombatig nem is raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe is, szétszórták a házban és a földeken.

Garai Antal Atom

Vízszentelés és szeplőtelenítés

Ugyancsak nagyszombati szertartás a templom keresztvizének megszentelése. Úgy tartották, hogy akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében.

Ahol a vízkeresztkor szentelt víz már elfogyott, nagyszombaton szentelt vízből vittek haza. Meghintették vele az udvart, hogy a békák ne járják, és húsvét reggelén ezzel szentelte meg a gazdasszony evés előtt a kocsonyát.

Máshol azt tartották, hogy annak, aki nagyszombaton olyan templomban mártja szenteltvízbe a kezét, amelyben addig nem járt, majd megtörli vele arcát, s ezután kezét a keblébe rejti, az arcáról elillan a szeplő. Akadtak olyan helyek is, ahol a lányoknak az első harangszó alatt meg kellett mosakodniuk, hogy arcukat, testüket ne csúfítsa el szeplő vagy májfolt.

Feltámadási körmenet

Tipikus közép-európai magyar, osztrák, német katolikus szertartás. A nagyszombati feltámadási körmenetet eleinte húsvét hajnalán tartották, később áttették nagyszombat estéjére.

Indás növények

Az asszonyok ilyenkor vetik el az indás növényeket, hogy hosszúra nőjön indájuk.

Ételszentelés

A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.

nyugat.hu

Forrás: netfolk.blog.hu

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tudtad-e?

Hirdetés