Hogy nagyobb figyelmet kapjon egy-egy hazai rovar, ezért indították el útjára tavaly a Magyar Rovartani Társaság vezetői az Év Rovara kampányt. Tavaly a magyar népdalok és mondókák egyik kedves bogarát, a hétpettyes katicát választották meg az esztendő rovarának, idén pedig az imádkozó sáskára esett a választás. Rájuk úgy gondolunk, mint napot elhomályosító fürtökben támadó, óriási mezőgazdasági területeket elárasztó rémálomra. Na de hogyan sáska az imádkozó sáska, ha nem is nagy rajokban él és nem is növényt fogyaszt? – tettük fel a Dr. Vígh Károlynak, a Magyar Rovartani Társaság elnökének, a Savaria Múzeum munkatárásnak.
Valójában sehogy, hiszen az imádkozó sáska legközelebbi rokonai a csótányok és a termeszek, a magyar elnevezésén kívül nem sok köze van a sáskákhoz. Mohósága azonban igencsak megegyezik a már említette sáskarajokkal. Igen különös vadásztechnikája van: ey helyben várakozik, és nem csak színével olvad bele a növényzetbe, de teste furcsa himbálózásával is utánozza környezetét. Ami pedig a közelébe téved, és méretben is zsákmányolható, az biztosan a halál fia. Az ízeltlábúak biztosan, de kisebb gyíkok és madarak is szerepelnek az ájtatos manó étlapján.
Az imádkozó sáska nem csak, hogy falánk ragadozó, de félelmetes ellenfél is. Gerald Durell Családom és egyéb állatfajták című regényében oldalakon keresztül írja le kedvenc gekkója és házi imádkozó sáskája összecsapását. A sáska tesz arról, hogy ő maga ne legyen préda: fogólábait égnek emelve, szárnyait kitárva próbálja meg elijeszteni ellenfélt, sokszor eredményesen.
Bár a magyarországi faja a trópusi példányokhoz képest igen szerény kinézetű, a halványzöldtől egészen a sötétbarna színváltozatig fordul elő. A trópusi fajai azonban sokszor orchideát utánozva a lilától a rózsaszínig jelennek meg, szárnyaikon pedig a lepkékéhez hasonlóan foltszemek tűnnek fel.
A véres intim együttlét
Talán elsőként ugrik be minden amatőr természetbúvárnak, hogy az imádkozó sáska az a rovar, amelynek nősténye szaporodás után megeszi a hímet. Az ájtatos manók késő nyáron, kora ősszel szaporodnak, egy generáció csupán egy évig él, így a tél beköszöntével a kifejlett rovarok ígyis-úgyis elpusztulnak.
Az azonban a kutatók a mai napig nem tudják biztosan, hogy miért is ez a furcsa szokás. Előfordulhat, hogy mivel a hím kiváló fehérjeforrás, a nőstény ezért esik neki bőszen. Az is a lehetséges opciók között van, hogy a hím fejének leharapásával annak teste aktív pulzáló mozgást kezd végezni, így pedig segíti a hímivarsejtek bejutását. Azonban az imádkozó sáska nősténye nem csak egy hímmel párzik, így ez sem lehet 100 százalékosan tuti teória. A nőstény egy később teljesen megkeménykedő nyálkás burokba rakja le tojásait, majd ő is elpusztul. A kis sáskák tavasszal kelnek ki, a felnőtt sáskák tökéletes másaként, csak éppen azoknak 2-3 milliméteres kicsinyítésében.
Arról, hogy az imádkozó sáska egy különös szerzet, első látásra meggyőződhetünk. Számos olyan jegye van az állatnak, amibe beleláthatjuk magunkat is. A felegyenesedett járás, az összetett szemek közepén fellelhető kis fekete pontok, amik tekintetet kölcsönöznek az állatnak - Nem véletlen, hogy az ájtatos manót rengeteg monda lengi körül. Harcias viselkedése okán pedig a távol-keleti kultúrában harcosként jelenik meg. Nem véletlen, hogy a DreamWorks nagy sikerű animációs filmjében, a Kung Fu Pandában az egyik harcos imádkozó sáska volt, hiszen a kung fu egyik testtartása a sáska testtartásán alapszik. Sőt, arrafelé házi kedvencként, terráriumban is tartják.
Mekka felé fordulva
A mediterrán térségben, Észak-Afrikában a muszlim hívő úgy tartja, hogy amikor az imádkozó sáska felveszi jellegzetes testtartását, akkor Mekka felé fordulva teszi ezt meg. De azt is tartják, hogy az eltévedt embereknek, Szardínia szigetén konkrétan eltévedt gyerekeknek mutat utat. Dél-Franciaországban pedig létezik egy olyan babona, hogy ha valaki hirtelen megbetegszik, akkor biztosan imádkozó sáska nézett rá.
De nem csak vérmes ragadozó és harcos mivoltával, hanem titokzatosságával is került már be animációs filmbe az ájtatos manó. A Pixar második egészestés filmjében, az Egy bogár életében Manó, a cirkuszi rovarok keleti varázslatot bemutató művésze volt.
