Nemény András, a szombathelyi szocialista politikus a minap egy nyugatos interjúban azt nyilatkozta
Nemény András: Nem vezeti senki a várost, igaz, Hende Csaba időnként odaszól, mit csináljanak
2017.
September
24.
18:56
:
nem vezeti senki ezt a várost, igaz, Hende Csaba időnként odaszól, mit csináljanak.
Erről alpolgármesterként mi a véleménye?Legutóbb épp egy Falco kosármeccsen futottunk össze Nemény Andrással. Mondtam is neki, hogy olvastam az interjút. Sok dologban egyetértünk, sok más ügyben pedig nem. Ha meg mindenről ugyanazt gondolnánk egy helyen ülnénk a közgyűlésben. Ezzel a fent említett mondattal tényleg nem értek egyet: a városvezetés igen is teszi a dolgát! Az elmúlt három év eredményeiből már látható ez.
Hiszen működőképes a város, nincs adóssága, évről évre nullás költségvetést sikerül összerakni.
Számomra azonban ennél még is fontosabb, hogy miközben a politikusok időről-időre megkapják, hogy csak választási ciklusban képesek gondolkodni, mi közép- és hosszútávú terveket és koncepciókat is megfogalmazunk. 2002 után ismét van a városnak sportkoncepciója, 2008 után most fogadtuk el Szombathely új egészségfejlesztési tervét, kilenc év után a város ifjúsági koncepcióját is összeraktuk. Sok munkánk van az Európa Kulturális Fővárosa pályázattal, ami meggyőződésünk szerint arról szól, hogy a szombathelyiekkel együtt találjuk ki, milyen városban szeretnénk 10-15 év múlva élni.
Nemény kijelentésének viszont van egy másik része is, hogy Hende Csaba időnként odaszól, mit csináljanak. Erről mi a véleménye? Közbeszédben is azt hallani, nemcsak mindenhol ott van, de minden szinten ő irányít, ő jelöli ki a fontosabb pozícióra az embereket, tarja rajta a kezét Szombathelyen.
Az tény, hogy Hende Csaba országgyűlési képviselőként az elmúlt években rengeteget tett a városáért, lobbierejének köszönhetően sok fejlesztési pénz érkezett Szombathelyre. Nyilván sok avatón és átadón ezért is van jelen. Másrészt fontos kérdésekben országgyűlési képviselőként elmondja a véleményét, amire számítunk is.
Mielőtt politikus lett, Ön vezette a szombathelyi médiacentrumot. Évtizedeken át újságíró-szerkesztőként is dolgozott. Mi a véleménye a szombathelyi média beszűküléséről, gondoljunk a Frisss Rádió önállóságának elvesztése, vagy a Nyugat Rádió, a frisss.hu megszűnésére.
Abban egyetértünk, minél több médium működne Szombathelyen, annál színesebb lenne a tájékoztatás. Én a rendszerváltást már újságíróként éltem meg, úgy vártam, „mint a Messiást”. Ott lehettem a Tér-kép című független nyugat- magyarországi hetilap indulásánál. Akkor ebben hittünk, a függetlenségben.
Megvívtuk a rendszerváltozást, lerántottuk a leplet a korábbi időszak visszásságairól, azokról a helyi vezetőkről, akiknek a nevéhez kétes ügyek kötődtek.
Aztán a kilencvenes évek elején már azon kaptuk magunkat, hogy elmúlt a rendszerváltás eufóriája, és a volt tsz-elnökök, gyárigazgatók és pártemberek mezőgazdasági kft-k és cégek vezetői lettek. Nálunk meg senki sem akart hirdetni. Egy olyan újságban, amely beszámolt, bemutatta és leleplezte őket, mint a Kádár-rendszer kiszolgálóit.
’91-ben rá kellett jönnünk, hogy a „független” nagyon nehezen megy, mert aki adja a pénzt, egyéni vállalkozó vagy az önkormányzat, annak elvárásai lesznek. A mai időszakban ezt még élesebben látjuk, de tudni kell, aki a város pénzén működő médiának dolgozik, annak a város érdekeit kell néznie.
A város érdeke egyenlő önkormányzatéval? Jó az, hogy a közszolgálati sajtó a hatalmon lévők sajtója?
- A közszolgálati városi médiumaink az egész várost képviselik, elég csak megnézni a városi tv adásait, nem gondolom, hogy abban a jobboldal túlreprezentált lenne. Évente 2-3-szor vagyok én is stúdióvendég, ahova egyébként ezek szerint minden este bemehetnék, de nem teszem meg.
Lehet, hogy más adásokat nézünk. Az országos sajtóra a kiegyensúlyozottság végképp nem mondható el, két pólus alakult ki. Az egyik már csak volt Fideszes, Simicska és médiabirodalma, ezzel áll szemben a mostani Jolly Joker, Mészáros Lőrinc és Andy Vajna. Jól van ez így?
Azt is látni kell, hogy a médiumok szerepe az elmúlt 10 évben gyökeresen megváltozott. Azt kár visszasírni, ami 15-20 éve a nyomtatott sajtóban vagy a televízióban volt, nem lesznek olyan mélyinterjúk, elemző cikkek, tudomásul kell venni, hogy 2017-et írunk! Nem mondom, most is jelennek meg komoly írások, írnak silányokat is, de ez nem attól függ, melyik oldal lapjában jelenik meg. 10 évvel ezelőtt reggelente még én is mind az 5 országos lapot végigolvastam, most meg előveszem az okostelefont, és végiggörgetem a hírfolyamot. Máshogyan kell lapot, tv-s műsorokat szerkeszteni, ráadásul itt az online műfaj, ami teljesen új világ, amit tudni kellene használni.
Ez valóban így van, de mi a politikai vetületre gondoltunk. Ha már politika, mintha egy külön kis sziget lenne a szombathelyi politikában, itt például legutóbbi Facebook-bejegyzésére: „Szalagvágás helyett beálltam a fiatalok közé kosarazni, ezt javaslom mindenkinek!” pedig szalagokat mostanában fideszes politikusok vágnak…
Nem gondolom magam különálló szigetnek, talán nem vagyok az a tipikus politikus, ha ebben ki tudunk egyezni:) Bízom abban, hogy az elmúlt három évben, amióta politizálok, nem változtam túl nagyot ahhoz képest, amilyen az előző 52-ben voltam. Én egész életemben, újságíróként is reggeltől estig dolgoztam, mindig teljesítményelvű voltam, racionális döntésekben gondolkodtam, és politikusként is hasonlóan cselekszem. Itt is megfelelő információk birtokában, jó döntéseket kell hozni.
Térjünk rá az elmúlt időszak legnagyobb szombathelyi beruházására, a Haladás stadion-komplexumra. Igaz, hogy Ön, aki a város sportügyeiért felelős, sem kapott tájékoztatást az üzemeltetési pályázat részleteiről?
A szeptemberi zárt ülésen adtam hangot aggályaimnak, mert a stadion körüli gazdasági ügyekre tényleg nincs rálátásom.
Azt tudja már hogyan működik majd pontosan a stadion és kiszolgáló létesítményei és ez mennyibe kerül majd a városnak? Adnak-e tovább támogatást a két egyesületnek? (Haladás VSE, Haladás Labdarúgó Kft.)
Tavaly decemberben fogadta el a szombathelyi közgyűlés azt a tanulmányt, amely a komplexum működtetésére készült. Ebben a készítők négy alternatívát is felvázoltak az üzemeltetésre. A közgyűlés nagy többségben akkor úgy döntött, hogy a piaci alapú üzemeltetést választja. De ez azt is jelenti, a sportkomplexumban senkinek sincs bérelt helye. Elindult a közbeszerzés, amire az ügyvezetőn kívül tudtommal másnak nincs rálátása. Ezért döntött úgy a közgyűlés, hogy nagyságrendileg ugyanakkora összeggel, mint tavaly, évi 145 milliót forinttal tudja támogatni a Haladás VSE-t, a Haladás Labdarúgó Kft-t. Ez az éves hozzájárulás az üzemeltetés költségeihez.
Jó iránynak tartja, hogy a a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft. vezetője, Szondy Szilvia
Nézzék csak, milyen vagány lett az új Haladás Stadion!
2017.
October
19.
13:30
nem nyilatkozik a médiának? (A sportkomplexum sajtóbejárására is csak kormányközeli médiumokat hívta meg.) Sőt, anno még Önök is hiába hívták a közgyűlésre, nem jelent meg.
A Haladás Sportkomplexum Fejlesztő NKft. nem tartozik az általam felügyelt területek közé, nem az én hatásköröm. A város a sportkoncepciójában leszögezte, hogy az új Rohonci úti sportlétesítménnyel az önkormányzatnak az is a célja, hogy sportolási lehetőséget biztosítson a szombathelyieknek. Mi azt szeretnénk, ha az új létesítmény ennek a feladatnak maximálisan megfelelne.
Vannak olyan szombathelyi sportegyesületek, amelyeknek az edzőhelye továbbra sem megoldott. Itt vannak a Haladás teniszezők, vagy a szombathelyi vívók. Velük mi lesz?
A Szombathelyi Vívóakadémia állandó helye előkészítés alatt van. A Szent László király utcában, az Epcos egyik korábbi épületében a város a vívószövetséggel karöltve új vívócsarnokot épít. Ugyanígy az asztaliteniszezőkét és a teniszszakosztály elhelyezését is szeretnénk minél előbb megoldani. Ezekre is megvannak a tervek.
Maradjunk a még sportnál, mi áll a két szombathelyi kézilabda
A nagy szombathelyi kézilabdaháború: mindent a TAO-s pénzekért
2017.
May
16.
15:06
egyesület harcának a hátterében? Nem az lenne érdeke a városnak, hogy csak egy, jól teljesítő női kézilabda csapata legyen?
Ha ez a rivalizálás városon kívülre is kiszűrődik, az nem tesz ez jót a sportnak. Ezek a sportszervezetek ugyanakkor önálló civil egyesületek, az önkormányzatnak sem az alapításukra, sem a működésükre nincs ráhatása Tény, hogy kevés a gyerek, kevés a profi sportoló. Ha időben visszamegyünk, 40 évvel ezelőtt is két tájfutó szakosztály működött Szombathelyen, ölték is így egymást, aminek az lett a vége, ’80 körül az ország tíz legjobb szakosztálya között mind a kettő szerepelt. De ott voltak a dobók vagy a táncosok, ők is sok évig két, vagy több szakosztállyal működtek.
Persze, ha az erőket sikerülne koncentrálni, többre jutnánk…
Három évvel ezelőtt négy röplabdaszakosztályunk volt az NB II-ben, most egy NB I-es csapata van a városnak a sikeres összefogás eredményeként.
A kézilabda tipikusan a jelentős TAO-s pénzekből gazdálkodó sportág, ezért is sejthető, a két szombathelyi klubnál nem csupán szakmai rivalizálásról lehet szó. Politikai érdekek is ütköznek: Hende Csaba élettársa a Vas Megyei Kézilabda Szövetség elnökségi tagja. Homlok Zsolt, a Haladás VSE feje, Mészáros Lőrinc sógora ugyanitt küldött. A Szombathelyi Kézilabda Akadémia mögött pedig sokan a szombathelyi alpolgármestert, Molnár Miklóst sejtik.
Nem hiszem, hogy szerencsés politikához, politikushoz kötni a sportot. Én azért szeretem a sportot, mert a méterek, a gólok és másodpercek döntenek. Meg kell nézni a tabellát, ki hogyan teljesít, és nyilván amelyik jobb és eredményesebb, ahol komolyabb szakmai munka folyik, önkormányzati szinten azt kell jobban támogatni.
Az idei év eddigi legnagyobb szombathelyi ügye a színházigazgatói pályázat volt. Ön a városvezetéssel is szembement, és Jordán Tamás
Jordán Tamás: Nem hittem volna, hogy ezt megkapom a sorstól
2017.
July
19.
12:30
kinevezése helyett új pályázat kiírását kezdeményezte.
Jómagam is a városvezetés tagja vagyok, így a kérdésnek e részét nem tudom értelmezni. Az tény, hogy más álláspontot képviseltem e téren, mint Puskás Tivadar polgármester úr. Ezt azonban mi megbeszéltük egymás között. Most is azt mondom, mint akkor, hogy ez nálam szakmai kérdés volt. Azzal bízott meg a közgyűlés, hogy a színházszakmai bizottságnak legyek az elnöke. A pályázati eljárás során szivárgott ki az egyik pályázó anyaga, aki emiatt pályázatát visszavonta. Ezek után úgy gondoltam, most is ezt vallom, hogy a tisztességes pályázati eljárás miatt újat kellett volna kiírni.
Ha sikerült volna ezt keresztülvinnem, Jordán Tamás most 5 évig vezethetné a szombathelyi színházat, nem 3,5 évig.
A munkakapcsolatuk azóta milyen Jordán Tamással?
Bizottsági üléseken találkozunk néha, elküldte a színház a maga ötleteit a kulturális főváros projekthez. Tény, hogy korábban többet beszélgettünk, például a WSSZ premierjei után privátba is meg szoktuk beszélni a darabokat, hogy kinek hogyan tetszett. Sok mindenben egyet is szoktunk érteni. Rengeteg színházi előadást láttam magam is, érdekel is, művelődéspolitikai szakújságíróként végeztem a MUOSZ-ban.
Ön szerint melyik előadás volt a WSSZ legjobb darabja?
A Makrancos Kata, de ezt elmondtam tavasszal a közgyűlésben is, csak nem emelte ki a média. Alföldi rendezése hozott egy szemléletváltást, újfajta látásmódot, olyan apró nüanszokat láthattunk a színpadon, amire úgy gondolom, büszke lehet Szombathely.
Hogyan áll az Európa Kulturális Fővárosa
Jól nézze meg ezt a logót, mert a következő években rengeteget fog találkozni vele Szombathelyen
2017.
June
15.
19:41
(EKF) pályázat? Úgy tűnik, ez lett a szívügye. Miért?
Ez a pályázat remek lehetőség arra, hogy végre megint kitaláljuk Szombathelyt, milyen városban szeretnénk élni 10-15 év múlva, hogy megálmodjuk szeretett városunkat a XXI. században. Sok jó ötletet kaptunk, 1300 töltötték ki a kérdőíveket, amiket nem csak statisztika megírására használunk fel. Sokan megjegyzéseket és ajánlásokat is írtak nekünk, amiket szintén szeretnénk felhasználni.
Kérdezik is, ki írja a pályázatot? Azt szoktam mondani, hogy Szombathely Európa Kulturális Fővárosa pályázatát a szombathelyiek írják.
Múlt héten a pártok delegálta szakmai munkacsoport már áttekintette a pályázat első vázlatát, amit egyhangúlag el is fogadott. A kész pályázatnak december 14-én kell a közgyűlés elé kerülnie, akkor szavaznak a képviselők róla. A benyújtási határidő december 20. Várhatóan 2018. februárig szakértők bevonásával az Emmi által működtetett tárcaközi bizottság, valamint a brüsszeli szakértői testület is áttekinti az anyagokat, és együttműködve kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat.
A második körben 3-an kerülhetnek, nekik részletesebben is ki kell fejteniük a konkrét terveiket. Ezt követően 2018 végén derülhet ki, melyik magyar település viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban.
Hét rivális nagyváros mellett mekkora esélye van Szombathelynek? Hiszen ott van mindjárt Debrecen.
- A debreceni kollégákkal már viccelődtem, persze dolgozhatnak, hiszen sok olyan lehetőségük van, ami nekünk nincs, viszont Szombathelynek van európai dimenziója van is. Itt állt a vasfüggöny, és 10 km-re tőlünk már ott az osztrák határ. Kézenfekvő, hogy mi nem csak Szombathelyben gondolkodunk, hanem szélesebb hatókörben, olyan térségben, ahonnan 40 perc alatt elérhető Szombathely, ahol már közel 300 ezer ember él. Ennyi embernek már lehet fenntartható, igényes kulturális programokat szervezni, ennyi ember már biztos közönsége lehet például egy színháznak, a múzeumoknak és a szimfonikus zenekarnak is.
Melyik a legütősebb EKF-es ötlet?
Nem szeretnék minden titkot elárulni. A pályázatnak azonban van egy olyan eleme, amit úgy neveznek, hogy „kibeszéletlen múlt”. Erre itt van nekünk az Emlékmű, 27 éve semmit sem tudtak kezdeni vele a szombathelyiek, itt az ideje új tartalommal megtölteni. Az egyik kérdőíven meg is jegyezte valaki, hogy a szombathelyiek a szeretik az emlékművet, mint helyet, csak a „felszabadulást” utálják. A Szombathelyen élők látnak az alkotásban zászlót, vitorlát, Szent Márton köpenyét, de táncos párt is.
Vagyis az emlékművet senki nem akarja lebontani?
Nem. Beszéltem is a tervezőjével, Heckenast Jánossal, aki először megijedt, mikor meghallotta, hogy keresem. Azt hitte, le akarjuk bontani az emlékművet, pedig épp ellenkezőleg. Jó lenne új tartalommal megtölteni, hiszen a mai fiatal generációknak már, semmit sem jelentenek az egykori a kisdobos- és úttörőavatások.
AZ EKF mennyi pénzt hozna Szombathelynek?
Egyrészt, ha nyerünk - erre egyébként szerintem van esélyünk - akkor példaként ott van Pécs, mit kapott ezzel a város. 2010-re Pécsig kiépült az M6-os autópálya és a városba 40 egynéhány milliárd forint érkezett, amiből egyebek között felépült a Kodály központ és a Zsolnai Kulturális Negyed. Másrészt a címet viselő településnek az EU hozzájárulásaként jár a Melina Mercouri-díj. Ennek összege jelenleg 1,5 millió euró, ami kulturális programokra fordítható.
Mi elsősorban nem világsztárokban gondolkodunk, kit hozunk el a Fő térre, és nem akarunk új múzeumokat sem építtetni.
Olyan hosszútávú fejlesztéseket tervezünk, amelyek előbbre viszik a várost.
Arra keressük a választ, hogy a kultúra hogyan járulhat hozzá a gazdasági fejlesztésekhez, mert tévedés azt gondolni, hogy a kultúra csak pénzt von el. Munkaerőt hozhat, megtartó ereje van, azon túl, hogy vonzóbbá és élhetőbbé teszi a várost. Éppen ezért Szombathely mindenképpen a pályázat nyertese lesz, hiszen reményeink szerint decemberre egy olyan stratégiát tudunk az asztalra tenni, amit minden politikai szereplő támogatni tud, és ami hosszútávon határozhatja meg a város életét. Ez rengeteg munkával jár, sok egyeztetést követel. Polgármester úr kérésére azonban ezt a feladatot örömmel vállaltam.
Az városvezetésben ki foglalkozik az egyetem ügyeivel? Annyit hallani, hogy miközben megy kifelé a „hurrá, itt az ELTE” kommunikáció, közben sorra szűnnek meg a szakok, bocsátják el a tanárokat, és egyre kevesebb a hallgató.
A múlt héten épp egy országos tájfutó versenyen találkoztam az ELTE rektorhelyettesével, Zentai Lászlóval. Vele is arról beszélgettünk, hogy sok még a tennivalónk. Egyrészt, hogy „ELTE-kompatibilis” legyen, másrészt hogy piacképes diplomát adjon, vagyis olyan szakokat kell idehozni, amelyek megállják a helyüket. A változás persze elbocsátásokkal, összevonásokkal is jár. Bízom abban, hogy ezek a változások jó irányba mutatnak. Ezt az idő fogja eldönteni.
Szinte hetente szerveznek valami gasztrofesztivál a Történelmi Témaparkban
"Megengedhetetlen, hogy a Témapark, a belváros szívében évente csak egyszer nyisson ki"
2017.
July
21.
07:34
. Nem tart attól a város, hogy leamortizálják a parkot, ugyanakkor ezek a fesztiválok konkurenciái a helyi városi rendezvényeknek?
Magam is szorgalmazója voltam annak, hogy a város legértékesebb ingatlanát, a Ferences kertet ne csak évente pár napig használjuk. Az más kérdés, hogy az elmúlt hónapokban voltak ezzel kapcsolatban kellemetlen tapasztalataink is. Jogos észrevétel, hogy figyeljünk arra, hogy az önkormányzati pénzből létrejövő nagyrendezvények idején ne legyen a városban más kulturális fesztivál, mert a kettő könnyen kiütheti egymást. Úgy gondolom, szerencsés helyzet, hogy a Történelmi Témaparkért felelős alapítvány elnöke Csapláros Andrea, aki egyben a Savaria Megyei Hatókörű Város Múzeum igazgatója is. Szakmai hozzáértésében ezidáig nem volt okom kételkedni.
A város mennyi pénzzel támogatja az Őrvidékházat?
Miként vélekedik arról, hogy az Ővidékház 68 milliót kapott pályáztatás nélkül a Fidesz-közeli Szülőföld a Szent Márton évre 2016. February 22. 08:17 maga alá gyűjti a civil szervezeteket, és többen úgy látják, csak az kap támogatást a várostól, aki oda tartozik?
Ugyanaz vonatkozik a civil szervezetekre is, mint amit a sporttal kapcsolatosan elmondtam. Arra nincs az önkormányzatnak ráhatása, hogy melyik kivel társul. Idén is több mint 200 millió támogatást kaptak Szombathelyen a civil szervezetek, de úgy tudom, az Őrvidékház nem kapott támogatást. Készül a város civil koncepciója, első olvasatban bizottsági szinten tárgyaljuk, majd november végéig további társadalmi vitára bocsájtjuk. A szombathelyiekkel, a helyi civil szervezetekkel közösen akarjuk kialakítani a működés kereteit, hogy a kisebb és nagyobb közösségekért, azokkal együtt hatékonyan tudjunk dolgozni.
