Amióta elindult a tömeges oltás, sokan készíttetnek gyorsteszteket azért, hogy lássák, valóban kialakult-e a szervezetükben a védettség. Az Affidea Magyarország közleményében azonban azt írják, ezek a tesztek nem mutatják ki a védettséget. Egy szakorvos tesz rendet a tesztek között, az is kiderül, hogyan és mikor lehet megmérni, hogy a szervezet védett-e a koronavírus ellen.
Az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója, Dr. Menyhárt Orsolya foglalja össze, hogy melyik ellenanyag-vizsgálat és teszt mire jó, és milyen újabb eljárások megjelenésére számíthatunk a közeljövőben.
Az ellenanyag-gyorsteszt nem a védettség kimutatására való
A laikusok nagyon sokszor keverik az antigén- és antitest-gyorstesztet nevük hasonlósága miatt, holott ez a két vizsgálati típus teljesen eltérő. Az antigénteszt a COVID-19 vírus egyik fehérjéjét mutatja ki, így igazolhatja a fertőzést (a vírus jelenlétét a szervezetben) a 2-5 naptól kezdve.
Ebben az esetben az orr- és garatváladékot nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag egyszer használatos tesztkazetta segítségével elemzik, így az eredmény már 15 perc múlva rendelkezésre áll.
Az antitest, vagyis ellenanyag-gyorsteszt szintén egyszer használatos tesztkazetta segítségével működik, és a COVID-19-vírus fehérjéi ellen, a szervezet által termelt ellenanyagokat képes kimutatni egy vércseppből.
A fertőzést követően ugyanis a szervezetben védekezőmolekulák, antitestek jelennek meg: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG. A védettség igazolása azonban ennél jóval bonyolultabb.
„Mint ismeretes a fertőzés során a vírus az S proteinjével kapcsolódik az ACE2 receptorokhoz. A szervezet a vírus minden fehérjerésze ellen termel antitestet, ugyanakkor a védelemben leginkább azok a blokkoló antitestek vesznek részt, amelyek az S fehérje ellen termelődtek, és meg tudják akadályozni a vírus kötődését a receptorokhoz.
Az ellenanyag-gyorstesztek pedig nem adnak információt arról, hogy a vérben milyen mennyiségű úgynevezett blokkoló antitest termelődött, azaz kialakult-e a védettség, megfelelő-e az immunválasz. Tévhit, hogy az antitest gyorsteszttel kimutatható a védelem, ezeknek a szerepe inkább az, hogy egy lehetséges fertőzést kimutassanak és azt, hogy a betegség mely szakaszában járhat a beteg” – mondta Dr. Menyhárt Orsolya.
Az ellenanyagszint-mérés a tüskefehérje ellen termelt IgG mennyiségét méri
Az ellenanyagszint-mérés vénás vérből történik laboratóriumi eljárással. Minden esetben a laborban elemzik a vért, és abból határozzák meg a COVID-19-vírus S tüskefehérjéje ellen termelt antitestek mennyiségét. Az ellenanyagszint 50 AU vagy 1U fölött megfelelő.
„Ez azt jelenti, hogyha valakinél 50AU vagy 1U fölötti IgG ellenanyagszintet mérnek, akkor nagy valószínűséggel védettnek tekinthető” – tette hozzá az orvosigazgató.
„A laborok az S tüskefehérje ellen termelt antitestek szintjét mérik azoknál is, akik már átestek a fertőzésen és azoknál is, akiket már beoltottak. A jelenlegi egészségügyi gyakorlatban ez a legelterjedtebb és legkönnyebben mérhető ellenanyag-vizsgálat” – mondta.
Jelenleg az S tüskefehérje elleni IgG szint alapján határozzák meg a védettséget
Mindenkinél egyéni döntés, hogy kér-e ellenanyagszint-mérést a vakcina felvétele vagy a betegség átvészelése után. Sokan pszichológiai szempontból megnyugtatónak érzik, mert nem bíznak a védőoltásokban vagy kételkednek abban, hogy a koronavírus-fertőzést követően védettek maradtak.
A betegségből való gyógyulást követően bármikor, illetve a vakcináknál a második oltás után 2-3 héttel érdemes ellenanyagszint-mérést végeztetni vérből. Az esetek túlnyomó részében ilyenkor megfelelő mennyiségű ellenanyagot mutatnak ki a vizsgálat során, ami árulkodik a védettségről.
A vakcinák működése, hatékonysága és az általuk kiváltott ellenanyagszint is eltérő, jelenleg még most is kutatják, hogy egy-egy vakcina hatását milyen más ellenanyag-vizsgálatokkal lehet kimutatni.
A jövőben például óriási szerepe lesz majd a T-sejtes immunitás mérésének. Ezen memóriasejtek ugyanis hosszabb távra képesek védettséget biztosítani a szervezet számára.
„Ezzel a bonyolult és költséges mérési eljárással a laborok még kevésbé foglalkoznak, de a jövőben elképzelhető, hogy a T-sejtes immunválasz meghatározás is elterjed a hazai egészségügyi szolgáltatások piacán, hogy minél többféleképpen vizsgálható legyen a védettség” – mondta Dr. Menyhért Orsolya.
Ha valaki szeretné tudni, hogy a védőoltás vagy a betegség hatására jelen van-e a szervezetében megfelelő mennyiségű antitest, akkor az ellenanyagszint-mérést válassza és ne a gyorsteszteket.
