Sokszor jártunk már a kőszegi várban, de most először az évekig tartó felújítás Befejeződött a kőszegi Jurisics-vár felújításának első üteme 2013. July 01. 15:21 után. Hiszen vannak itt programok bőven, elég az ostromnapokra Ostromállapot Kőszegen - videóval 2009. August 12. 07:23 és a várszínházra 
Pletykafészkek és hamiskártyások bűnbarlangja Kőszegen 2013. July 11. 17:15 gondolni, ezért is érkeztünk most eseménymentes időszakban, csak azért, hogy magát a várat nézzük meg. Nem bántuk meg, de kezdjük elölről.
Játszani is engedd…
A külső várkapu nyitva, a fehér fal tűnik szembe, nem ilyenre emlékeztünk. Jurisics Miklós szobra most is védi a bejáratot, később el is meséljük, hogy első emlékünk sokkal nagyobbnak mutatja, de lehet, hogy azért, mert 9-10 éves koromban álltam először a szobor alatt.
A külső várudvar egyébként még felújításra vár, ezt már Pócza Zoltántól, a várban működő intézmény igazgatójától tudjuk meg. Előtte azért fel kellett derítenünk az iroda helyét, ami itt van, a külső udvaron, pontosabban a volt turistaszálló néhány helyiségében.
Pócza Zoltán beavat a részletekbe, felújítás még nincs teljesen kész, olyan 80 százalékos lehet, és ez csak az első rész. A belső terek és maga az épület újult meg, és bővült is a látnivaló, és lehet játszani is. Gyerekeknek és felnőtteknek is, ezt tanúsíthatjuk.
Még nincs kész
Szóval, kb. egymilliárdba került a még zajló munka, az idegenforgalmi szezon miatt döntöttek úgy, hogy megnyitják a látogatók elől. Később, ha újabb uniós pályázat lesz sikeres, jöhet a két várudvar, és két híd felújítása is. Az igazgató megjegyzi, mivel nincs teljesen kész, kedvezményesek a jegyek is, a legdrágább 1200 forint.
Egy modern látogatóközpontot álmodtak ide, és bizony, voltak vitáik is azokkal, akik az eredeti állapotot akarták helyreállítani. Azt szeretnék, ha az intézmény egyszerre szolgálná a közművelődést, a turizmust és a színházat, és a látogatóknak se kelljen azon gondolkodniuk, hogy most múzeumban, színházban vagy kulturális intézményben vannak-e. Sikerrel jártak, és ezt bizonyítják a visszajelzések is – mondja az igazgató.
Mi ennek valódi bizonyítékát is látjuk. Hétköznap van, de a pénztárnál sorban állnak az emberek, német szót is hallani. A fogadóhelyiség is új, modern bútorokkal, légkondival, nagy térrel és tisztasággal. Innen indul túránk, segítőnk Kövesdi Zsófia, névjegykártyája szerint művelődésszervező és múzeumpedagógus. Lelkes és segítőkész, látszik, szeret itt lenni.
Attilától Maléterig
Az előtér olyan, mintha egy sci-fiben lennénk. Középkori falak, csúcsíves ablakok, de középen egy modern lift, és a lépcső is üvegből van. Most csak itt lehet felmenni az emeletre, korábban szemben volt egy falépcső, azt elbontották. Helyén most egy pihenőhely van, szemben egy kis kávézóval, az egyik falon rengeteg portré. Somogyi Győző Kossuth-díjas festő alkotásai, a magyar történelem nagy alakjait festette meg.
Megkeressük az elejét, az első alak Attila, hun vezér, az utolsó pedig Maléter Pál, aki rövid ideig honvédelmi miniszter volt a 1956-ban. Ez a sorozat már korábban is itt volt, de kevésbé feltűnő helyen, most végig is nézzük gyorsan. Szemben, az ablak mellett néhány asztal gyerekeknek, színes ceruzák, kifestők, Zsófi mutatja, hogy utóbbiak a vár történetéről szólnak. A falon van is néhány gyerekrajz, a legjobbak kiállítják, és havonta egyet díjaznak is.
Persze, az egész várat belengi a kőszegi ostrom emléke, 1532-ben a vár kapitánya és tulajdonosa, Jurisics Miklós védte meg a várat maroknyi katonájával. A történészek szerint 
Miért harangoznak 11 órakor Kőszegen? 2012. August 04. 08:17 inkább döntetlen volt az ostrom állása, de a törökök belefáradtak és elvonultak. A lényeg, hogy nem foglalták el a várat.
Rács mögé a gyerekekkel
Egy új helyszínre indulunk, közben áthaladunk egy magas, keskeny, felújított helyiségen. Zsófi szerint ez valamikor kápolna volt, ráadásul kétszintes, mára ennyi maradt belőle. Kijutunk egy igazán középkort idéző térre, ez a külső várfal és a belső fal között van. Dühöngőnek hívjuk – mondja kísérőnk.
És az is. Az egyik végében íjjal, számszeríjjal lehet célba lőni, utóbbiból van nagyobb, kisebb, íjból is többféle. Tétje is van, ötöt lehet lőni 500 forintért, a telitalálat somlói galuskát ér. A várárok másik fele olyan, mintha itt adtak volna randevút a hóhérok.
Kaloda, zárható ketrecek, amiket régen fellógattak a fára, és hagyták éhen pusztulni bennük a bűnöst. Zsófi azt mondja, a gyerekek szeretik, egy szülő egyszer meg is jegyezte, végre sikerült rács mögé dugni a lurkókat. Középen viszont nem kínzóeszköz van, még ha annak is néz ki, egy korabeli körhinta, amit kézzel lehet hajtani, és kosarakba lehet beleülni.
Félreverték a harangot
Aztán komoly feladat vár ránk, fel kell másznunk a toronyba. Szűk, meredek, kanyargós a lépcső, klausztrofóbiásoknak nem is ajánlott, van, ahol az eredeti kőből van, van, ahol fából építették meg. Pihegünk, mire felérünk, nem könnyű a dolog. Tágas, magas a helyiség, szűk ablakokkal, de persze Kőszeget szépen belátni, még a távolabbi hegyeket is. Megérte az erőfeszítés.
Egy harang függ a gerendákon, egy látogató meg is kondítja, ezt is szabad, igaz, kísérőnk azt mondja, ettől akár meg is ijedhetnének a kőszegiek. Hiszen ez a félrevert harang volt, amikor a harangnyelv csak az egyik oldalnak ütközik, ez mindig is veszélyt jelentett.
Kisgyermekes család igyekszik lefelé, a kisfiú megijed a meredek lépcsőtől, lefelé félelmetesebbnek látszik. Apja tanácsára megfordul, és úgy ereszkedik, mint egy létráról. Zsófi mondja is, egy harmincfős gyerekcsoportnál nem egyszerű leimádkozni őket a toronyból.
Korona és szandál
Nekünk azért könnyebben megy, és megnézzük a lovagtermet. Szépen felújították, új a padló, a függönyök, a festés, csak a bútorzat maradt a régi, ami nem is baj, hiszen szépek és értékesek a bársonyborítású székek. Három részre is osztható a terem, a függönyökkel, kívánság szerint, hiszen rendezvényekre bérelhető is.
Aztán kisétálunk a belső várudvarra, ez még felújításra vár, de a hangulata most is megkapó. Áll a színpad, itt koncertek és színházi előadások vannak a nyáron, most éppen nagyon szerelnek valamit. Felmegyünk a múzeumba, de ott szigorúak a munkatársak, nem szabad fotózni. Ez nem a várhoz tartozik, hanem a Nemzeti Múzeumhoz, más irányítás, más szabályok. Több kiállítás is van egyidejűleg, sok is a látogató, ide is érvényes a belépőjegy.
Aztán irány az alagsor, amit Zsófi a felnőttek játszóterének nevez. És valóban, szembejön két herold, arrébb egy apród várja ura parancsát, udvarhölgyek súgnak össze, a nehéz tölgyfaasztal főhelyén maga a király ül. Korona és hermelines palást van rajta, alul rövidnadrág és szandál.
Sáfrányos szeklice és kard
Itt nyugodtan képzelhetjük magunkat bárminek, jelmezek is vannak, ezek felpróbálhatóak. Egy főúri lakomát akarnak feleleveníteni, a sarokban egy korabeli konyha tűzhelyekkel, kemencével, hosszú asztal sok székkel, sült malaccal, gyümölccsel, igaz, utóbbiak műanyagból vannak.
Egy kis szekrényben fűszerek, ezeket meg is lehet szagolni, annak idején ilyenekkel ízesítették az ételeket. Nagy részük neve ismerős, ma is használatos, de mire szolgálhat vajon a sáfrányos szeklice? Az illata kellemes, megjegyezzük, megnézzük majd valamilyen boltban is.
Aztán rábukkanunk a fegyvertárra. Muskéták, lándzsák, kardok, szablyák, tőrök tucatjai az állványokon. Megnézzük, bizony, élük is van, és úgy tűnik, jó minőségű acélból vannak, nem éppen játékszerek. Meg lehet őket fogdosni, megemelni, ilyenkor érzi az ember, hogy a korabeli katonáknak egyáltalán nem volt könnyű dolguk.
Jöttünk, láttunk, beköltöznénk
Az egyik beugróban komplett páncélruha kelleti magát, Zsófi biztat a felpróbálásra, a méret jónak is tűnik, de a sok bőrszíj és csat elbizonytalanít, komoly feladat lenne. De a páncélkesztyűt felpróbálom, tényleg a méretem. Meglepődöm, nem is olyan kényelmetlen. Közben csörög a mobil, nem is olyan egyszerű páncélkesztyűben kezelni. Még jó, hogy a középkori lovagok nem használtak iPhone-t, beleőrültek volna.
Itt akár órákat is el lehetne tölteni, de mennünk kell. Vissza a pénztárhoz, belenézünk a vendégkönyvbe, tucatnyi oldal van tele, pedig bő egy hónapja nyitott csak meg a vár. Még gyerekrajz is van benne, gyerekes betűkkel áll, hogy: Király a vár. És ilyen is: Jöttünk, láttunk, beköltöznénk!
Zsófi mutatja, hogy még itt is lehet játszani. Gyerekeknek történelmi kvíz, keresztrejtvény a várról és a magyar történelemről. Ingyen elvihetők, de itt is kitölthetők. Ami jobb is, az arcképcsarnok például komoly segítséget ad hozzá.
Megvédte a várat, boszorkánysággal vádolták
Ismét a szabadban vagyunk, Zsófi még egy helyszínt meg akar mutatni. A első várfalon fut egy nyitott folyosó, ez is új, itt is körbe lehet járni a várat. A déli oldalra megyünk, kis bástya áll ott, benne alig fér el három ember. Zsófi meséli, hogy az ostromkor ezt a bástyát Forintos Mátyás lőmester védte a török aknászok ellen, sikerrel.
Aztán jóval később, amikor a derék katona 72 éves volt, a magyar hatóságok boszorkánysággal vádolták meg, azzal, hogy ő okozta a termés pusztulását. Boszorkánypróbának akarták alávetni, ami azt jelenti, hogy összekötözött kézzel és lábbal bedobják a mély vízbe. Ha feljön a víz színére, akkor bűnös, mert csak a boszorkányerejével teheti ezt meg. Ha megfullad, akkor ártatlan a boszorkányság vádjában.
Forintos Mátyás aztán megúszta a vízbemerítést. A bécsi udvar lépett közbe, azzal, hogy a birodalom területén az ő törvényeik érvényesek, és azok nem ismerik a boszorkányság fogalmát. Az öreg vitézt azonban nagyon megviselték a történtek, és nemsokára meg is halt.
A szomorú történet után ismét a bejáratnál vagyunk, megköszönjük Zsófinak a segítséget, aztán megfogadjuk, visszajövünk még. Azt a páncélt fel kell próbálni.
