A közhasznú munka rövid megfogalmazás szerint a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatás. A feltételeket megteremtő törvény szerint a cél az, hogy az aktív korú állástalanok munkaerő-piaci helyzetét javítsák. A dolog kicsit bonyolult, hiszen a közhasznú munka megszervezését nagyon sok feltételhez kötik.
Szakmunkára is lehetőség van
A törvény úgy fogalmaz, hogy a közhasznú munkában azoknak kell résztvenniük, akik szociális segélyben részesülnek. Eredetileg a jogszabály nem teszi kötelezővé a munkavégzést, a törvény értelmezéséből az utóbbi hetekben komoly viták bontakoztak ki, erről majd később.
Először nézzük a közhasznú munka eredeti formáját. Minden településen vannak olyanok, akik hosszabb ideje vannak munka nélkül. És minden településen akadnak olyan feladatok, amelyeket el kell látni, de a legtöbb önkormányzatnak erre nincs pénzügyi kerete. Ekkor szervezhetik meg a közhasznú munkát, amely jelentheti a bevezetőben említett közcélú feladatokat, hóeltakarítást, parkrendezést, a közterületek tisztántartását, stb.
Kevesen tudják viszont, hogy a közhasznú munka nem csak ezt jelenti, hanem a település, a lakosság érdekében végzett egyéb tennivalókat is. Akár olyan munkákat is, amelyek szakképzettséghez kötöttek, mondjuk a közösségi ház felújítását, vízvezeték, elektromos hálózat szerelését, de akár az iskola konyhájában végzett munkát is.
Munkaviszonynak számít
A közhasznú munkavégzés azzal kezdődik, hogy az önkormányzat meghatározza az elvégzendő feladatokat, majd nyilvántartása alapján az állástalanok közül kiválasztja azokat, akik alkalmasak a munka elvégzésére, majd felkínálja azt számukra. A felkért személy köteles az ajánlatot elfogadni, ha az legalább egy hónap időtartamra szól, a foglalkoztatás munkaviszonyban történik, a felkínált bér pedig eléri a minimálbér (részmunkaidős foglalkoztatás esetén a mindenkori minimális öregségi nyugdíj) összegét. És van még egy feltétel, a megbízott állástalan szaképzettségének megfelelő munkát kell ajánlani.
A munkavégzés így, elvileg, mindkét fél számára előnyös. Az önkormányzatnak azért, mert elvégzik a település számára fontos feladatokat, a foglalkoztatottnak pedig azért, mert a munka időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít, ami akár feltétele is lehet az álláskereső (régi nevén munkanélküli segély) folyósításának. Ráadásul az így megkeresett összeg több, mint a segély.
Persze, az önkormányzatnak így is pénzébe kerül a dolog, mármint, ha nem indul a szakminisztérium által rendszeresen kiírt pályázatokon. Ezeken ugyanis olykor akár féléves időtartamú, több személy foglalkoztatását lehetővé tevő támogatásra lehet pályázni.
Eltérően értelmezik a jogszabályokat
A dolognak azonban – a gyakorlati tapasztalatok alapján - több fonákja is van. Kezdjük azzal, hogy a felkért személynek csak a szakképzettségének megfelelő munkát kell elvállalnia. Szakmunka pedig elég kevés akad egy-egy településen, így marad az ároktisztítás, szemétszedés, kaszálás, stb. Ezért is van, hogy a közmunkának a köztudatban eléggé pejoratív hangzása van, hiszen főként szakképzetlen, iskolázatlan embereket tudnak megbízni vele.
Az is gondot jelent, hogy a kisebb településeken kevés az a feladat, amit közhasznú munka keretében el lehet látni. Így a közhasznú munkásokat részmunkaidőben foglalkoztatják, ami azt is jelentheti, hogy a megkeresett összeg alacsonyabb, mint a rendszeresen megkapott segély összege, ezért a felkért személy valamilyen indokkal visszautasítja a megbízást. Hiszen úgy kap több pénzt, hogy még dolgoznia sem kell érte.
A tapasztalatok azt is mutatják, hogy egyes települések eltérően értelmezik a jogszabályokat. Volt rá példa, hogy időnként egy-egy napra hívnak be embereket közhasznú munkára, és nem biztosították a munkaruhát, munkaeszközöket, olykor aszonyokkal végeztettek nehéz fizikai munkát. A munka elvégzésének megtagadását pedig azzal büntették, hogy megvonták a rendszeres szociális segélyt.
A közelmúltban nagy vihart kavart, hogy Monokon olyan helyi rendeletet hoztak, amely szerint a segély folyósításának feltétele bizonyos órányi közhasznú munka elvégése. A helyi rendelet törvénysértőnek bizonyult, a jogszabályt ugyanis fordítva kell értelmezni. Azaz, azok számára kell közhasznú munkát szervezni, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek.
Tervben a módosítás
Szóval, komoly anomáliák vannak még a közhasznú munkával kapcsolatban. A kormány éppen ezért akarja szigorítani a segélyezési rendszert. A tervezetben már szerepel, hogy a szociális segélyben, álláskereső támogatásban részesülők számára meghatározott idejű közmunka végzését írnák elő. Viszont – a fentebb említett okok miatt – a közhasznú munka kiváltható lenne ugyanilyen időtartamú, alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatással is.
Felmerült az is, hogy nagyobb különbséget kellene megvalósítani a segély és a közhasznú munkáért fizetett bér között, természetesen ez utóbbi javára. Ezzel azt akarják elérni, hogy többen fogadják el a felajánlott lehetőséget, hiszen anyagi előnyök is származnának ebből számukra. A szigorítások egyelőre csak a tervezetben szerepelnek, a kormány és az országgyűlés jóváhagyása után léphetnek csak életbe.
Tehát várható a közhasznú munka szabályozásának változása is, talán sikerül elérni, hogy tényleg az eredeti célnak megfelelően működjön az az ideiglenes jellegű foglalkoztatási forma, amely elvileg egyformán előnyös az önkormányzatok és a közhasznú munkások számára.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
