A Climatic Change című folyóirat a világ különböző pontjairól származó mérési eredmények alapján írja, hogy a havi forróságrekordok száma elképesztő mértékben megemelkedett az elmúlt években: ötször annyi ilyen kiugrást mérnek mostanában, mint amennyit egyes számítások szerint mérhetnénk akkor, ha nem vágtuk volna így tönkre a kék bolygónak is hívott Föld éghajlatát. A Potsdami Klímahatás Kutatóintézet és a madridi Complutense Egyetem kutatói úgy becsülték, hogy a megfigyelt havi hőmérsékleti rekordok 80 százaléka nem következett volna be az ember okozta klímaváltozás, vagyis a globális felmelegedés nélkül.
Az elmúlt évtized ez idáig példa nélküli hőhullámokat hozott: 2012-ben az Egyesült Államokban, 2010-ben Oroszországban, 2009-ben Ausztráliában és 2003-ban Európában
- húzta alá a tanulmány vezető szerzője, Dim Coumou. A szélsőséges forróságok sok emberéletet követelnek, erdőtüzeket és terményveszteséget okoznak. A társadalmak és ökoszisztémák nem tudnak alkalmazkodni a folyton rekordokat döntő hőmérsékletekhez - tette hozzá.
Már 2020 is durva lesz, és akkor 2040 még hátravan
A tanulmány előrejelzései szerint ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor harminc éven belül tizenkétszer több új havi hőrekord lesz, mint amennyi a klímaváltozás nélkül előfordulna.
Persze ez nem azt jelenti, hogy a mostaninál tizenkétszer több forró nyarunk lesz Európában: a helyzet ennél sokkal rosszabb
- mutatott rá Coumou, azzal indokolva pesszimizmusát, hogy a 2040-es évek hőcsúcsai ugyanis nem csupán a mai állapotokhoz képest lesznek forróak, hanem a 2020-as és 2030-as évek hőmérsékleti szélsőségeit is túl fogják szárnyalni, amelyek már amúgy is melegebbek lesznek, mint bármi, amelyet eddig tapasztaltunk.És az igazán meghökkentő az, hogy mindez csak a globális átlag: a szárazföldi területeken, ahol már nem érvényesül a tengeri légáramlatok hűsítő hatása, az új rekordok számának növekedése még nagyobb lesz. Lehet, hogy hamarosan már nem mindenáron délre akarunk majd menni nyaralni, hanem északra?
