Az elmúlt két hétben jelentősen felgyorsult hazánkban a járvány terjedése - szögezte le Röst Gergely matematikus, a járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport tagja a Portfolio.hu-n megjelent írásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vírus terjedését jellemző reprodukciós szám (hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg) 1,2-ről 1,4-1,5-re emelkedett, ami magasabb érték, mint ami a második és a harmadik hullám felívelő szakaszát jellemezte, ráadásul ez a gyors növekedés viszonylag magas esetszámok bázisáról indult meg.
Mint írja, az októberi gyorsulás nem csak Magyarországra jellemző: egész Közép-Európában hasonló trendforduló történt. És felteszi a kérdést, hogy miért pont most következett be ez a hirtelen változás?
A matematikus úgy látja, hogy a helyzet romlásához a térségben nem járult hozzá az intézkedések lazítása, ahogy nem valószínű az sem, hogy a kontaktusok száma megnőtt volna: áprilistól nyár végéig folyamatosan nőtt a kontaktusok száma, azóta viszont nem nagyon. De a közölt adatok sem torzítanak, ahogy több tesztelés sem történt. Az egyéni védekezés szintje sem csökkent, sőt: felméréseik szerint a maszkviselési hajlandóság az elmúlt hetekben növekedett.
Nem látható új variáns terjedése sem, bár mivel a régiós országok nem járnak élen a variánsmonitorozásban, így kérdéses hogy egy, a környékünkön felbukkanó új variánst képesek lennének-e észlelni - teszi hozzá.
Ugyanakkor azt lehetségesnek tartja, hogy a jelentős számú behurcolásnak szerepe van a járvány felfutásában, de ugyanígy a szezonalitás és a környezeti tényezők is hozzájárulnak, ahogy az emberek gyengülő immunitása is. Utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy több publikáció szerint néhány hónap elteltével a fertőződéssel szembeni védettség jelentősen gyengül.
Azt is lehetségesnek tartja, hogy más légúti vírusok okozta járvány akadályozta egy ideig a koronavírus terjedését. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ezt a magyarázatot gyengíti, hogy jelenleg is nagy számban cirkulálnak más légúti vírusok. Végül pedig elképzelhetőnek tartja, hogy most ért el a negyedik hullám olyan alacsonyabb oltottságú, sérülékeny csoportokhoz, akik körében emiatt gyorsabb a terjedés.
A megoldást pedig egyrészt az átoltottsági szint növelésében, illetve a minél gyorsabban beadott harmadik oltásban látja. Ehhez viszont hozzáteszi, hogy az előttünk álló kritikus hetek történéseit egy új oltási kampány sem tudja már érdemben befolyásolni, mert ehhez kevés az idő. Így más eszközök kellenek, melynek része a szélesebb körű maszkhasználat és egyéb kockázatarányos célzott intézkedések.
