Klubélet az amatőrfényképezők körében
A száz évvel ezelőtti Szombathelyt mozgalmas klubélet jellemezte. A kínált programok között új színfoltként jelentek meg az amatőr fényképezők társaságának rendezvényei.
Folyó év április havában nyilik meg a klubban egy gyakorlati tanfolyam a fényképezés elsajátitására. E tanfolyam, melyet a klub rendes tagjai dijmentesen, a pártoló tagok és idegenek bizonyos dij fizetése mellett látogathatnak, felöleli a fényképezés alapjaitól kezdve egész a legujabb eljárásokat, a természetes szinekben való fényképezést, a fényképezés esztétikáját stb. E tanfolyamra jelentkezni már most lehet, akár a klub vezetőségénél, akár Stirlig Lajos titkárnál, a hol a további felvilágositások is nyerhetők.
E tanfolyam mellett a klub havonta egyszer klub-estélyeket rendez. – Ezek programmja előadások, felolvasások, vetitések, bemutatások stb. a fényképezés köréből. Ezen estélyekre a klub külön meghivókat küld szét estről estre és azokon csak meghivottak vehetnek részt.
A klub rendes hetiösszejöveteleit hetenkint kedden este tartja, amit tagjainak ezuton is tudomására hoz. Ezen hetiösszejöveteleken hölgyek is résztvesznek és megjelenhetnek a tagok által bevezetett vendégek is.
Az alkalmas idők bekövetkeztével a fényképezéssel kapcsolatos kirándulásokat rendez a vármegye és a közelebbi vidékek szebb és bájosabb pontjaira.
A kirándulások célja egy olyan képkollekció készítése volt, amely kiállítássá rendezve a vármegye szépséges tájait és építészeti értékeit mutatja be.
Püspök a tűzoltóságon
Váratlan vendég toppant be a szombathelyi tűzoltók és mentők főhadiszállására egy száz évvel ezelőtti márciusi napon. Maga a főpásztor, Mikes püspök kíváncsiskodott a tűzoltószertár járművei és gépei körül.
Tegnap délután három órakor gróf Mikes János megyéspüspök két kispap kiséretében gyalogsétára indult. Sétaközben a Faludy Ferenc-utcán lévő tüzoltólaktanya elött mentek el. – A püspöknek eszébe jutott, hogy mennyi szépet és jót irnak az ujságok a tüzoltó- és mentőegylet felszereléséről s nyomban be is fordult hiveivel a nagy kapun s be kopogtatott az inspekciós szoba kis ajtaján.
Persze nagy volt az álmélkodás a méltóságos és főtisztelendő vendég láttára. Koltay, az egyik mentő zavartan üdvözölte a püspököt s azonközben Hegedüs a telefonhoz szaladt s jelentette Brutscher főparancsnoknak a nagy hirt:
- Itt van a püspök úr a szerházban, meg akarja nézni a gépeket.
A főparancsnok, mint akit egy hatalmas tüz hire riasztott fel, egy szempillantás alatt a helyszinen termett, s végigkalauzolta magas vendégét a gépek sorai között s élénken magyarázta az egyes gépek és felszerelések rendszerét.
A püspök a tűzoltó-felszerelések után a mentőkészüléket szemlélte meg s a következőkép nyilatkozott:
- Igazán nem hittem, hogy ilyen szépen és modernül van berendezve az egyesület.
Majd köszönetét és elismerését fejezte ki a felügyelőnek s azzal mintegy egyórai ottlétel után további sétájára indult.
Központi telefon a városházán
A szombathelyi ócska városházát szépitik, ujitják, modernizálják. Napok óta dolgoznak a festők az adóhivatal által szobák rendbehozásán, hogy diszes otthon fogadhassa a nemsokára beköltöző márnöki hivatalt. De nem csak szépitik és ujitják a városházát, hanem modernizálják is, amennyiben központi telefonnal látják el. Minden hivatalnoknak az asztalán ott lesz kagyló s ha a felek valakivel érintkezni akarnak, akkor központi telefin utján egykettőre meg lesz az öszeköttetés. Sőt mi több, a hivatalnokoknak sem kell átfáradni egymáshoz, mert ők maguk is beszélhetnek. A központi telefonnal természetesen uj költségek merülnek fel. Egyrészt a bekapcsolás kerül sokba, másrészt a központ céljaira gondoskodni kell egy szobáról, ahol azt el lehet helyezni. S minthogy a szobáknak szükében vannak a városházán, a régi szinházból vesznek el egy darabot s azt alakitják át. Az eszme szép, nemes és modern, csupán az a feltünő, hogy ezekben az ujitásokban mindig a szegény Szombathely városa jár elől.
A szombathelyi erdei iskola híre
1908-ban nyitotta meg kapuit Szombathelyen Magyarország első erdei iskolája, amelynek feladata tbc-vel fertőzött gyerekek egészséges körülmények között való okítása volt. Az intézmény még 1914-ben is egyedülálló volt hazánkban. Céljai és eredményei még az Egyesült Államok igazgatásának tanügyi osztályának érdeklődését is felkeltette.
Hogy a szombathelyi erdei iskola, mely a szabadban való oktatás nagy misszióját Magyarországon elsőben valósitotta meg s mint ilyen, még ma is páratlanul álló intézmény hazánknak, nem csak Szombathely kulturájára, de Vasvármegyére is fényt áraszt, azt mi sem bizonyitja jobban, mint az alábbi hivatalos megkeresés, mit az Észak Amerikai Egyesültállamok iskolai egészségügyi osztálya intézett Washingtonból a Tuberkolózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesület igazgatóságághoz.
Az érdekes angol nyelvü átiratot, mit Geisinger Ottóné forditott magyarra, teljes szövegében ideiktatjuk:
Kedves Uram!
Az Egyesült Államok közoktatásügyi osztálya a közel jövőben egy bulletint ad ki a kerti és erdei iskolákról (szó szerint a szabad levegőn való iskolákról). Minden nemzettől nyomtatványokat és egyéb ismertető anyagokat kérünk, amely ezen tárgyra vonatkozik. Bármely segitséget, amellyel Magyarországra vonatkozólag bennünket támogatni szivesek lesznek, nagyra becsülünk. Én csak a szombathelyi erdei iskoláról tudok, de bizton hiszem, hogy az Önök ligája, a mely a tuberkolózis ellen küzd, másfelé is állitott már ilyen iskolákat. Biztositom, hogy segitségüket felette nagyra becsüljük és előre is minden szives támogatásért őszinte köszönetet mondok. Mrs. L. D. Goldsberry, az iskolai egészségügyi osztály assistense. Egyesült Államok tanügyi osztálya Washington.
Természetes, hogy a Tuberkolózis Ellen Védekező Vasvármegyei egyesület igazgató-titkára, Gerlits Sándor árvaházi igazgató-gondnok, ki ez iskolafajt hazánkban kezdeményezte és propagálja, a legnagyobb készséggel tesz eleget a felhivásnak s nem csak irásban, de eredeti fénykép felvételekben is ismertetni és bemutatni fogja azt az áldásos működést, mit a szombathelyi erdei iskola a tuberkolózis elleni küzdelem szolgálatában oly intenzive kifejt.
Leánygimnáziumot Szombathelynek
Száz éve nőként középiskolai tanulmányokat folytatni és érettségit tenni nem volt egyszerű dolog. Egy az egyenlőtlenség visszaszorítására tett kísérlet volt az itt olvasható indítvány.
Müller Ede müépitész leánygimnáziumot akar Szombathelynek szerezni. Erre mutat az az inditvány, amelyet tegnap nyujtott be a képviselőtestülethez s amely a következőkép szól:
Nagyságos Polgármester Úr!
Alulirott a folyó évi április 2-án megtartandó városi közgyülés elé tisztelettel a következő inditványt vagyok bátor előterjeszteni:
határozza el a városi képviselőtestület, hogy Szombathelyen a lányok magasabb kiképzésére egy leányközépiskola állittassék fel, melynek létesitése a város fejlődésének fontos érdeke, miért is a városi tanács tegyen meg minden lépést a leányközépiskola felállitására és addig is, míg ez eredményre vezet és míg a teljesen megfelelő intézet rendelkezésre állhat, támogassa a magánuton létesitendő nyilvános együtt-tanitást olyképen, hogy az e célra szükséges tantermeket fütéssel és világitással valamely épületében rendelkezésre bocsássa.
E kérés volt az egyik első lépés a változás felé, amelynek eredményeként Szombathelyen 1917-ben megnyitotta kapuit az a felső leányiskola és leánygimnázium, amelyet Kanizsa Dorottya Gimnázium néven ismerünk.
