Az új, sokak által kritizált, július 1-jétől életbe lépő Munka törvénykönyvét (Mt.) a parlament még 2011. december 13-án fogadta el. Így a szakszervezetek számára a tavasz már a készülődés jegyében telik, hiszen állításuk szerint újra meg kell tanulnunk, hogyan is működik a munkajog a gyakorlatban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete például egy kiadvánnyal segíti a dolgozók tájékozódását.
A magyar munkavállalók jogérzékenysége egy tízes skálán sajnos kettesre értékelhető. Azt kell mondanom, nyolcvan százalékuknak halvány fogalma sincs a rájuk vonatkozó munkajogi szabályokról. A munkavállalók a törvények forgatása helyett inkább mások véleményére, tanácsára hagyatkoznak, és sok mindent elhisznek
– indokolta a Kisokos című füzet megjelentetését Horváth Csaba képviseletvezető. És hogy mi vár júliustól a dolgozókra? Az alábbiakban ezt is megtudhatják.A cinizmus is jellemző a Munka törvénykönyvére?
Horváth ugyanis a folytatásban arról tájékoztatta az érdeklődő médiamunkásokat, hogy az új Mt., mellyel kapcsolatban tavaly az MSZOSZ vitafórumot szervezett 
Látnia kell a kormánynak, hogy van vér a pucánkban 2011. September 22. 22:01 , a munkavállalók számára rengeteg negatív változást tartogat. Éppen ezért a törvények nyelvezetét nem ismerő átlagembereknek közérthetően, tippekkel, jó tanácsokkal fűszerezve kell elmagyarázni, hogy rövidesen milyen veszélyek leselkedhetnek rájuk a munka világában. Horváth szerint az Mt. legszomorúbb része az a cinizmus, amely a Polgári törvénykönyv megállapodásos rendszere felé vezeti a munkajogot. Ebből azt gondolhatjuk, hogy a munkáltató és a munkavállaló azonos fél, a jogalkotó pedig rájuk is bízza a megállapodást.
Horváth úgy véli, a foglalkoztató, valamint a dolgozó sohasem lehet egyenrangú partner, hiszen a munkáltató jóval erősebb, tőkével, szakemberekkel, vagy éppen ügyvédekkel rendelkezik. A másik oldalon pedig ott álldogál a munkavállaló, aki sok mindent elhisz és lenyel. Ezért az MSZOSZ az amerikai elnökválasztási kampányok egyszerűségéből kiindulva, bonyolultsága, valamint új szakkifejezései miatt általános iskolás szinten igyekszik elmagyarázni az Mt.-t, amely egyébként Horváth szerint komoly pénzeket vesz ki az emberek zsebéből.
Ezek után nézzük, melyek az új Mt., a képviseletvezető által említett legfontosabb változásai. Több dolgozót érinthet majd, hogy megszűnik a délutános és az éjszakai pótlék közötti különbség. A törvény ráadásul másként értelmezi a műszak fogalmát is, hiszen július 1-jétől csak délután 18-tól másnap reggel 6 óráig jár majd a pótlék. Aki pedig 14 és 18 óra között ténykedik, például eladóként, az nem kap egy vasat sem. Szomorú, hogy megszűnik az egységes minimálbér is. A kormány ugyanis nyártól a munkavállalók egyes csoportjaira vonatkozóan eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, méghozzá a munkakör ellátásához szükséges követelmények, a munkaerő-piaci sajátosságok, valamint a nemzetgazdasági helyzet figyelembe vételével.
Ismét bajban a vasutasok?
A munkaszerződések formája is módosul, a törvény ugyanis a foglalkoztató számára meghagyja azt a lehetőséget, hogy a munkavégzés helyszíneként egy konkrét cím helyett pusztán Magyarországot tüntesse fel. Innentől kezdve pedig a dolgozó az ország bármely pontján kötelezhető az adott feladatkör elvégzésére.
Horváth szerint július 1-jétől a korábbiaknál is könnyebben lehet majd elbocsátani a munkavállalókat. A jogszabály nyitva hagyja annak az esélyét, hogy a munkáltatónak nem tetsző magatartású embert végkielégítés nélkül tehessék utcára. Az állami alkalmazottak számára pedig az Mt. kizárja annak a lehetőségét, hogy a kollektív szerződés megkötésekor olyan egyezségre jussanak, amely rájuk nézve kedvezőbb, mint a törvény előírásai.
Horváth erre vonatkozóan példát is említett: a vasutasok jelenleg napi 7,6 munkaóráért kapnak 100 százalékos bért. Esetükben a törvény július 1-jétől, mivel állami alkalmazott nem térhet el az Mt.-től, már 8 órás napi munkaidőt ír elő. A vasútnál azonban a jelenlegi munkaidőalapra vonatkozóan építették fel a létszámtervet, így a többletórák Horváth szerint akár 2000-2500 dolgozó álláshelyét is veszélyeztethetik.
A táppénzen lévők sincsenek biztonságban
További újdonság, hogy a jelenlegi 200-ról 250-re nő a túlóra éves maximuma. Erősödik továbbá a munkavállalók kártérítési felelőssége. A dolgozó a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, a kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. (Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.) A húsznapos alapszabadságnak, és a kor után járó pótszabadságoknak pedig akár egyharmada is átvihető a következő év végéig, ha ebben a munkáltató, illetőleg a munkavállaló megállapodik.
Szintén új elem a törvényben, hogy azok a foglalkoztatók, melyek külföldön dolgoztatják az alkalmazottaikat, akár devizában is fizethetik a munkabért, feltéve, ha ennek részleteiről egyezséget kötnek a munkavállalóval.
Horváth szerint sehol a világon nem létezik olyan szabályozás, amit a hazai Mt. rövidesen bevezet: júliustól ugyanis a táppénzen lévő dolgozónak is felmondhatnak, igaz, ez csak akkor lép életbe, amikor a munkavállaló már visszatért a betegszabadságból.
Újabb demonstrációra készülnek
A képviseletvezető arra is kitért, hogy július 1-je után a jelenlegi munkaszerződések közül rengeteget kell majd frissíteni, az új jogszabály szerint aktualizálni. Horváth többek között ezért is tanácsolja azt az embereknek, hogy az előnytelen kontraktusok megkötésének elkerülése érdekében konzultáljanak egy jogásszal, vagy érdeklődjenek a szakszervezeteknél.
Összességében Horváth az új Mt.-t rendkívül aggályosnak nevezte, ráadásul véleménye szerint a jogszabály a munkavállalók részéről több ponton jelentős visszalépéseket tartalmaz, egyes paragrafusai pedig még az ILO-egyezmény (az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetével kötött megállapodás) bizonyos rendelkezéseivel is ellentétesek.
A képviseletvezető végül a szakszervezetek helyzetéről is szólt. Mint mondta: ezeket az üzemi tanácsokkal együtt a törvény kiírja a munkahelyekről. Az ország legnagyobb foglalkoztatóinál is csak legfeljebb három-négy olyan tisztségviselő lehet, aki védi a munkavállalók érdekeit, ám a nyár közepétől már őket sem illeti meg a korábbi munkajogi védettség.
Az MSZOSZ így a fentiekben bőséggel részletezett munkajogi változások miatt több szakszervezeti tömörüléssel közösen, május 1-jén nagyszabású demonstrációt szervez Budapesten, amelyre a tervek szerint Szombathelyről is szép számmal utaznak majd.
Alapinfók a Kisokosról
Az Ausztria-Magarország Határon Átnyúló Együttműködés „IGR – Jövő a határtérségben” nevet viselő projekt egyik fő célja, hogy a nyugati régióban dolgozó magyar munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan a lehető legrészletesebb tájékoztatást, képzést, valamint jogi tanácsadást biztosítsa. A projekt részeként, teljes egészében vasi kötődésű szakemberek által készített tájékoztató füzetből összesen 10 ezer darabot nyomtattak.
Ebből 3 ezret a nyugati régióban, tehát Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében osztanak szét. Az 52 oldalas, részletes tartalomjegyzékkel, illetve fogalomtárral ellátott kiadvány ingyenesen hozzáférhető, főként a munkahelyek szakszervezeti vezetőinél, az üzemi tanácsok elnökeinél, valamint az MSZOSZ szombathelyi irodájában, a Deák Ferenc utca 42. szám alatt.
