A városi közgyűlésben 
Jordán marad a szombathelyi színház igazgatója 2012. May 31. 08:41 egyre hangosabban mondja az MSZP, hogy meg kellene határozni, milyen várost szeretnének a szombathelyiek. A városvezetés nem nagyon hallgat rájuk, pedig tényleg komoly változások jönnek, amikre fel kellene készülni.
Megmondják, mire költhetnek
Az egyik legnagyobb, de cikkünk szempontjából nem a leglényegesebb változás, hogy január 1-től az összes hatósági jogkör kikerül a polgármesteri hivatalok alól, és azokat a kormányhivatalok járási irodái látják el. Az indoklás szerint ezzel elválik egymástól a hatósági és az önkormányzati funkció. Magyarul, minden ilyen közvetlenül az állam alá tartozik majd.
De a legfontosabb most számunkra, az, hogy az új törvény meghatározza, mire költheti a pénzét az önkormányzat. Nem mintha eddig szabadon költekezhettek volna, de a választott képviselő-testületeknek, közgyűléseknek eddig joguk volt eldönteni, mit tartanak fontosnak és mit nem. Ami, ugye, az önkormányzatiság alapja.
Amit csinálniuk kell
Az önkormányzatoknak kétféle feladataik vannak. Vannak egyszer az ún. kötelező feladatok, ezeket törvény írja elő számukra. És vannak az ún. nem kötelező, önként vállalt feladatok. És a kettő között tesz hatalmas különbséget az új törvény.
A dolog kicsit bonyolult, megpróbáljuk egyszerűsíteni. Az önkormányzatoknak több helyről érkezik bevételük. A legnagyobb tétel az állami támogatás, amit az állam elvileg azért ad, hogy ha már előírja, milyen feladatokat kell kötelezően ellátniuk a településeknek, akkor az ahhoz szükséges pénzük is meglegyen.
Ez még jól is hangzik, viszont az állami támogatás folyamatosan csökken, és egyszerűen nem fedezi ezeket a kiadásokat, és az önkormányzatoknak kellett kipótolniuk a különbséget. Alapvetően ez a tény okozza a feszültséget az önkormányzati szférában.
A legfontosabb bevétel
A települések másik bevételi forrása a helyi adó. Ezek közül is a leglényegesebb az iparűzési adó, a munkahelyteremtésen túl ezért is fontos, hogy befektetőket tudjon toborozni a település, mert akkor nő az iparűzési adó is. Szombathely egyébként ebben jól áll, az alábbi grafikán látszik, hogy a megyejogú várások között előkelő helyen van, és a bejelentett beruházásoknak köszönhetően további növekedés várható.
Az önkormányzatoknak származhat bevétele vagyonértékesítésből is, a szombathelyi közgyűlés éppen most döntött ilyen lépésekről. És vannak a településeknek egyedi bevételeik is, pld. közterület-használati díj, helyiségek bérbeadása, stb.
Jelenleg úgy működik a dolog, hogy az éves költségvetés készítésekor a közgyűlés meghatározza, milyen feladatokat akar finanszírozni a következő évben, aztán a várható bevételek ismeretében megpróbálja összehangolni a két oldalt.
A város eladósodásának oka
A város eladósodásának ez volt az egyik oka. A központi támogatás csökkenését nem követte a kiadások csökkenése, vagyis nem nyirbálták meg a feladatokat, inkább hitelekkel finanszírozták a költségeket, az adósságspirál aztán egyre bonyolódott. (Persze, tudjuk, hogy a hitelek nagyobb része fejlesztésekre ment, de azért vettek fel kölcsönt bőven működésre is.)
Az új törvény értelmében január 1-től teljesen más lesz a helyzet. Egyrészt tovább csökken az állami támogatás, erről később részletesebben. Másrészt a törvény kijelenti, hogy az önkormányzat csak a kötelező feladatait finanszírozhatja, és ha ezen felül marad még pénze, akkor költhet a nem kötelező feladatokra. Pontosabban fogalmazva, csak saját bevételeit fordíthatja a nem kötelező feladatokra.
Vannak még homályos pontok is, hiszen pld., az iskolákat át akarja venni az állam, de később kiderült, hogy csak a pedagógusok bérét fizetnék ki a központi büdzséből, az épület fenntartása maradna az önkormányzat feladata, de az még nem tiszta, hogy ehhez mennyivel járulna hozzá az állam.
Még nehezebb lesz
Mindenesetre a jövő évi állami költségvetés tervezetében újabb megszorítások várnak az önkormányzatokra. Így elvonják az illetékbevételt, a gépjárműadó 60 százalékát, sőt, arról is hallani, hogy az iparűzési adó egy részét is elveszik. Ezzel még rosszabb helyzetbe kerülhetnek a települések, és nagyon sok minden homályos.
Az viszont nem, hogy – mint fentebb írtuk – a nem kötelező feladatokra csak akkor költhetnek az önkormányzatok, ha annak finanszírozására plusz forrást találnak. Szakértők szerint a kormány ezzel újabb helyi adók bevezetésére ösztönzi a településeket, mert így nem az állami büdzsét terhelik majd ezek a költségek.
Márpedig, ha egy önkormányzat lemond az önkélt vállalt feladatairól, akkor azzal nagyot zuhan az ott élők életszínvonala, mégpedig azért, mert nem jutnak hozzá az igényeik szerinti szolgáltatásokhoz. És nem luxusdolgokra kell gondolni.
A kötelező feladatok
Az önkormányzati törvény meghatározza, milyen feladatokat kell mindenképpen finanszírozni a településnek. A 8. paragrafus 4. bekezdése szerint az alábbiakat. Idézet a törvényből:
„A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.”
És ennyi. Illetve, a megyejogú városoknál ez kicsit bővebb. Náluk ide tartozik még a középfokú oktatás, diákotthoni ellátás, könyvtári és levéltári szolgáltatás, kórház-rendelőintézet fenntartása, szakosított szociális otthonok, gyermekvédelmi intézmények működtetése.
Vegetálás lenne
És ennyi. Így az önkormányzat nem költhetne a sportra (Haladás, Falco, stb.), a kultúrára (színház, MSH, stb.), a tömegközlekedésre (helyijáratos buszok), a nagyrendezvényekre (Savaria Karnevál, táncverseny, nagykoncertek, ünnepi megemlékezések, stb.), a civil szervezetekre, a gyermekprogramokra, az utakra, parkokra. És a sort még lehetne folytatni.
Vagyis Szombathely (és a többi város) éppen azokat a jellemzőit veszítené el, amitől város lesz egy város. Mint ahogyan az egyik közgyűlésen elhangzott, nem is kellenének képviselők, csak egy ember, aki a kötelező feladatokra rendszeresen átutalja a pénzeket.
Egyébként Szombathely esetében a teljes költségvetéshez képest nem olyan nagy az az összeg, amit a nem kötelező feladatokra fordítanak. A város közel 20 milliárdból gazdálkodik az idén, a nem kötelezőkre kb. 1,5 milliárdot fordít évente.
Kérdezzék meg a szombathelyieket?
Ekkora összeget kellene előteremtenie pluszban az önkormányzatnak ahhoz, hogy a városi szolgáltatások megmaradjanak a jelenlegi szint közelében. Persze, van rá mód, be lehetne vezetni új helyi adókat, régóta lebegtetik már a telekadó elképzelését. De kétséges, hogy ezt a népszerűtlen lépést meglépjék a politikusok.
Az MSZP-SZTKE frakció - állításuk szerint - ezért javasolja folyamatosan, hogy határozzák meg, milyen várost szeretnének jövőre. Azt mondják, ha a szombathelyiek megelégednek a fentebb részletezett vegetáló várossal, akkor nem kellenek új adók. Ha viszont meg akarják tartani a városi szolgáltatásokat, akkor erre fel kell készülni, és elővenni az új adók terveit.
Azt is javasolták, hogy a közgyűlés kérdezze meg a városlakókat minderről, de a városvezetés szerint a lakosság a 2010-es választásokkor döntött arról, milyen irányba menjenek a dolgok.
Mi azért megpróbálkozunk vele, arra kérjük olvasóinkat, szavazzanak.
