A hivatalos budapesti állami ünnepre érkezőknek még szerencséjük volt, hiszen enyhe tavaszi napsütésben verejtékezhettek, ellentétben az ellenzékkel, ami kénytelen volt lefújni délutáni nagygyűlését a közelgő vihar miatt. Bár ez akkor még nem derült ki, a meteorológiai előrejelzések függvényében nem egy helyről lehetett hallani a Múzeum körúti tömegben a mérsékelt kárörvendés foszlányait, hogy de jó is lenne, ha. Egyébként lassú iramban, különösebb atrocitás nélkül zajlott le a rendezvény, sok komplett családdal, sok trikolórral, és a harminc méterenként feltűnő kokárdaárusokkal.
A legmagasabb izgalomfaktorral az úgynevezett mászkálás járt. Volt aki erre, volt aki arra nyomakodott, volt, aki mindezt fennhangon szóvá tette, és volt, aki meg azt tette szóvá, hogy csak csendben, csak halkan, mert ünnep van. Egyébként meg mindenki mindenkinek a barátja volt.
Hogyan nem lehetett kikerülni az árusokat? Így:
Különösen kelendők voltak a gyermekeknek szóló kiegészítők.
Annak ismeretében, hogy ezek meglehetősen akadályozhatják a szabad mozgást, akadtak olyan újvonalasok, akik inkább nemet mondtak a fejfedőkre és műkardokra, és így büntetlenül használhatták ki az autóktól megszabadult kiskörúti aszfalt előnyeit.
A kerület polgármestere is örült a bulikának meg az egybegyűlteknek:
Akik pedig örültek, hogy itt lehettek. Fontos adalék: ezt a sálat Klári varrta, aki sajnos lemaradt a képről!
Nézőpont, intézve.
Zajlott az utcazenélés, magyar népi szenderdekkel.
Ahogyan zajlott az adómentes üzletkötés is.
Itt a lengyel csapat egy része, akiket Orbán Viktor külön köszöntött beszédének elején.
A miniszterelnök egyébként nem félt az ünnepnapot felhasználni egy kis kampányolásra: már az első pár percben közölte, hogy ez a március tizenötödike tényleg más mint a többi, mert már csak három hét,
és itt van április 6., a sorsdöntő választás napja.
Azt ugyan nem közölte, kire kell szavazni, de alighanem minden jelenlévő vette az üzenetet. Ahogyan azt is, hogy miközben forradalmainkat külföldről szokták leverni, mindig vannak, akik belülről segítik őket. Ezt sem volt nehéz félreérteni. De sikerült még a Nemzeti Dalt és a rezsicsökkentést is összekötni egyetlen mondatban, valamint közölni, hogy az elmúlt négy évben azért teljesített jobban Magyarország, mert egységes volt. (Erről mindenkinek szóltak?)A megjelentek legtöbbje ettől függetlenül láthatóan a kormányfői beszédért érkezett. Volt köztük, aki boldogságtól csillogó szemekkel tapsolta azt végig:
Volt, aki inkább csendben, kettőt hátralépve figyelt.
Volt, aki kutyasétáltatással kötötte össze a beszéd meghallgatását.
És volt, akinek ragyogott az arca az alkalomtól.
A beszéd végeztével oszolni kezdett a tömeg, a szél már feltámadt, mellettünk pedig egy apa rámorrant a fiára, hogy miért vette el ezt a Szavazz a Jobbik ellen feliratú szórólapot attól a nyomoréktól, dobja el azonnal. A papír galacsinként landolt az Astoria közepén.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
