Új fogalommal bővült a magyar alattvalók tudata, mely szerint van olyan közpénz, amely elveszti közpénzszerű jellegét. Mindezt az MNB rablótörvényének benyújtása kapcsán tették. Nekem ez annyira cuki, másnak még inkább cukorfalat, főleg, ha részesül ebben a korábban közpénznek tekintett bigyóból. Miről is van szó?
Matolcsy 225 milliárdot, ami a hülyének is megéri, átutalt egy alapítványba, ami azért jó, mert onnantól már
nem kell vele elszámolnia
.Nem mintha bármiért is felelősségre lehetne őt vonni, ezt már a Tiziano kép vásárlásával is bizonyította. De talán nem is az ő csavaros esze a legnagyobb botrány ebben az ügyben, hanem a törvényi módon bevezetett nyelvújítás, ami a pénz jellegére utal, miután ellopták.
Tehát, ha van mondjuk egy kis megtakarított pénze az államnak, ami elméleti szinten a miénk, az a napon párologva, vagy az MNB páncélszekrényében szomorkodva elvesztheti a közösséghez való kapcsolatát. Ez reális, gondoljunk bele. Kábé olyan, mint az elbirtoklás intézménye a jogban: olyan régóta birtoklom az ingóságot anélkül, hogy a tulajdonosa keresné rajtam, hogy idővel a tulajdonomba kerül át. Én például soha nem kerestem Matolcsyn a pénzem, persze, hogy nyugodtan alszik. Jogállamokban ezt nem tehetné, mert hajnalban felkeltené a rendőrség hűtlen kezelés miatt.
A rekvirálás, a lopás, a hűtlen kezelés egyetlen fogalomban összpontosult, méghozzá a jelleg elvesztése kifejezésben. Ha Habony találta ki, szobrot neki, méghozzá a Várbazárban.
Legyünk őszinték, ez a barbatrükk nem is lepett meg minket igazán. Amikor a magánnyugdíjamat (sajnos, csak három millió forint volt, de mégis fájt) elvették tőlem egy szerdai napon, felvetődött bennem, mi lesz a magántulajdon fogalmával? Később egy Pákh nevű úr, aki annyira hülye volt, hogy a magyar államnak ajánlotta fel két Munkácsy festményét megvételre, szembesülnie kellett azzal, hogy a képeket, bár magántulajdona, nem viheti sehová, illetve a 12 milliárd helyett csak hatot kaphat érte. Idővel rájön, hogy annak is örülnie kéne, hogy nem ingyé' ajándékozza a felcsúti államhatalomnak. Egy amerikás magyarnak hogyan lehetnek ennyire gyönge történelmi ismeretei?!
Kósa Lajos próbálta megmagyarázni ezt az ombudsman által is kifogásolt fogalmat, eszéhez méltó módon, amennyiben szellemi tevékenységnek tekintjük, hogy a pénz átutalását egyik számról egy másik számra, az MNB-ből egy alapítványba, pontnak tekintjük.
Az alapítványi pénz helyesen egyetlen módon értelmezhető: az alapítványi pénz alapítványi pénz. Pont.
Ez a két pont nullás értelmezés a filozófiában, főleg a hortobágyi homokban.Pont olyan a mondat, mint Kósa. És van olyan pont a világban, ahonnan kifordítható a józan ész.
A hírekben olvasom, hogy a magyar hadsereg lajstromba veszi az értékesebb magántulajdonban lévő gépkocsikat. Ha netán
háborús vagy terror veszély fenyeget
, mint például az elmúlt fél évben folyamatosan, ha hihetek a közszolgálati médiumoknak. Ilyenkor áldom az eszem, hogy tömegközlekedem, az én autómat már senki nem tudja elvenni. Nem beszélve arról, hogy Szerbiában törvényileg védett a magántulajdon. Csak miattatok aggódom egy kicsit, kik otthon ragadtatok a szögesdrót mögött.A lényeg, hogy a jellegeteket és a ...szerűt ne veszítsétek el, mert az még az unokáitoknak is fájni fog.
