A részmunkaidős foglalkoztatás tulajdonképpen azt jelenti, hogy az alkalmazott éppúgy munkaviszonyban áll, mint aki napi 8 órát dolgozik, munkaideje viszont – hosszabb időszak átlagában – ennél kevesebb. A törvény napi 4, illetve 6 órás munkaidőt állapít meg lehetőségként. A tapasztalatok szerint azonban hazánkban – ellentétben a nyugat-európai országokkal – nem terjedt el a részmunkaidő.
Az idegenforgalom felismerte a lehetőséget
Állításunk igazolására nézzünk néhány statisztikai adatot, amelyeket a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ bocsátott rendelkezésünkre. Az idei év első negyedévében a régió területén összesen 18 723 részmunkaidős alkalmazottat tartottak nyilván, ami az összes foglalkoztatott 7,6 százalékát jelenti. Ha a megyei adatokat nézzük, Győr-Moson-Sopronban a legmagasabb, 8,3 százalék, Vasban a legalacsonyabb, 6,9 százalék a nem teljes munkaidős alkalmazottak aránya, Zala a maga 7,1 százalékával a kettő között foglal helyet.
A szakmacsoportokat megnézve, viszont hasonló tendenciát tapasztalhatunk mindhárom megyében. A legtöbb részmunkaidőst a szálláshelykiadók, az ingatlanforgalmazók, a kereskedők között találjuk, és bármilyen meglepő, az oktatás is ide tartozik. Alacsony viszont a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban a részmunkaidősök aránya, pedig ezek lennének azok a területek, ahol a szakképzetlenek némi keresethez juthatnának.
Jár az egészségbiztosítás
Németh Zsolt, a Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának igazgatója azt mondja, a részmunkaidős alkalmazással szemben a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is fenntartásaik vannak. A munkáltatók azért vonakodnak tőle, mert gyakorlatilag ugyanakkora adminisztrációval, kötöttséggel jár, mint a főállás, ráadásul egy nyolcórás alkalmazott munkáját itt többen végzik el. Tehát nem jár különösebb költség megtakarításával.
A munkavállaló pedig a kisebb bér miatt ódzkodik a részmunkaidőtől. A családok döntő része a kétkeresős modellre rendezkedett be, így a 4 vagy 6 órás munkavállalás nem oldja meg pénzügyi problémáikat. Fontos tudni azonban, hogy már a 4 órás alkalmazás is biztosítottá teszi a munkavállalót, vagyis jogosult az ingyenes egészségügyi ellátásra. Hátránya viszont – a hatórás foglalkoztatással egyetemben -, hogy nem ad nyugdíjjogosultságot. Vagyis, nem számít bele a szolgálati időbe.
Az igazgató szerint a részmunkaidős foglalkoztatás megoldást jelenthetne néhány hátrányos helyzetű csoportnak. Így például a kisgyerekes anyáknak, a kistelepüléseken élőknek, a megváltozott munkaképességűeknek, vagy akár azoknak az idősebb embereknek, akik fizikailag nem bírják a 8 órás műszakot.
A törvény kötelezővé tenné
Mi tesszük hozzá, hogy a Munka Törvénykönyve akár kötelezővé is teheti a munkáltató számára ezt a módszert. A 85. paragrafus ugyanis leszögezi, hogy – például – a terhes nőt terhessége megállapításától a gyermek egyéves koráig olyan munkakörbe kell áthelyezni, amely megfelel egészségi állapotának, illetve a munkakörülményeket – adott esetben a munkaidőt – kell ennek megfelelően módosítani. Ráadásul az így foglalkoztatott nő munkabére nem lehet alacsonyabb az előző átlagkereseténél. A törvény hasonlóan fogalmaz a megváltozott munkaképességű alkalmazott esetében is, feltéve, ha munkaképessége megváltozásakor az adott helyen volt munkaviszonyban.
Ha megnézzük a szakmacsoportokat, azt látjuk, azokon a területeken elterjedt a részmunkaidő, ahol szezonális a munkavégzés. Ezért jelenik meg a statisztikákban a szálláshely-kiadás, a kereskedelem, a vendéglátás. Valószínűsíthető, hogy az itt alkalmazottak a szezonban bőven többet dolgoznak, mint a 8 órás műszak, a holtidőben viszont szinte semmit, így hosszabb időszakot véve kijön a napi 4 vagy 6 órás munkaidő.
Zsebbe kapják a bér jó részét
De van a dolognak másik aspektusa is, amire Horváth Csaba, az MSZOSZ szombathelyi kirendeltségvezetője is felhívja a figyelmet. A munkáltató részmunkaidőre jelenti be alkalmazottját, ezután fizeti a járulékokat, a munkavállaló pedig teljes munkaidőben dolgozik, a bérkülönbözetet pedig „zsebbe” kapja. Ez pedig a „szürke gazdaság kategóriájába tartozik.
Szóval, ismét egy foglalkoztatási forma, ami részben megoldást jelenthetne egyes társadalmi csoportok, és egyes vállalkozások problémáira is. Jelentőségét azonban kevesen ismreik fel, inkább azok élnek vele, akik a járulékokon, áttételesen alkalmazottjaik nyugdíjszámláján akarnak spórolni. Érdekes, hogy Nyugat-Európában sokkal jobban elterjedt ez a módszer, előbb-utóbb talán nálunk is felismerik előnyeit mind a munkáltatók, mind a munkavállalók.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
