Azt gondolom eljött az ideje, hogy felrúgjam a gentleman's agreement-et Schmitt Pállal kapcsolatban a tegnapi nyilatkozata után. Jelzem, a következőkben leírtak nem kitaláció termékei és sokan talán tisztában vannak vele, vagy sejtik, de ez valami olyasmi, amiről "nem illik beszélni".
Évekkel ezelőtt a sport-döntőbíróság folyosóján az akkor még doktori címmel rendelkező Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szűk körben beszélt a magyar élsportolók, olimpikonok doppingszerekhez fűződő viszonyáról. Beszélt arról, hogy
természetesen a MOB-nál is tisztában vannak vele, hogy ma dopping nélkül már nem lehet bent maradni az élvonalban és hogy sok magyar sportoló csak azt csinálja, amit más nemzetek élsportolói,
máskülönben sehol nem lennénk az éremtáblázaton.
Beszélt arról is, hogy ez komoly anyagi ráfordítást jelent, nem csak a sportolók részéről,
hiszen lépést kell tartani a kutatások legújabb eredményeivel. Azt mosolyogva tette hozzá, hogy a (dopping-)laborok mindig egy lépéssel az ellenőrök előtt járnak, de azt a lépést mindig meg kell tartani és a MOB-nak tetszik-nem tetszik, ebben is részt kell vennie.
Ez az én értelmezésemben azt jelenti, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság doppinglaborokat pénzel a magyar sportsikerek érdekében, illetve támogatja a doppingoló sportolókat annak érdekében, hogy minél fényesebb érmekkel térhessünk haza. Erről azonban a gentleman's agreement íratlan szabályai szerint senki nem beszél.
Ahogy nem beszéltem erről én sem. Azt gondoltam, hogy sok embernek okozna csalódást. Azoknak, akik saját sikerükként élik meg a televízió előtt ülve a sportolók sikereit. És azt gondoltam, hogy a sportolóknak sem tennék keresztbe. Pedig nagyot tévedtem. Én is a doppinglaborokat támogattam a hallgatással, azokat az olimpiai eszmével takarózó embereket, akik komoly pénzeket akasztanak le az olimpiáról, ami számukra inkább kőkemény üzlet és nem a sportsikerekről szól. De támogattam a csalást is azokkal a sportolókkal szemben, akik ki sem jutottak az olimpiára, hiába küzdöttek, készültek keményen.
Tudom, önmagában a dopping nem csodaszer. Kemény edzés és felkészülés nélkül semmit nem ér. De pont azt a pluszt adja meg, amivel ki lehet emelkedni a többiek közül. És csak egy pillanatra képzeljük el azt a fiatalt, aki éveket áldoz arra, hogy ő legyen a legjobb mondjuk kerékpárban, aztán hegymenetben már a versenyzőtársai hátát sem láthatja, úgy lemarad. A célban pedig boldogan ünneplik a győztest, kerékpárvázban a rejtett motorral, ereiben a dúsított vérrel. Az utolsók közt végzett sportoló pedig szóra sem érdemes, pedig teljesítményben talán többet is nyújtott, mint a csaló. Csak hát...
Fiatalok kedvéért egy másik példa. Képzeljétek el, hogy kedvenc lövöldözős online multiplayer játékotokban sok-sok óra gyakorlás után társaitokkal megtervezitek a stratégiát és ehhez tartva magatokat lopakodtok az ellenfél állása felé, de egyikőjük a pálya legszéléről, háttal állva, nyolc falon és 10 fán keresztül is halomra lő benneteket célzás nélkül, csak a tűzgombot nyomogatva. Lehettek bosszúsak, mérgesek, akkor is ő áll majd az eredménylista elején a játék végén, nektek esélyetek sincs a csalásért fizető játékossal szemben. És az ő aranyérme semmivel nem halványabb a külvilág számára, mint a csalást nem használó játékosoké.
Schmitt Pál szerint minden magyar támogatja az olimpia hazai megrendezését. Most tekintsünk el attól, hogy nem célszerű mindenki nevében beszélni, főleg akkor nem, amikor egyértelmű, hogy ez nem igaz. De vegyük igaznak Schmitt állítását. Ekkor viszont mi akadálya lehet egy népszavazásnak, ha az elsöprő támogatásról biztosítaná az olimpia szervezőit? Az eredmény mutatná az egységes akaratot és országosan kevesebbe kerülne, mint egyetlen dolgozószoba kidekorálása...
A szervezők azonban félnek. Félnek a kérdésektől is. Attól, hogy légvárak, színes lufik helyett tényeket kellene mondaniuk. Féltik a pénzcsapot, amiből most számolatlanul ömlik a pénz. És talán félnének elmondani azt is, amit leírtam. Mert sokan lennének, akik átértékelnék az olimpiához kapcsolt nemes versengés fogalmát.
Büntetőjogi felelősségem tudatában írtam a fentieket és kérem Schmitt Pált, hogy ha kedve támadna megcáfolni, akkor járuljon hozzá a hazugságvizsgálathoz is. Én ezt most visszavonhatatlanul megteszem.
Öt éve írtam az alábbiakat: Gentleman's Agreement – Dr. Schmitt Pálnak
Most legalább kiderült, miről beszéltem...
