A többi országhoz képest az Amerikai Egyesült Államokban pehelysúlyú büntetéssel meg lehet úszni az ittas vezetést, ha azzal nem okozunk kárt másban, csak a sarki pálmafában. Általában 0,8 ezrelék alatti véralkoholszint esetén még kormány mögé ülhet az amerikai sofőr (tehát úgy három sör után), sőt, van olyan állam, ahol még ennél is engedékenyebbek: Wisconsinban például még a többszörös visszaesőktől sem vonják be a jogosítványt. Ügyvédek egész sora szakosodott ráadásul az ittas vezetők védelmére: az a dolguk, hogy a vád által előterjesztett bizonyítékokat megtámadják - vértesztek pontatlanságával, előítéletek fegyverként való elsütésével, a letartóztató rendőrtisztek inkompetenciájának igazolásával. Ezért nem ritka, hogy a részeges sofőrök megússzák lealkudott büntetéssel, vagy még a vádat is ejtik ellenük, ha meg tudják fizetni ehhez a legjobb ügyvédeket, szakértőket. És hát ki tudja ezt megtenni? Hollywood nagyágyúi biztosan.
Persze nem kerülhetnek meg mindent ők sem. 2007 szeptemberében Kiefer Sutherland, az egyik legjobban fizetett sorozatszínész(24 óra) bukott el egy útszéli józansági teszten, és miután három évvel az eset előtt már elmeszelték ugyanezért - tartott még a próbaideje -, másfél hónapra megkapta a narancssárga rabruhát, meg néhány mosodai és konyhai feladatot a börtönben. Nem volt gyilkosokkal összezárva, nem kínálták meg semmi vastaggal és hosszúval zuhanyzás közben, mégis volt ideje elgondolkodni az ital és a kormánykerék korrelációjáról. Az amerikai közvélemény azonban mintha nem gondolkodna túl sokat arról, hogy kedvence akár embert is ölhetett volna a sztrádán.
Nagyon fején találta a szöget a WeeklyStandard újságírója, amikor arra világított rá három évvel ezelőtt, hogy az egyetemes sztárenciklopédiába Paris Hilton kebelbarátnőjeként bevonult Nicole Richie forgalommal szemben, lekapcsolt fényszórókkal, a kőkemény Vicodin nevű fájdalomcsillapító hatása alatt vezetett Los Angeles egyik autópályáján, a lapok mégis elsősorban azzal voltak elfoglalva, hogy a rendőrség szerint a celeblány csontsoványra fogyott. Maga a bűncselekmény gyakorlatilag megbújt a hátsó ülésen. Nem az volt a lényeg, hanem hogy Nicole alig nyomott 38 kilót.
Vagy itt a híres Mel Gibson-eset, amikor minden vezércikk a kásás mondatokban elejtett zsidózásról szólt, de arról nem, hogy az ereiben csörgedező vér 0,12-es véralkoholszintben fürdőzött. Amikor George W. Bushról kiderült, hogy nem csak józanul ült a kormány mögé, megroggyant a népszerűsége, az viszont nehezen elképzelhető, hogy a "Kiss Buddhát" kevesebben nézték meg csak azért, mert Keanu Reevest ittas vezetésért kapcsolták le a rend őrei 1993-ban. Ahogy Robert Downey Jr. is kapott jobbnál jobb szerepeket, amikor épp nem ült drogozás miatt a sitten.
Az álmok földjén kitaszítás helyett reflektor és popcornzacskó-zörgés a jussa a bódult állapotban tüsténkedő sztároknak, mintha csak a képernyőn túl is folytatódna a show. Ők azok, akiket szeretnek, akiket csodálnak, mert az áloméletet testesítik meg, ahol a legkomolyabb problémákat a napi ruházkodási gondok (melyik kosztümömet vegyem fel a meglévő 234 darab közül?), a felröppenő pletykák és az újabb szakítások jelentik.
Magyarországon jobban dolgozik bennünk az igazságérzet. Talán néha jobban is, mint kellene. Nálunk nem elég, ha valaki megkapja a bíróságon a büntetését. Bármennyiszer is adta jelét Császár Előd a megbánásnak, a laptop dj máig megkapja a válogatott jelzőket, és lám, Stohl András sem menekülhet a retorziók elől. Amerikában nem köpködik le a sztárokat azért, mert ittasan vezetnek. Ellenkezőleg, pont ezekért a nemtörődömségből adódó esetekért magasztalják őket, hiszen valahol a könnyed, szabad élet eszményét ültetik át a gyakorlatba. Azt az életet, amire mindenki vágyik.
És bárhogy is nézzük, olybá tűnik, hogy kvázibalkáni országunk, amiben tombolnak a hamis értékítéletek, aminek társadalmának egyes szigeteiről több rosszat lehet elmondani mint jót, ebből a szempontból nagyon is élesen lát, és nem tesz különbséget társadalmi státuszok szerint.
És talán ebből a szempontból jobb is, hogy nincsenek "igazi" sztárjaink. Akik, ha olyat tesznek, amit nem kéne, megkapják a magukét nem csak a bíróságon, de a publikumtól is. És sokkal keményebben, mint a sarki fűszeres.
