Ne ide, ne oda!
Szólt a régi figyelemfelhívó kampány, amikor arra próbálták meg rávenni a köztisztaságért dolgozók a honpolgárokat, hogy ne az árokpartra, játszótér közepére, vagy a bokor tövébe suvasszák a kidobott karácsonyfákat, hanem az erre a célra kihelyezett konténerekbe dobják. Valamicskét talán fejlődött ez a kultúránk, de azért még mindig találni elvétve olyan fenyőket Szombathelyen amik nem feltétlen a legális helyen pihennek.
Pedig a SZOVA 125 konténert helyezett ki már december 20-án a lakótelepekre és sűrűbben lakott városrészekre. Ahová pedig nem jutott, ott a fákat elég csak a kukák mellé kitenni, a köztisztasági szakemberek elszállítják azokat. Eddig egyébként 48 tonna fenyőt gyűjtöttek be a kukások, ami nem a végső szám hiszen egészen február közepéig kint maradnak a gyűjtők.
Ha pedig valaki mégis azzal töltené unalmas perceit, hogy otthonától távolra cipelve, csupán a hecc kedvéért közterületre dobja a fácskát, az számíthat arra, hogyha a közterület-felügyelők tetten érik, akkor 3.000-től 20.000 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki rá. (Bár kicsi az esélye, hogy valaki áprilisban dobja ki fáját, de azért a jövőbe mutatva közöljük, hogy április 15-től a közterület felügyelők által kiszabható helyszíni bírság mértéke az 5.000-től 50.000-ig tartó intervallumra változik.)
A SZOVA és a közterület-felügyelet pedig olyan stratégiát dolgozott ki, hogyha a felügyelők valahol látnak elszórt karácsonyfát, akkor értesítik a városgazdálkodást, hogy minél gyorsabban eltűnjön a városképet romboló növénymaradék.
Mi lesz vele azután?
Korábban kétszer melegítettek a fenyők. Először lelkünket, feldíszítve karácsonyfaként, azután a testünket tűzifaként. A SZOVA ugyanis a Távhőnek adta a fákat, darálva, amit aztán eltüzeltek. Azonban egy pár éve a VasiVíz 2008 óta működő komposztálótelepére kerülnek a gyors, fényes de ugyanakkor tiszavirág életű karriert befutó fenyőfák. Nem kis hasznot hajtva így nekünk városlakóknak.
A vízkezeléskor ugyanis a szennyvízből leszűrt sáros, büdös, baktériumoktól hemzsegő és hasztalan iszapot alakítják át komposzttá. Amivel aztán a mezőgazdasági területeket teszik gazdagabbá.
A recept, ahogyan készül a komposzt a szennyvíziszapból roppant egyszerű. A fenyő-darálékot hozzákeverik az iszaphoz, ami ezáltal levegős lesz. A fa nélkül ugyanis az iszap annyira sűrű maradna, hogy a levegő nem járná át. A fával kevert anyag bekerül egy gépbe, ami 1-1,5 hónapon keresztül levegőzteti és hőkezeli. Közben egyébként az iszap 60-70 fokra melegszik fel, kiölve belőle a káros baktériumokat. Amikor a gép végzett, az anyagot szétrostálják, és mivel a fa nehezebben bomlik le mint ahogy az iszapot komposzttá tudják alakítani, azt újra fel tudják használni. A komposzt ilyenkor még csak félkész állapotban van. Ezután kell még egy újabb 1-2 hónap amikor utóérlelést követően elkészül, az immár az anyaföldbe visszavágyó komposzt.
És, így válik teljessé az élet végtelen körforgása.