Néhány héttel ezelőtt egy külföldi turistacsoportot kísérgettem Szombathely belvárosában. Meséltem nekik világi Fő térről, a spirituális Berzsenyi térről, bementünk a székesegyházba, majd a Romkert feletti gyalogjárón kitértem a város kétezer éves történetére is.
Aztán visszakanyarodtunk a belváros felé, de most nem a Széchenyi utcán mentünk a két történelmi tér között, hanem a Belsikátoron át.
És akkor, a turisták szemével láttam azt, amit már korábban annyiszor, és így sokkal lehangolóbb volt a kép. Akkor már tudtam, hogy ez lesz a Szombathely legrosszabb utcáit bemutató sorozatunk legújabb darabja.
Hogyan lehetséges, hogy így néz ki Szombathely belvárosa?
A levéltári tömb és környezet az ezredforduló környékén épült. Már akkor sem volt telitalálat a sísánc (a mélygarázs lejárata), és a térkövek sem ígértek túl sok jót. És ezt az ígéretüket be is tartották.
A kövezet megsüllyedt, nem is kicsit, itt-ott balesetveszélyesnek tűnik.
A Belsikátor Fő tér felőli részét másfél évtizeddel ezelőtt tették rendbe. Az épületek megújultak, ami dicséretes, csakhogy időközben szinte minden üzlet és vendéglátóhely bezárt, és most nem túl vidám dolog elsétálni a „kiadó” táblák között.
Az útikönyvek gyakran „olaszos hangulatúnak” írják le ezt a kis szombathelyi kis utcát, ami akár igaz is lehet, hiszen Olaszországnak is több arca van. De gyaníthatóan nem pont erre a látványra gondoltak a szerzők.
Ha most elkezdünk róla beszélni, még az is lehet, hogy 10 év múlva történik majd valami. És akkor nem kell lapítanom, amikor turistákat kísérek errefelé.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
