Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.
Új térkép a városról
1909 februárjában lehetőséget kapott Szombathely, hogy rendkívül kedvező áron felméresse területét. A pontos térkép iránt már nagy szükség mutatkozott.
A kataszteri földmérési felügyelő azt az ajánlatot tette a városnak, hogy az 1909-1910-ben végzendő kataszteri földmérés alkalmát fölhasználva, méresse föl a város belterületét és készittesse el a város pontos térképét. Ez, minthogy a város legutoljára a nyolcvanas években mérette föl a területét s a nagy városfejlődés teljesen megváltoztatta azokat a viszonyokat, amiket az akkoriban megállapitott adatok mutatnak, elsőrendü szükségesség. – Egy ilyen háromszögelési munkálat Temesvárnak és több vidéki nagyvárosnak százezrekbe került, most azonban a kataszteri fölmérés alkalmával 8-10.000 korona költséggel meg lehet csinálni a dolgot.
Éhen Gyula és mások fölszólalása után elhatározták, hogy a képviselőtestületnek ajánlani fogják, hogy ragadja meg ezt az alkalmat, mert egy kimeritő és pontos térkép város berendezési és épitkezési munkálatoknál nélkülözhetetlen.
Kórházat, de hova?
A város vezetése 100 évvel ezelőtt már komolyan foglalkozott a megyei közkórház felépítésének gondolatával. Egy bizottsági ülésen az intézmény helyének kijelölése is napirendre került.
…Az egyik bizottsági tag azt proponálta, hogy a kórház a Fehér kereszt gyermekkórháza s a katonai csapatkórház között elterülő helyen állitassék föl. Ezt az ideát igen praktikusnak tartjuk s annak elfogadását a legmelegebben ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. A városnak azon a részén, hol a gyermekkórház van, áll a gyermekmenhely, a bábaképző intézet és női klinika s ott van közel a katonai csapatkórház is. Alkalmasabb helyet keresve se találhatnánk ennél az uj közkórház számára. Valóságos kórháznegyed lenne ott, a város ezen részén s hogy a rokon-rendeltetésü közegészségügyi intézeteknek egymáshoz közel való fölállitása ezen intézetek rendeltetésének, hivatásának betöltésére mennyire kedvezőleg hat, azt bővebben magyaráznunk fölösleges.
Idővel az egyetemek decentralizálásának megvalósitása esetén az egy csoportban lévő modern közegészségügyi intézményeink talán meghoznák városunknak egy orvosi fakultás felállitásának a kiszámithatatlan előnyeit is. A közkórháznak az emlitett városrészben való föléptését csak a telkek árának drágasága nehezitené meg, de szükség esetén ezen a bajon is segitene a kisajátitás. Mindenesetre érdemes a dologgal behatóan foglalkozni, mert a telek kérdés a közkórház sürgős felépitése miatt mihamarabb aktuálissá válik.
A reménykeltő hírek ellenére még vagy két évtizedet kellett várni az új közkórház avatójára.
Könyvtárak a közművelődés szolgálatában
A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa 1909 februárjában küldte szét az 1908. évről szóló jelentését. A főbb adatokat a Vasmegyei Napló is leközölte:
1908-ban a könyvtár-ügy 112,000 korona állami dotációban részesült, amiből a tanács 59024 korona állandó jellegü közkönyvtárakra, 9758 koronát pedig vándorkönyvtárak fölállitására forditott. A tanács 1908-ban 43 állandó és 11 vándorkönyvtárt létesitett Magyarországon. A társországokban 7 nép és vándorkönyvtárt, a trieszti magyar körben 1, a Bécsben állomásozó nagyszebeni közös huszárezrednél 1, Északamerikában és Braziliában az ottani magyar körökben is egy-egy könyvtárt állitott föl.
A gazdasági népkönyvtárak közül 50 részesült 100 kötet könyvadományban, 45 pedig pénzbeli segitségben. A magyarországi népkönyvtárak közül 37 volt a tanács hatáskörében, s e könyvtárakban egymilliónégyszázezer kötet könyvet használtak, ami egyrészt amellett bizonyit, hogy a tanács hivatásának megfelel, másrészt a hazai könyvtárügy és igy a magyar közművelődés örvendetes fejlődésére mutat.
Andrássy és a feminizmus
1909 februárjában a magyarhoni feminizmus zászlóvivői megelégedetten vették tudomásul, hogy a nemek közötti egyenjogúság ellenlábasa, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter két kinevezés erejéig engedett nőkkel szembeni szigorából.
A feministák nem nagyon szeretik Andrássy belügyminisztert, amióta kereken megmondotta nekik, hogy a nőknek nem akar választójogot adni. Ugylátszik azonban, hogy a belügyminiszter lelke mélyén mégis lakozik egy kis feminizmus. Ezt látszik bizonyitani a következő két kinevezés.
A m. kir. belügyminiszter a kolozsvári m. kir. állami gyermekmenhelynél a másodorvosi teendők ellátásával dr. Tóth Matild orvostudort bizta meg.
A m. kir. belügyminiszter a budapesti m. kir. állami gyermekmenhelynél a másodorvosi teendők ellátásával dr. Heumann Gertrudot bizta meg.
A feministák alkalmasint megbocsátanak most már Andrássynak. Mert elvégre egy állás ér annyit, mintegy szavazólap.
Karambol állatáldozattal
Nagy csődületet okozott a Kossuth Lajos és az Óvoda utca sarkán – egészen pontosan a Neumann-féle pálinkamérés előtt – az a száz évvel ezelőtti baleset, amelyben egy ló veszítette életét.
Az egyik kocsi postakocsi volt és nagy sebességgel hajtott befelé az Óvoda felé a Kossuth Lajos utcába. Vele szemben a jáki uradalom egyik tejeskocsija fordult be abba az utcába, amelyen a postakocsi sietett befelé. A két kocsi összeütközött és a postakocsi rudja belefuródott a tejes lováénak a szügyébe. A szerencsétlen állat azonnal összeesett és elterült a szügyéből kiszökellő vér tócsájában. Az utcai szenzációnak természetesen sok nézője volt és az lett a vége, hogy a rendőr fölirta a postakocsist, akiről az uradalom a megölt ló árának a megtéritését követeli.
Reáliskola Szombathelyen
Egy, az 1880-as években megfogalmazódott terv megvalósulására adott reményt a kultuszminiszter megbízásából Szombathelyre érkező tankerületi főigazgató, aki egy főreáliskola létesítéséről kezdett tárgyalásokat 1909 februárjában.
Egy régi terv, a szombathelyi kereskedő polgárság régi óhajtása: a szombathelyi főreáliskola létesitése ugylátszik már nem sok idő és csak kevés jóakarat kérdése. Ma Szombathelyre érkezett Városy Tivadar a győri tankerület főigazgatója, hogy a kultuszminiszter megbizásából tárgyalásokat kezdjen Szombathely város előljáróival és az itteni főgimnázium igazgatóságával a tervbe vett főreáliskola kérdéséről. Az értekezlet, amelyen a dologban a megteendő első lépéseket megbeszélik, holnap délután négy órakor lesz Kárpáti Kelemennél, a premontrei rendi főgimnázium igazgatójánál, aki maga is melegen pártolja a város közönségének a reáliskolára vonatkozó óhajtását.
Jelen lesz az értekezleten a premontrei rend prépostja, dr. Burány Gergely és Herbst Géza alispán, akinek szinte része lehet a terv támogatásában, mert a vármegyei nemesi pénztárban régóta hever egy alapitvány, amelyet a hagyományozó egyenesen a Szombathelyi reáliskola alapjára szánt. Az alispán az értekezleten az alapitvány ügyét fogja ismertetni.
A tervek idővel valóra váltak. A főreáliskola 1912-ben kezdhette meg működését a Faludi Ferenc – ma Petőfi Sándor – utcában, a mai Brenner János Általános Iskola épületében.
