75 évvel ezelőtt, a második világháborúban megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a -40 fokos orosz télben. Arról, milyen borzalom kezdődött épp 75 évvel ezelőtt, 1943. telén a Don folyó jobb partján, miért is pusztult el 100-120 ezer magyar katona, szinte a teljes 2. magyar hadsereg - szól Feiszt György szombathelyi levéltáros -történész mai blogbejegyzése is. Keretes írásunkban ezt közlünk:
A második magyar hadsereg az 1942 nyarától zajló harcokban, bár 27 ezer fős veszteséget szenvedett, de nem tudta teljesen elfoglalni a Don-kanyart és a közel 200 kilométeres frontvonalnak számító doni partszakasz védelmére a nem egészen kétszázezer ember elégtelennek bizonyult.
Veszélyes hídfőállások maradtak a szovjetek kezén a Don jobb partján.
Az 1943. januári 11-i offenzíva is az el nem foglalt Urivi majd két napra rá a Scsucsjei hídfőkből indult ki. A magyar hadsereg nem rendelkezett harckocsikkal és ami a legnagyobb bajnak bizonyult, nem volt mélységi tagozódása. A súlyos hadászati mulasztás miatt, Jány Gusztávot a németek többször le akarták váltatni.
A tüzérségi és harckocsik támogatásával támadó két szovjet hadosztály kb. 10 km-en áttörte a védelmi vonalat.
A támadók az áttörési pontokon háromszoros emberi és tízszeres tüzérségi túlerőben voltak. A 2. magyar hadseregnek az offenzíva pillanatában egyetlen saját páncélosa sem volt A németek a hadvezetés kérelmére sem nem vetették be a Cramer-hadtest nehéztüzérségét, így bár sok egység kitartott a rendezett visszavonulás helyett a teljes felbomlás következett be.
A legnehezebb helyzetekben kitartó magyar katonák ellenállása akadályozta meg a Vörös Hadsereg által kitűzött stratégiai célok elérését, mert nem tudták átkarolni a Don-kanyar német-magyar alakulatait, így azok megmenekültek a sztálingrádihoz hasonló gyilkos katlan csatától. A 3. magyar hadtest kimagasló teljesítményeként mint az „utóvédek utóvédje” fedezte a német hadsereg visszavonulását, és január 26-án, utolsónak hagyta el a doni csatateret. Jány Gusztáv főparancsnok végsőkig ragaszkodott Horthynak „utolsó emberig való kitartásról” szóló utasításához, ezért pusztult el a 2. hadsereg közel százezer katonája, és mégennyien sebesültek meg és kerültek hadifogságba.