Pénteken már a Szent Márk teret is le kellett zárni Velencében. Aznap dél körül másfél másfél méterrel a tengerszint felett tetőzött az ár. - írja a szeretlekmagyarország.hu. A történelmi város utcáinak hetven százalékát borította el a víz, ekkora áradás fél évszázada nem sújtotta a várost.
Most már úgy tűnik, ez csak a kezdete egy olyan folyamatnak, amit elsősorban a globális éghajlatváltozás és a tengerszintek emelkedése okoz. A németországi Kiel és az angliai Southampton egyeteme 2018-ban tanulmányt készített arról, hogy az évszázad végéig milyen kulturális kincseket fenyeget az éghajlatváltozás. Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája mellett Velence és a lagúnája álltak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas.
De a folyamat nemcsak a műemlékeket, hanem a nagyvárosokat is komolyan fenyeget világszerte. A világtengerek szintje 2006 óta évente 3,6 milliméterrel növekszik. A klímaszakértők szerint az emelkedés az évszázad végére 40-80 cm-es lehet, de a legpesszimistább számítások még a két métert meghaladó emelkedést sem zárják ki, ha a jelenleginél gyorsabb ütemben olvadna az Antarktisz és Grönland jégtakarója.
Elemezték, hogyan hat mindez a szárazföldekre. Ehhez világszerte megmérték a szárazföldek valódi kiemelkedését, mert a korábbi műholdas technológiával készült mérések gyakran a fák és az épületek magasságát vették figyelembe. Arra jutottak, hogy három évtized múlva, vagyis 2050-re több mint Háromszázmillió ember lakhelye lesz a tengerszint alatt. Ez a szám a háromszorosa a korábbi becsléseknek.
