Mint már korábban írtuk 
Ijesztő és véres előzetest kapott a szombathelyiek horrorfilmje, a Basement 2016. October 25. 19:43 , horrorfilmet forgatott két szombathelyi alkotó, Illés László rendező és Tóth Gergely operatőr, The Basement (A pince) címmel. A film azóta már teljesen elkészült, közönségtalálkozó és filmbemutató is lesz a Savaria moziban április 28-án, így megkerestük az alkotókat, hogy egy kicsit jobban belelássunk milyen is ma Magyarországon független játékfilmet forgatni.
A film sztorija röviden
Nemzetközi cserediákok egy budapesti tömbházban egyikük friss diplomáját ünneplik. A buli egyik unalmas szakaszában szellemet idéznek, ami után titokzatos dolgok történnek, eltűnik egy macska, majd egyik barátjuk is. Mikor keresni kezdik észreveszik, hogy nyitva van a pince ajtaja, ami előtte mindig zárva volt. Hangok jönnek a pincéből, s miután lemerészkednek szép lassan valami az életükre tör. Hogy mi bújik meg a sötétben, természetesen a film végéig nem derül ki.
Mint ahogy rengeteg más film történetét, részben ezét is a való élet ihlette. Illés László korábban Budapesten lakott egy gangos belvárosi házban, volt egy macskája (afféle kinti-benti). Egy alkalommal, amikor Szombathelyre indult, hozta volna magával a macskát, de azt sehol sem találta. A ház pincelejárója rácsos volt, gondolta lemehetett oda, így elkérte a kulcsot és lemerészkedett.
Illés László: A pincében nem volt világítás, romos volt, játékbaba-darabok és pókhálós helyiségek közt botorkáltam a telefon fényénél. Ajtók helyett átütött falak és mindenféle furcsaság volt odalent, ami kihozta belőlem a félelmet. Az ember a sötétségbe minden rémet belelát, és ekkor jött az ötlet, hogy ez akár izgalmas is tud lenni.
Csináljunk egy horrorfilmet!
Illés László rendező és Tóth Gergely operatőr régóta ismerték egymást. Gergő forgat számtalan filmes műfajban, cége a Pannonia Pictures rendszeresen készít klipeket ( egyiken mi is ott voltunk 
Érezd önmagad! - bulizós klip a szombathelyi víztoronyból 2012. November 17. 16:13 ), reklámokat, image-filmeket, esküvői filmeket és még sorolhatnánk. Korábban is dolgoztak már együtt, ismerték egymás filmes látásmódját, így hamar beszélgetni kezdtek a horrorfilmről.
Tóth Gergely: Lacinak több, régebb óta dédelgetett filmötlete volt és tudta, hogy képileg jól tudnánk együtt dolgozni. Mivel egy nem túl nagy költségvetésű, független nagyjátékfilmről van szó, így kapóra jött az is, hogy sok olyan eszközöm van, amivel ezt meg lehet valósítani. De talán nem csak ez számított, hanem például az is, hogy ez volt az álmom. A szakma non plus ultrája, hogy valaki egy játékfilm vezető operatőre lehet. Régóta vágytam egy ilyen lehetőségre.
IL: Aminek persze én is nagyon örültem. Nehéz itthon pénzt szerezni, a filmalap elég jól behatárolható, hogy milyen mozikra ad pénzt, a horror nem ebben a kategóriában van. Amúgy is magyar piacra így anyagi érdekekből filmet készíteni mondhatni lehetetlen, nem térül meg. Elég hamar kiderült, hogy a filmalap nélkül kell megvalósítanunk a produkciót, így jött az ötletünk, hogy angol nyelvű lesz, külföldön nagyobb kultusza és egyben piaca is van a horrorfilmeknek.
A manapság népszerű (filmek és sorozatok esetében is) közösségi finanszírozás felé fordultunk, elindítottunk kampányokat. Ezekhez forgattunk egy kisfilmet, egyféle előzetest, leírtuk és látványtervekkel ábrázoltuk, hogy mit szeretnénk. Szerencsére megtaláltuk a közönségünket, a költségvetés nagyobb részét sikerült összegyűjteni, a többit már mi tettük hozzá. Egyébként utoljára magyar horrorfilm (ami képileg is a klasszikus formát képvisel és nem amatőr) az a Gingerclown volt, szintén angol nyelvű, külföldi színészekkel, nem magyar piacra szánták.
Tizenkilenc nap forgatás, volt hogy már én is ordítottam, nem csak a színészek
A filmet Budapesten, egy Astoriához közeli tömbház pincéjében forgatták, és a főcímhez tartozó képanyagot Szombathelyen, a Savaria mozi pincéjében. Összesen tizenkilenc napig forgatták a filmet. A színészeket egy része castingon nyerte el a szerepet, van köztük Londonból, Japánból érkező is. A külföldi közönség miatt fontos volt a jó angoltudás, a hitelesség miatt nem akartak magyar színészekkel angolul forgatni, mert a tapasztalatok miatt az sosem az igazi. Persze így is van magyar szereplő, de ő a történetben is magyar, így nem fura az akcentusa, a történet szerint (mint fentebb is írtuk) a sztori Budapesten játszódik.
TG: Ilyen intenzív tanulási folyamaton még nem mentem át. Nagyon rövid idő alatt rengeteg új kihívásnak kellett megfelelni, új látószögeket megismerni, rögtönözni. Egyedüli operatőrként sokszor a végkimerülési határára kerültem a pihenő nélküli 16-18 órás forgatási napokon. Állandóan set-ben lenni, éjjel biztonsági mentéseket csinálni, alig tudtam aludni. Volt hogy már én is ordítottam, de nagyon élveztem, ez volt idáig az egyik legjobb dolog, ami történt velem. Szeretném, hogy ilyen filmekben legyen részem.
IL: Egy normális forgatási nap maximum 12 órás kéne, hogy legyen, de ugye nekünk több kellett. Arra is volt példa, hogy még WC-re sem volt Gergőnek ideje kimenni, szerencsére volt nála üres üveg. Kézi kamerára forgattunk, egész nap tartania kellett Gergőnek a “szörnyet”, de a másik oldalon sem volt egyszerű. Óriási felelősség volt rajtam, hogy minden meglegyen, úgy nézzen ki, mindenki pontosan ott legyen kezdésre, ne legyenek csúszások, mert az sokszor behozhatatlan. Igaz volt egy jelenet, amit csak harmadik nekifutásra tudtunk úgy felvenni, ahogy szerettem volna, ilyenkor hosszabbodnak a napok.
Nyilvánvalóan fontos, hogy ne maradjon ki véletlenül egy tervezett képkocka sem, pláne akkor, ha ennek megvan a reális veszélye, mert folyamatosan ugráltunk kronológiailag a sztoriban. Délelőtt a film második felének jeleneteit vettük, délután inkább az első felét, a színészek így értek rá. Olyan forgatási napunk is volt, amit délelőtt 11 órakor kezdtünk és másnap 10 órakor fejeztünk be. Kemény menet volt.
Kreatív filmes trükkök, ha csalni kell
TG: Nem hinném, hogy bárkinek feltűnik majd, de van pár trükk a filmben, amit a szükség hozott. Van egy olyan jelenet például, amelyben több szereplő is együtt van, de valójában sosem voltak ott egyszerre. Emiatt nem állhat le a forgatás, csalni kell. Operatőrként ez még hagyján, de a színésznek hitelesen kell párbeszédet folytatnia a levegővel.
IL: Más esetekben is csaltunk picit, hiába volt hatalmas a pince, a filmhez nem volt elég nagy. Egy jelenethez nem találtunk megfelelő hosszúságú folyosót, így több helyen vettük fel és lett a filmben kb. négyszer hosszabb a szakasz, mint valójában. Forgatás után később újra jártam a pincében, a filmhez képest hirtelen olyan kicsi lett az egész, még nekem is.
TG: Ezen a folyosón nagyon nehéz volt dolgozni. Úgy kellett hátrálnom a keskeny helyen, hogy teljesen lebontottuk a gimbalt (kamera stabilizáló állvány), a kamera fejjel lefelé lógott, belógó lepedők voltak, nem kavarhattam fel a port, talán ez volt az egyik legnehezebb feladat.
Nehéz nagyon kevés pénzből filmet csinálni
Szinte mindent Illés László szervezett le, ami eredendően nem a rendező dolga lenne, de ugye ha rá akar valaki a “kis pénz, kis foci” mondásra cáfolni - és nem úgy, ahogy manapság megszokott (nagy pénz, kis foci), akkor sok-sok energiával sikerülhet kis pénzből nagy filmet csinálni. A költségvetés ugye csak a film nagy részére volt elég, ezt még kiegészítették saját forrásaikból, és a vágást, fényelést is László csinálta, amikor a filmalapos rendezőasszisztensi munkája mellett volt rá ideje, jellemzően éjszaka.
TG: Nagyon sok időt vett el és még kellett is hozzá pénz, így az ember a megélhetése mellett a hajnali szünetekben próbál dolgozni rajta. Általában ez így megy, az öncélú kreatív dolgokat, az ilyen inkább szerelemből, mintsem anyagi megfontolásból végzett munkákat a már amúgy is jelentős részben feláldozott szabadidő vagy alvásidő órái szolgálják ki.
IL: Tudni kell helyén kezelni ezt a filmet, ez nem egy hollywoodi produkció. Nekünk is fordítva kellett gondolkodni, nem úgy, hogy bármire van lehetőség, hanem úgy, hogy a meglévő eszközeinkből mit tudunk kihozni. Volt, hogy a forgatókönyvbe is belenyúltunk, mert adott keretek közt nem tudtunk dolgokat megvalósítani. Közben formálódott az egész, a lehetőségek határozták meg az egész munkafolyamatot.
TG: A stáb tagjai közül mindenki egytől-egyig akarta ezt a filmet, volt aki egy fillért sem kapott érte, volt akinek még bele is kellett tennie. Mégis akartuk, lelkesen, nagyon, és nem a várt bevételekért.
IL: Nyilván az ember számít rá, hogy ez valahol megtérül, erkölcsileg, anyagilag, de amikor filmet készít, akkor mindig csak az a lényeg, hogy az jó legyen. Ha más érdekek vezérelnének, máshol járna az agyunk, akkor ez látszódna.
Persze mindent nem tudtunk megcsinálni mi, a hangutómunka és a mozikópia kiírása külsős munka, mint ahogy a filmzene is, amit Grósz Arthur Valentin szerzett, tehetséges, sok jó creditje van, külföldre is sokat dolgozik, nagyon jól kiegészítette a képeket.
Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen sokat dolgoztak rajta, vágták, fényelték, igazították, forgatták, véleményezték, újravágták, ellenőrizték, stb, akkor hányszor látták a készítők?
TG: Annyiszor, hogy ha elveszne az egész, akkor fejből végig tudnánk csinálni újra.
IL: Végtelenszer.
Gergő és László már tervezi a következő nagyjátékfilmjét, ami egy pszichothriller lesz, májusban indítják a közösségi finanszírozásra a kampányt, ha minden sikerül ősszel leforgatnák a filmet. Azaz egy év múlva már akár kész is lehet, ha minden a terv szerint alakul. Az elmúlt 1-2 hónapban már volt annyi idejük, hogy előkészítsék. Ha a The Basement termel nyereséget, abból nem új autót vesznek, hanem a következő filmet készítik magasabb költségvetéssel.
Még be sem mutatták a filmet és már készülnek is a következőre? Igen, mert ebben a szakmában nem lehet pihenni. A lassan harminc éves rendező hozzá is tette:
Spielberg ennyi idősen már megcsinálta a Cápát. Igyekezni kell, öregszünk.
Remélik, hogy ezután a film után senki sem mer lemenni a pincébe
IL: Az embert a saját félelmei határozzák meg, azok vannak mindenhol és ilyen földöntúli dolgok szerintem nem léteznek. Azért nagyon remélem, hogy ezután a film után nem mernek majd lemenni a pincébe.
TG: Vagy ha fura hangokat hallanak a pincéből, akkor egyből eszükbe jut ez a film.
Közönségtalálkozó és bemutató országszerte
A The Basement filmet szeretnék kiadni DVD-n és Blu-ray lemezen is, egy külföldi, filmek értékesítésével foglalkozó cég már felvette portfóliójába, így már eladható tévétársaságoknak, internetes műsorszolgáltatóknak, stb. Alapvetően az alkotók nem gondoltak arra, hogy itthon is bemutassák, aztán kiderült, hogy van rá igény. Lesznek vetítéssel egybekötött közönségtalálkozók (Szombathely, Miskolc, Cegléd, Nyíregyháza, Szolnok, Budapest). A szombathelyi közönségtalálkozó Facebook-esemény itt.
Szombathelyen április 28-án 20 órakor a Savaria mozi nagytermében mutatják be a filmet (magyar felirattal). ( Jegyfoglalás itt.) Ott lesz rendező, az operatőr, a zeneszerző, és még pár színész, stábtag is.
Rendező: Illés László
Társrendező: Végh Zoltán
Operatőr: Tóth Gergely
Filmzene: Grósz Arthur Valentin
Színészek:
Caroline Boulton - Suzie
Richard Rifkin - Kranicz
Marina Gera - Doll-Face
Takács Zalán - Kolos
Zsolt Páll - Police officer #1
Tom Nguyen - Woo-Jin
Shawn Michael Clankie - Horse-masked Guy
Varga Csenge Boglárka - Lucy
Sherin Bors - Ayame
Zoltán Füle - Police officer #2
Laci Gondor - Lucas
Gergo Szekér - Tommy
