Szombatra megérkezett az, ami pénteken még csak ígéret volt: megtelt élettel a Herényi Virágút. A standok már mindenhol kinyitottak, az utcákat benépesítették az emberek, és mindenhol történt valami.
A több mint harminc kertészeti standnál ment a klasszikus tavaszi matek (hova fér még egy muskátli?), miközben pár méterrel arrébb már állatsimogató várta a gyerekeket, kutyák, lovak, és ügyességi játékok várták a legkissebbeket. Közben felbukkant egy dudás is, aki gondoskodott róla, hogy a háttérzaj ne csak beszélgetésből álljon.
A gasztrofront sem maradt üresen, a programhelyszíneken pedig egymást váltották a kisebb-nagyobb események. Összességében az történt, ami egy ilyen hétvégén történni szokott: virágok, emberek, zaj, napsütés és az a sajátos „kimegyünk csak körbenézni, aztán három órával később még mindig itt vagyunk” hangulat.
